A gazdasági növekedés felgyorsulását és a defláció elleni harc sikerét ígéri az Európai Központi Bank monetáris lazító programja, amelynek keretében jövő szeptemberig ezermilliárd euró értékben vásárolnak fel euróövezeti államkötvényeket. Mindez hosszú távon befolyásolja a forint és az euró árfolyamát.

Elfogadták az Athén által előterjesztett görög reformcsomagot az eurózóna pénzügyminiszterei telefonos konferenciabeszélgetésükön. A program jóváhagyása előfeltétele volt a Görögországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomag meghosszabbításának.

Lassan politikai tragikomédiába fullad a görög adósság-visszafizetés körüli huzavona. A sokadik tárgyalási forduló zárult kudarccal hétfő éjjel az EU és az új athéni kormány között, így aztán Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke megkongatta a vészharangot: ha péntekig nem sikerül megegyezésre jutni, elfogy Görögország pénze.

Azok az országok, amelyek euróövezeti csatlakozásukkor nem értek el egy bizonyos mértéket az Európai Unió átlagos fejlettségéhez képest, rajtavesztettek; a magyar forint még adottság és előny - véli Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető.

Görögország és az EU is emeli a tétet az uniós pénzügyminiszterek, illetve a kormányfők tanácskozása előtt. Euróövezetből való kizárással, összeomló kártyavárral és Oroszország felé fordulással fenyegetik egymást a tárgyaló felek.

Görögországnak várhatóan távoznia kell az euróövezetből, mert további tagsága sem a görög gazdaság, sem a valutaunió érdekeit nem szolgálja - mondta vasárnap a BBC-nek Alan Greenspan.

Alexisz Ciprasz radikális baloldali pártja, a Sziriza vasárnap két mandátumra állt meg az abszolút többségtől a görögországi parlamenti választásokon. Németországból süt az idegesség, az interneten már nyomják a tízezer drachmás bankjegyeket, megfigyelők szerint pedig most kezdődik csak igazán nagy tétekben a játék. Megszorításellenes párt Európában először nyert parlamenti választásokat a gazdasági válság kezdete, 2008 óta. 

Amint Amerika elzárta, Európa megnyitja a pénzcsapokat. Az eseményre csütörtökön kerülhet sor Mario Draghi EKB-elnök felvezetésével. A kilátásba helyezett, piacnyugtatónak és gazdaságerősítőnek szánt kötvényvásárlási program mérete, feltételei és résztvevői egyelőre titkosak, az viszont nyilvánvaló, hogy Magyarország is profitálhat belőle.

– Egy a millióhoz esélye sincs, hogy Merkel kancellár ne lenne hajlandó tárgyalni – közölte magabiztosan Alekszisz Ciprasz, a jövő heti előrehozott görög választások fő esélyese. A radikális baloldali Sziriza vezére győzelem esetén kényes ügyekről tárgyalna: a megszorítások felszámolásáról és a hatalmas görög adósság egy részének elengedéséről.

Saját pénztárcájának ellensége volt az, aki szerdán a négy forinttal olcsóbbá vált benzinből, vagy a hat forinttal kedvezőbb árú gázolajjal tankolta teli a kocsiját, hiszen péntektől újabb két-két forinttal megy lejjebb a tarifa. Az árzuhanás egyelőre megállíthatatlannak tűnik.

Nem lesz elégséges az euróövezeti gazdaság felélesztéséhez az sem, ha az eurójegybank (EKB) szuverén adósságot is érintő nagyarányú mennyiségi enyhítésbe kezd az idén – jósolta a Financial Times nemzetközi felmérésébe bevont közgazdászok nagy többsége.

Litvánia január elsejei belépésével tizenkilencre bővült az eurózóna tagjainak száma. Bár a közvélemény fenntartásokkal kezeli a közös fizetőeszközt, immár mindhárom balti állam az EU, az eurózóna és a NATO tagja, a volt szovjet tagköztársaságok a Nyugat integráns részei.

Görögország már elveszítette rendszerszintű jelentőségét az euróövezetben, ezért nem kell ismét megmenteni - jelentette ki Michael Fuchs, a CDU frakcióvezető-helyettese a Rheinische Post lapnak adott szerdai interjúban.

Újra azzal riogatnak, hogy Görögország kilép az euróövezetből, miután előrehozott választást írtak ki január végére. A győzelemre esélyes radikális baloldali párt felmondhatja az EU/IMF-megállapodást, ám európai politikusok máris küldik a figyelmeztetéseket.

Gyengül a gazdasági növekedés lendülete, a kockázatok inkább további mérséklődésre utalnak, miközben az infláció irama is rendkívül lassú, jóval a kétszázalékos cél alatt rekedt. Vagyis az eurózóna gazdasága további ösztönzésre szorulhat – ezt ismerte el Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a kormányzótanács ülése után, amelyen a várakozásnak megfelelően nem változtattak a 0,05 százalékos irányadó kamaton.

Novemberben látszódhatnak majd a körvonalai, és a francia–német gazdasági tanács következő december 1-jei ülésén kerül ismét terítékre a két európai kulcsországnak az a közös terve, amellyel lendületet kívánnak adni az euróövezet vergődő gazdaságának. Ugyanakkor „paktumról” nincsen szó, legalábbis ezt állítják hivatalosan. Egy „szivarszobás” különmegállapodás minden bizonnyal rossz vért szülne az előrejelzések szerint idén 0,8 GDP-százalékos növekedési rátával és különösen a déli tagországokban magas munkanélküliséggel küszködő euróövezetben.