Mindenre kiterjedő és szigorúnak ígért ellenőrzést vezetett be az agrártárca az élelmiszerpiacon megjelenő „importszemét” visszafogására. Ezentúl minden, az országba hozott árutételről bejelentést kell tenni a minisztérium szakigazgatási hivatalában, ebben számot kell adni a mennyiségről, származási helyről, forgalmazási lejáratokról és a beszerzési árról is.

Mennyire veszélyes a cumisüvegekben vagy a műanyag ételtartókban lévő biszfenol-A? Néhány tagállam nem várta meg az EU-szintű döntést, és tilalmat vezetett be. Az illetékes uniós ügynökség kínos hallgatásba burkolódzik.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a veszélyes vegyi anyagok használatának szabályozása európai sikertörténet. Az általános elveket, illetve a konkrét tiltólistát tartalmazó REACH-rendelkezés az erőteljes lobbitevékenység következtében – részben magyar EP-képviselők közreműködésével – jelentősen felpuhult, és kevéssé alkalmas a vegyszerpiac „megtisztítására”. Erre utal az is, hogy az unió a REACH elfogadása óta is inkább eseti tilalmakkal operál – ám ahhoz, hogy egy-egy vegyi anyagot sikerüljön kivonni a forgalomból, általában valamilyen fogyasztó- vagy környezetvédelmi botrány is kell.

Az árakról, a fogyaszthatósági határidőkről és a beszerzési forrásokról is részletes adatokat kell szolgáltatniuk keddtől az élelmiszer-importőröknek. Az új eljárás, a másodlagos importellenőrzés célja a gyenge minőségű vagy éppen veszélyes tételek kiszűrése a hazai pultokról, de a kormánypárti szakpolitikusok nem titkolják, a rendelkezés piacvédelmet is szolgál. A hatóság a jövőben mindenesetre „célra repülhet” a bejelentett adatok alapján.

A Költségvetési Tanács szerint a bankok a rájuk eső 130 milliárdnyi bankadóból 80 milliárdot az ügyfeleikkel fogják megfizettetni, elsősorban a lakossági hitelfelvevőkkel.

A Gazdasági Versenyhivatal fellépése nyomán az OTP után most a K&H is vállalta, hogy visszafizeti az egyoldalú szerződésmódosításai nyomán beszedett többletdíjakat.

Az ételfutár cég azzal csapta be a fogyasztóit, hogy korábban nem használt, fiktív árakhoz képest hirdetett akciókat.

Egy fogyasztóvédő magazin naptejeket tesztelt: a kozmetikumok faktorszámát és vízállóságát vizsgálták.

Legalábbis rendkívüli körültekintésre kéri a bankhitel helyett "fogyasztói csoportokhoz" forduló, sokszor amúgy is megszorult ügyfeleket a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete.

A fogyasztóvédők szerint a direkt értékesítő ügynökök újabban az utcán szólítják le az idősebb fogyasztókat. A vége átverés.

Bangladesi anyagból Albániában vagy Boszniában megvarrt luxusöltöny Made in EU címkével... Rendet vágna végre ruhafronton az Európai Parlament, de hogyan lehet „őszinteségre” bírni a címkéket?

Sajnos már sokak úti élményét tette tönkre az, hogy nem megbízható utazási irodánál fizették be útjukat. Az alábbiakban bemutatjuk, miként lehet ezt elkerülni.

A Ryanair nem számíthat fel plusz díjat azoknak, akik debit, vagy hitelkártyával fizetnek - döntött a karlsruhei szövetségi bíróság. A hivatal indoklása szerint a plusz kártyadíjjal megkárosítják az ügyfeleket.

A Gazdasági Versenyhivatal arra figyelmeztet, hogy több közvetítő hitelező vállalkozás helyett fogyasztói csoportokat szervező hálózatokhoz irányítják az ügyfeleket.

A Vodafone ügyfelei hiába küldtek be 250 forintos SMS-t, nem nyerhették meg a beígért nyaralást illetve balatoni nyaralót. 40 millió forint versenybírságot kapott az akciójáért.

Egyre több magyar esik áldozatul német weboldalokon hirdetett kétes szolgáltatásoknak. A csengőhangletöltésért például hamarosan 200 eurós számlát hoz postás. A fogyasztóvédők szerint az a balek, aki ezt kifizeti. Elég bírósággal megfenyegetni a céget, hogy "elkullogjon".

Nyolcmillió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Teso Zrt-re tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. Az áruházlánc reklámújságaiban nem kapható, vagy a meghirdetettől eltérő tulajdonságú termékeket is hirdetett.

Noha azonnal levették a polcokról a rákkeltő növényvédőszerrel szennyezett akciós, szlovák OVKO bébiételeket a Tesco áruházakban, és az eladott termékek árát visszatérítik, az áruházlánc milliós nagyságrendű bírságra számíthat.

Az áttekinthetőbb számlák mellett a közüzemi ügyfélszolgálatok ezután kötbért fizetnek, ha 15 napon belül nem adnak érdemi választ az ügyfélpanaszokra. Ugyanígy ha a késedelmes számla rendezés után nem kötik vissza három napon belül a szolgáltatást, úgy a visszakapcsolási díj felét, majd negyedik naptól az egész összeget elengedik.

A zöld mezőn, szabadon kapirgáló tyúkokkal reklámozott tojások egy része valójában ketrecben tartott baromfitól származik, a tojások reklámja és elnevezése több üzletlánc terméke esetében is ezért megtévesztő - derítették ki húsvéti tesztjükön a tudatos vásárlók.