„Kedves filmes alkotók! Már lehet jelentkezni a 2013-as Nemzeti Filmszemlére…”, olvasható egy rövid fölhívásban, nem kis meglepetést keltve néhány világhálós honlapon. Az nincs föltüntetve, kitől származik a hirdetés, csak két internetes cím, ahol további tájékoztatást kaphatunk.

Magyar filmmel a szabad filmért. Ilyen és ehhez hasonló, közhelyes mondatok jutnak eszembe a kollektív összefogással készült, egyszerűen csak Magyarország 2011 címmel ellátott szkeccsfilm kapcsán.

Az állami Magyar Nemzeti Filmalap alternatívájaként független filmes alapítvány létrehozását jelentette be Tarr Béla a vasárnap zárult 43. Magyar Filmszemlén. A filmművészszövetség (MFSZ) nemrégiben megválasztott elnökének közlése arra utal, hogy a minden állami támogatást nélkülöző, civil szervezésű mustra filmpolitikai rendezvényei – három is volt ezekből – nem kétségbeesett utóvédharcok, hanem nyitányát jelenthetik a független, professzionális filmkészítés beindításának Magyarországon. Persze csak akkor, ha a kis költségvetésű szerzői filmek gyártásához – hiszen másról aligha lehet szó – megfelelő pénzügyi forrást is sikerül találni. És ha Andrew G. Vajna kormánybiztos, váratlan fordulattal, nem kínál más megoldást.

A kezdeti ellenséges hangnem és a nyilatkozatháború után tegnapra egészen megszelídült a 43., illetve csak „fapados filmszemlének” becézett rendezvényt övező közhangulat.

A Magyar Filmművészek Szövetsége nem fogadja el, hogy a támogatási rendszer a szakmától függetlenül működjön, hogy a filmszakma képviselői választott kuratóriumokon keresztül ne tudják érvényesíteni a teljes mozgóképszakma értékrendjét - derült ki a filmszemlén nyilvánosságra hozott kiáltványból.

A Magyar Filmművészek Szövetsége február 2. és 5. között megrendezi a 43. Magyar Filmszemlét. A vetítések helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Toldi mozi.

Csütörtöktől két napon át már 15. alkalommal rendezik meg a Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi amatőr filmszemléjét az Urániában.

A felszínen nem történt sok a mostani, rendkívüli filmszemlén. A rendezvény 42-dik kiadása azonban mégis emlékezetes a felszín alatt zajló csatározások, spekulációk, a már-már tapintható feszültség miatt. A szemlezáró gála például olyan volt, mint egy rekviem: mindenki szomorkás beszédet tartott, a szervezőbizottság nevében Durst György reménykedett, hogy esetleg lesz még ilyen rendezvény, és hasonlókat mondtak a díjazottak is.

Meglepetések nélküli díjak születtek a rendkívüli, 42. Magyar Filmszemlén.

Furcsa filmszemle a mostani. Lépten-nyomon ezt hallani a vetítések szüneteiben, a kávézók asztalainál, a mozik előtt ácsorgók körében. Egyszerre van valami feszültség a levegőben, meg egyfajta tétovaság, zavarodottság. Olyan az egész, mintha egy átépítés alatt lévő, föltúrt áruházra kívül kiírnák: „az átalakítás alatt a kiszolgálás zavartalan”.

Megszületett az első botrány a filmszemlén: Fábry Sándor levélben tiltatta le a közreműködésével készült Dumafilm című dokumentum-produkció vetítéseit. A mű három gyerekkori barát – a már említett Fábry Sándor, Dettre Gábor rendező és Heller Gábor (Fábry stábjának forgatókönyvírója) – találkozását örökíti meg a 2010-es országgyűlési választások politikailag kiélezett időszakában.

Ma kezdődik a 42. Magyar Filmszemle, amelyen hat kategóriában összesen 95 alkotás versenyez, életműdíjat kap Bara Margit színésznő. A mustra visszatér a korábbi helyszínekre, a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházba, a Puskin és a Corvin Moziba, a kísérő eseményeket - javarészt koncerteket és műhelybeszélgetéseket - a Gödör Klubban rendezik.

Történelmi fordulóponthoz érkezett a magyar film és a magyar filmkultúra. Ha úgy tetszik: leállt a magyar filmgyártás, a hazai producerirodák a csőd szélén állnak, az artmozik a bezárás ellen küzdenek, a fesztiválok pedig csökkentett üzemmódban működnek, mint a május elejére csúszott filmszemle is.

Noha az MMKA közleményben, a Magyar Filmművész Szövetség pedig udvarias levélben szólította fel Tarr Bélát, hogy mutassa be a májusi filmszemlén A torinói ló című művét, a rendező nem enged. Ahogy fogalmaz, távolmaradásukkal az el nem készült filmek alkotóival, a kifizetetlen és munka nélkül maradt filmszakmai dolgozókkal, a bedőlt és csőd szélén álló produkciós cégekkel, a bezárt vagy bezárás előtt álló mozikkal vállalnak szolidaritást.

A szokásosnál szerényebben rendezik meg májusban a 42. Magyar Filmszemlét, és ebben a formában feltehetően az utolsó lesz. A filmesek búcsúznak a mustrától, amely – ha korábban viták övezték is – kiemelkedő eseménynek számított Budapesten.

Mégsem áprilisban, hanem május 5. és 8. között tartják meg az idei, 42. Magyar Filmszemlét; a vetítések és a programok helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Corvin és a Puskin mozi, valamint a Gödör Klub lesz.

Idén is kiosztották az 1962-ban életre hívott Magyar Filmkritikusok Díjait: az elismeréseket a Magyar Sajtó Házában adták át, hétfő délután. „Kifutó szériát díjazunk" - mondta lapunknak Báron György, a MÚOSZ film- és tévékritikusi szakosztályának elnöke, utalva a Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA) érintő, több mint fél éve kezdődött zárolások következményeire.

Rendhagyó módon adják át a filmkritikusok idei díjait január 31-én 15 órakor a MÚOSZ székházában. Az eseményt nem követi ugyanis a szokásos Magyar Filmszemle. Ez alkalomból a kritikusok az alábbi nyilatkozatot teszik közzé.

Most már biztos, hogy idén is, várhatóan áprilisban megtartják a Magyar Filmszemlét - közölte pénteken a mustrát megrendező Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) kuratóriuma. Az MTI úgy tudja, a bejelentés miatt több filmes szervezet is elvetette azt a tervet, hogy februárra alternatív filmszemlét, filmhétvégét szervezzen.

Saját bizottsági elnöküket leszavazva a kormánypárti képviselők elvetették a mozgókép közalapítvány büdzséjének kipótlását jövőre. A magyar filmgyártás már leállt, most veszélybe került nemzetközi szereplése is. A filmszemle megrendezését támogatná a tárca.