Akár 2020-ig is kihúzhatjuk új hosszú távú orosz gázszerződés nélkül – vélekednek kormányközeli forrásaink. Az orosz féllel megkötött, 1996 óta érvényes, az elmúlt évtizedek hazai gázbehozatalának alapjául szolgáló megállapodás jövőre jár le. Ennek okán időről időre felmerül a kérdés, mikor kötünk újat. Annál is inkább, mert a lejárat előtt egy évvel a környező országok zömének zsebében már ott lapult a megújított papír.

Három nappal azután, hogy Orbán Viktor kormányfő „a megbízható és stabil gázellátásról” tárgyalt az orosz gázszállításokat végző Gazprom vezérével, Magyarország leállította a hazánk felől Ukrajnába irányuló gázsegélyt. Ukrajna azért kénytelen így gázhoz jutni, mert az oroszoktól június óta nem kap. A magyar kormány a lépést azzal magyarázza, hogy most minden vezetéket befelé kell fordítani. Eddig azt hangoztatták, hogy már elég gáz érkezett.

"Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás" - így nevezik hivatalosan a Főgáz államosítását.

Gyakorlatilag hazaárulással vádolja a baloldalt a Fidesz azok után, hogy kiderült: óriásit bukhatunk az Orbán-kormány rezsivédő akcióján.

A stratégiai gáztárolással foglalkozó szakszövetség 105 millió euró - több mint 30 milliárd forint - hitelt vesz fel azért, hogy a miniszteri rendeletnek megfelelően 300 millió köbméter gázt vásároljon az állami MVM-től. Az összeg magasabb ugyanennyi gáz piaci áránál.

A Főgázból nemrég 49 százalékos részt vásárló állami MVM egy szenior gázipari szakembert, Laczó Sándort jelölte a fővárosi gázszolgáltató - pletykák szerint a tényleges irányítást végző - vezérhelyettesi posztjára. A cég részvényeinek többségét mindig is birtokló főpolgármesteri hivatal pozíciói tovább romlanak a Főgázban.

A Németh Szilárd rezsibiztos kívánságának eleget tevő közműhivatali vizsgálat nyomán több településen is ügyfélszolgálati irodát kell nyitnia a Főgáznak, jobban kell ügyelnie a kikapcsolás utáni gyors visszakapcsolásra, és nem rövidítheti adminisztratív eszközökkel a nyilvántartott átlagos ügyfélszolgálati várakozási időt.

A szabadesésben zuhanó ukrán gazdaság felé tavaly két – egyáltalán nem önzetlen – segítő kéz nyúlt, Moszkváé és a Nyugaté. A felajánlott segítség nagyjából azonos nagyságrendű volt, az akkori elnök, Viktor Janukovics a kettő közül az orosz kezet fogadta el.

Üzemi szinten 16 milliárdos, adózás előtt 36 milliárdos veszteséget könyvelt el 2013-ra az olasz ENI tulajdonában álló Tigáz. Osztalékot nem fizetnek.

Az idei fűtési szezonban az előzőnél negyedével kevesebb, 5,8 milliárd köbméter földgáz fogyott. A közműhivatal szerint ez a magasabb hőmérséklettel "is" indokolható; a szigetelések és a gazdasági visszaesés hatásáról nem ejtenek szót.

Megszületett az első komolyabb szankció Oroszország ellen. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése az év végéig felfüggesztette az orosz delegáció tagjainak szavazati jogát a Krím Oroszországhoz csatolása miatti szankcióként.

Húzd meg, ereszd meg – leginkább ehhez a játékhoz lehet hasonlítani az Európai Unió és Oroszország energetikai viszonyát.

Amerika nem nézheti tétlenül, hogy Oroszország sakkban tartsa Európát gázvezetékein keresztül. Amerikában ezért már felső szinten megy a lobbizás, hogy a cseppfolyósított földgáz exportját engedélyezzék a baráti Közép- és Kelet-Európába.

Főgáz az M3-as metró felújításáért cserébe: az állam feltételhez köthette a hitelfelvételhez szükséges állami hozzájárulást.

A visegrádi négyek washingtoni nagyköveteinek kérésére az amerikai képviselőház elnöke sürgeti az amerikai gázexport engedélyezését. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia a tengerentúli gázvételi lehetőség birtokában nem lenne kiszolgáltatva Oroszország geopolitikai céljainak - érvelnek a kérelmezők.

Egy év alatt közel tíz, öt év alatt több mint harminc százalékkal esett vissza a hazai gázforgalom - derül ki a közműhivatal tudósításából.

A katasztrófavédelemtől kérhet felülvizsgálatot az a családi vagy társasház, ahol a gázszolgáltató a készülékek-vezetékek javítására kötelezi a tulajdonost - áll a belügyminiszter rendelettervezetében.