Az egyetemi évekhez ma már természetes módon tartoznak hozzá a külföldön folytatott tanulmányok. Különféle ösztöndíjakkal és csereprogramok keretében tanulhatnak magyar hallgatók is Európában és más földrészen is. Három világjáró diákot kérdeztünk tapasztalataikról.

Kémcső az ujjon, visítás az üveg alatt, szeretkezés az abroszon. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hat vizuális kommunikáció szakos hallgatója fél évig tanult a képi megjelenítés és az élő előadóművészetek kapcsolatáról Bársony Júlia vezényletével.

Átalakul a felsőoktatási hallgatói juttatások rendszere, s az intézményeknek április 30-ig kell megalkotniuk térítési és juttatási szabályzataikat - közölte Hiller István szerdán azt követően, hogy a kormány elfogadta a vonatkozó rendeletet.

Váratlan pillanatban és szokatlan körülmények között intette - igaz, áttételesen - nagyobb körültekintésre egészségügyi miniszterét tegnap a kormányfő. Az új felsőoktatási ösztöndíjrendszer bevezetésének sajtótájékoztatóján, a hallgatói önkormányzatok egyetértését megszerző Hiller Istvánt Gyurcsány Ferenc ugyanis legalább annyira Molnár Lajos egészségügyi miniszterre, mint az oktatási tárca vezetőjére irányított kijelentéssel méltatta:

Az amerikai konzervatív politológus szerint sok tehetségtelen diák megy egyetemre. Mindenki jobban járna, ha a kiemelkedő adottságokkal rendelkezőket vennék fel. Belőlük viszont nem csak kiváló tudóst és szakembert, hanem jó polgárt is kell nevelni.

Az elmúlt évtizedekben szakközépiskolások és szakiskolások tömegeit bocsátotta ki az iskolájuk évről évre úgy, hogy semmilyen, a munkaerőpiacon értékesíthető szakképzettséggel nem rendelkeztek. A szülők súlyos tízezreket fizethettek, hogy munka nélküli gyermekeik valamilyen hasznosítható képzésben részesüljenek. Ezek a diákok általában használható nyelvtudást sem szereztek, így az uniós képzések jó része sem jelent számukra előrelépési lehetőséget.

A jövő évben is folytatódnak a felsőoktatási beruházások, új egyetemi épületek és megújuló kollégiumok várják a hallgatókat - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A Fidesz szerint vagy nem fognak megvalósulni a minisztérium által megnevezett PPP-s beruházások, vagy ha igen, akkor az egyetemek emiatt kénytelenek lesznek majd felélni vagyonukat.

Kétórás figyelmeztető sztrájkot szervez december 15-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Az akció azonban a nagyobbik érdekvédelmi tömörülés, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyen törvénytelenségbe torkollhat.

Miközben a jelenlegi 72 egyetemet és főiskolát is soknak tartja az oktatási kormányzat, 13 új felsőoktatási intézmény alapítási kérelméről kell döntenie.

Fokozatosan csökkentik az államilag támogatott helyek számát a felsőfokú levele- ző és esti képzésben. A munka mellett tanulni vágyók-nak így még nehezebb dolguk lesz.

Egyetlen ellenzéki pártelnököt sem hívtak meg az iskolák jövő szerdára, a magyar közoktatás napjára, miközben több tucat iskola kormánypárti és ellenzéki képviselőket is vár november 22-én.

A kormányfő szerint ma erős reformkényszer van az elmúlt 15 év alatt feltorlódott problémák miatt. A szerinte szükséges reformok közül csak a felsőoktatásban bevezetett bolognai folyamatot és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részreformot, a magánnyugdíjpénztárak bevezetését valósították meg. Gyurcsány Ferenc erről a GKI Gazdaságkutató Zrt. Reformkényszer és kényszerreform című konferenciáján beszélt. Fidesz szerint nem reformokról, hanem pénzbehajtásról van szó.

Hiller István támogatja Gyurcsány Ferenc pártelnöki ambícióit. Lapunknak nyilatkozva azt is leszögezte: ha bizalmat kap, továbbra is részt kíván venni az MSZP szűk vezetésében. Ami a szakterületeit illeti: az oktatási és kulturális tárca vezetője beszél arról, hogy milyen összefüggés van a felsőoktatási reform és a közoktatás helyzete között, az Operaházzal kapcsolatos terveiről, valamint a majdani színháztörvényről.

Egyedülálló teljesítményértékelési rendszert alkalmaz oktatóival szemben a Műegyetem MBA-képzése, amelynek során a hallgatók a félév végén ugyanúgy leosztályozzák az oktatókat, ahogy azok őket.

Nem osztják le ezentúl előre az államilag támogatott férőhelyeket a felsőoktatási intézmények között: 2007-től az az egyetem, főiskola kapja a legtöbb finanszírozott hallgatót, ahová a legtöbb és a legjobb teljesítményű diákok jelentkeznek. Több intézmény így néhány éven belül megszűnhet.

A pedagógusszám és az igazgatási létszám jelentősebb csökkenéséhez, viszont a mainál jóval kevesebb visszaélésre lehetőséget adó szociális rendszerhez vezethet az államreform bizottságban készült, az önkormányzati reformról szóló tervek megvalósítása.

A felsőoktatási hallgatók által követelt reformlépések és a kormányprogram lényege között nincs eltérés; ám ha a hallgatói érdekképviseletek más ösztönző rendszert tudnak ajánlani, az tárgyalási alap lehet - mondta Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetője csütörtökön Budapesten.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását. A jogszabályról azért kellett újra dönteni, mert a júliusban elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánította, a köztársasági elnök pedig visszaküldte a Háznak.

Egyelőre nem változik a felvételi pontszámítás: marad a 120 + 24 pontos skála. A jelentkezés viszont ezentúl kilencezer forintba kerül majd, így az, aki kevés helyre adja be felvételi lapját, ráfizethet.

Alkotmánysértőnek találta az Alkotmánybíróság (AB) a felsőoktatási törvény nyári módosításának azt a pontját, amely szerint a rektor csak a gazdasági tanács egyetértésével nyújthat be javaslatokat a szenátusnak. A testület tegnapi határozata szerint ez a passzus alkalmas lehet ugyanis arra, hogy megakadályozza a felsőoktatási intézmények autonóm döntéshozatalát, ez pedig sérti a felsőoktatási autonómiát, így az alaptörvényt is.