A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) teljességgel elutasítja az állami finanszírozású képzések teljes vagy részleges költségeinek a képzés ideje alatt vagy azt követően a hallgatókra hárítását, és felhívja a mindenkori kormányzat figyelmét, hogy ezen törekvések ellen minden törvényes eszközzel fel fog lépni - olvasható a szervezet állásfoglalásában.

Még 1992 őszén, az Antall-kormány idején röppent fel a hír, hogy a kormány havi 2000 forintos tandíj bevezetését tervezi az egyetemeken és a főiskolákon.

Pokorni Zoltán szerint a kormány nem arra készül az oktatás területén, amit a választóknak ígért; a Fidesz alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján tisztességtelennek és meggondolatlannak ítélte azokat közoktatási és a felsőoktatási intézkedéseket, amelyeket sajtóhírek szerint a kormány tervez.

A koalíció megállapodott az utólagos képzési hozzájárulás bevezetéséről a felsőoktatásban - értesült a Népszabadság. Egy alapképzés így átlagosan 1,5, a masterképzés két-, a doktori képzés pedig hárommillió forintba kerül majd, amit utólag kell törleszteniük a már végzett, fizetőképes hallgatóknak.

A közgazdászok több tízezer pedagógus leépítését tartanák szükségesnek a költséghatékonyság növelése érdekében.

Az újraválasztott kormányfő szerint most már nagyon jó lenne a közoktatásban egy kis nyugalom, mert az elmúlt négy év "reformelkötelezettsége miatt egyfajta nyugtalanság van az iskolákban". Ha a leendő kormány nyugtatópirulával akarja kezelni a közoktatás bajait, akkor vége a roma diákok integrációját célzó programnak, bárki irányítsa is a tárcát. Szakpolitikai értelemben ugyanis a nyugalom nem más, mint a problémák szőnyeg alá söprése.

Kisebb technikai zökkenőkkel, de nagyobb baj nélkül zajlott le a magyar- érettségi. Két iskolába kevesebb feladatlap érkezett, mint ahány diák vizsgázott.

Végérvényesen összekapaszkodott az "érettségi" és a "botrány" az újságcímekben. S ha már megtörtént, szinte mindegy is, van-e valódi skandalum vagy csak a szokásos működési zavarok tapasztalhatók; azok, amelyek óhatatlanul előfordulnak, ha százezres nagyságrendű ügyet intéz a slampos magyar közhivatal.

A Fidesz további változtatásokat tart szükségesnek az érettségi rendszerében, álláspontja szerint indokolt, hogy az államilag finanszírozott képzéseknél kizárólag az emelt szintű érettségivel lehessen bekerülni a felsőoktatásba - közölte Pokorni Zoltán, a párt alelnöke.

Lám, végül eljutott a kampány az oktatásig. Igaz, a lényeghez nem sok köze van a mostani ütésváltásnak, de az elmúlt négy év érvkészletét szépen összefoglalja Pokorni Zoltán kirohanása a szélfútta budai Várban: a kormány szétverte az oktatást, és ma egy iskolában könnyebb hozzájutni a kábítószerhez, mint egy aluljáróban.

Gimnáziumunk a napokban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Nagyon sok a diák, nagyon keresett az iskola. Négy évtized után minden valamirevaló épület alapos "generálozásra" szorul, ennek jött el az ideje most itt is, ám a költségek meghaladják lehetőségeinket - s az országban nyilván nem csak nálunk merül fel ilyen probléma.

A közoktatás az egyik leginkább reformra szoruló terület a Magyarország 2015 kutatási programon dolgozó tudóscsoport álláspontja szerint. A tudósok felvázolják Magyarország középtávú fejlődésének lehetséges irányait.

A kulturális javak igazságtalan elosztásában az iskolarendszer a főszereplő: a tankötelezettség 12 éves időtartamán belül mindössze az első négy évben biztosít minden gyereknek legalább az oktatás tartalmában azonos feltételeket - olvasható abban az MTI-hez eljuttatott hívásban, amelyet pedagógusok, oktatási szakemberek fogalmaztak meg.

Az oktatási miniszter szerint a Fidesz oktatási programjavaslata nem vesz tudomást a közoktatás problémáiról, sem az ebben a ciklusban végrehajtott reformokról és néhol "erősen populista, demagóg javaslatokkal tűzdelt egyvelege a különböző oktatási elképzeléseknek.

Nem akarnék senkit elkeseríteni, de bizony valaminek a társadalmi megítélése nem egészen ugyanaz, mint annak a valaminek a tényleges minősége. Különösen, ha az a valami a közoktatás. Tehát, mint esetünkben is, közvélemény-kutatással pompásan ki lehet mutatni, hogy a felnőtt lakosság Magyar Bálint előző regnálása idején 57 pontra értékelte a 100 fokú skálán a közoktatás teljesítményét, az Orbán-kormány alatt az elégedettségi ráta fölkúszott 64 százalékra, majd a jelen ciklusban visszaesett a kiinduló szintre.

Alkotmánybírósághoz (AB) fordult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az új felsőoktatási törvény egyes rendelkezései miatt.