A karlsruhei alkotmánybíróság feltételekkel, de jóváhagyta a német részvételt az európai mentőcsomagban. A következő "menet" az Európai Központi Bank adósságvásárlási programja lehet.

A német kancellár szűk körben állítólag azt hangoztatta, hogy mindenképpen az euróövezetben kell tartani Görögországot. Meglepő fordulat – kommentál a Spiegel.

Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap délutáni sajtótájékoztatóján elhangzott, amire a pénzpiacok már hosszú ideje vártak. A szervezet elnöke, Mario Draghi bejelentése szerint döntés született arról, hogy az eurózóna jegybankja beavatkozik a másodlagos államkötvénypiacokon. Ez annyit jelent, hogy egytől hároméves lejáratú papírokat vásárolnak majd.

Bankuniót, a periféria-tagországok államkötvényhozamának kordában tartását és kamatcsökkentést is szorgalmaz az OECD, amely néhány órával az Európai Központi Bank (EKB) rendkívül fontosnak ígérkező ülése előtt tette közzé Párizsban féléves jelentését a hét legfejlettebb ipari állam teljesítményéről.

Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról az EU hitelbesorolási kilátásait a Moody's Investors Service, hatalmas pofont adva evvel az euróválsággal küzdő Uniónak.

Rendkívüli EU-csúcsot rendeznek novemberben a következő hétéves pénzügyi keretről – tájékoztatta lapunkat telefonon Győri Enikő. Az uniós ügyekért felelős államtitkár múlt csütörtökön Nicosiában vett részt az általános ügyek informális tanácsán, ahol a ciprusi EU-elnökség világossá tette: a rendes októberi csúcsot teljes mértékben lefoglalja az eurózóna válságának tematikája és a bankunió kérdése, ezért novemberben rendkívüli kormány- és államfői találkozót szentelnek a 2014–2020-as uniós költségvetésnek.

A vártnál nagyobb mértékben, 102,3 pontra süllyedt augusztusban a német Ifo-index, ami azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdaságának legfontosabb konjunktúra-indexe 2,5 éves mélypontra jutott. Júliusban 103,3 ponton állt a mutató, a piac 102,7 pontra süllyedést valószínűsített erre a hónapra.

Az elemzők várakozásával összhangban nem változott az infláció az euróövezetben júliusban: a fogyasztói árak növekedési üteme éves alapon 2,4 százalék volt, ugyanannyi, mint júniusban és májusban.

A német gazdaság a vártnál kevésbé lassult, a francia pedig nem esett vissza, hanem stagnált, s a tőzsdék számára ez a hír kellően derűlátónak bizonyult, bár nyilvánvaló az elemzők számára, hogy a két nagy gazdaság nem tudja megmenteni a recessziótól az eurózónát.

Nem változtak jelentősen a fogyasztói árak júniusban az eurót használó országokban – derül ki az EU statisztikai hivatalának mai jelentéséből.

Angela Merkel az eurózóna válságeposzában másodszor is engedett, s most aztán minden oldalról őt kárhoztatják. A déli uniós tagállamok kárörvendő címlapjai dicsérték az olasz Monti és a spanyol Rajoy uniós puccsát.

Nemcsak az EB-elődöntőben, de az EU-csúcson is sikereket értek el csütörtök éjjel az olaszok a németekkel szemben: Mario Monti kormányfő elérte, hogy az európai mentőalapokat használják majd az uniós költségvetési előírásokat betartó országok államkötvényeinek vásárlására, ha azoknak hozamai veszélyesen magasra szöknek. Monti azt is kiharcolta, hogy a mentőalapok közvetlenül a bankoknak is tudjanak pénzügyi segítséget nyújtani.

Az európai pénzügyminisztérium megteremtése felé visz a péntek reggeli megállapodás. Róma és Madrid is segítséget kap, hogy csökkenjen a pénzpiacok rájuk nehezedő nyomása, így végül hozzájárultak a 120 milliárd eurós növekedési csomag elfogadásához.

Betegségek sújtják a görög kormányt. Pedig a jobbközép Új Demokrácia párt (ND) vezette koalíciós kabinetre fontos feladatok várnak.

Nem indul jól Antonisz Szamarasz kormányzása: az új görög kabinet megalakulásának hetén a miniszterelnök és Vasszilisz Rapanosz pénzügyminiszter is kórházba került.

Több mint három éve tart az euró válsága. Az euró az integráció szíve, így nyugodtan mondhatjuk, hogy válsága Európa válságává nőtte ki magát.

– A jövőben azok lesznek sikeresek, akik fejben már ott élnek. Mi mind a négyen fejben már a jövőben vagyunk – jelentette ki a magyar államfő a V4-csúcson Prágában. A soros elnökséget Lengyelország vette át, majd a négy kormányfő levélben foglalta össze az európai válsággal és az euróövezet gondjaival kapcsolatos véleményét és javaslatait.

A pozsonyi parlament csütörtökön nagy többséggel jóváhagyta az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmushoz (EMS) való csatlakozásról rendelkező szerződést.

A 38 fős kabinet a konzervatív Új Demokrácia (ND) képviselőiből és jelöltjeiből áll, a koalíciós partner szocialisták és a Demokratikus Baloldal csak a nevét adja a kormányhoz, de neves politikust áldozni, úgy tűnik, nem akar.

Szakértői vélemények szerint a spanyol bankok kisegítéséhez 51-62 milliárd euróra lehet szükség.