Arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a PCB, a dioxin, a szintetikus növekedési hormon, a sokféle káros mellékhatással vádolt mesterséges édesítőszerek és a génkezelt mezőgazdasági növények között, kétféle válasz is adható. Az egyik szerint ezekhez a "találmányokhoz" kapcsolódnak az elmúlt évtizedek legnagyobb élelmiszer- és egészségügyi botrányai. A másik még izgalmasabb: a gyártó (vagy az előállítók egyike) minden esetben egy amerikai vállalat, a Monsanto.

Hétfőn dönt a miniszterek tanácsa a génkezelt növények (GMO) köztermesztésbe vonását megakadályozó magyar moratórium fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A döntést furcsa háttéralkuk, fenyegetések és ígéretek készítik elő, a szavazás kimenetele még az utolsó pillanatban is kétséges.

Már egy hét sincs hátra a döntés kimondásáig: a miniszterek tanácsa március 2-án határoz arról, hogy Magyarország fenntarthatja-e a Mon810 (egy géntechnológiai módszerekkel a kukoricamollyal szemben ellenállóvá tett kukoricafajta) termesztési tilalmát. A moratórium sorsát befolyásoló lépés hazánkon kívül Franciaországot, Görögországot és Ausztriát is érinti. Ahogy közeledik a döntés, úgy szaporodnak az érvek és az ellenérvek, és úgy válik egyre élesebbé a harc a döntéshozók befolyásolásáért.

Az EuropaBio – a kontinens biotechnológiai iparának érdekvédő szervezete – a napokban hozza nyilvánosságra a génmódosított növények termesztésére vonatkozó tavalyi adatokat. Az adatsor azonban "kozmetikázva" lesz: a jelentés a termőterületek 21 százalékos növekedéséről számol be, miközben a valóságban 2 százalékkal csökkent a termesztés.