Csődöt csődre lehet halmozni, de abból nem lesz kollektív sikerélmény soha – figyelmezteti az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támogató Fideszt az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint a magyar politikusoknak is van felelősségük a romániai választási eredmények alakulásában, bár ezúttal nem vettek részt a kampányban személyesen, „logisztikát, pénzt, tudást küldtek bőven” a Tőkés-pártnak. Az eredmény: néggyel kevesebb magyar törvényhozó ül a bukaresti parlamentben. Nem lesz könnyű a következő négy év, ezt Kelemen Hunor is elismeri. A kétharmados kormánykoalíció árnyékában a szövetségnek jószerivel csak arra futja, hogy ne csorbuljanak az eddig megszerzett jogok. Az RMDSZ elnöke Kövér László házelnöknek azt üzeni: „Akkor beszéljen elvtelen politizálásról, amikor a szülőföldön való megmaradáshoz valamivel hozzájárult.”

Az erdélyi újságírónő és a pesti színházigazgató véleménye a magyar kultúráról nem sokban tér el egymástól. Igaz, egyikük belülről látja, másikuk kérlelhetetlensége talán a távolságból is fakad. Parászka Boróka és Puskás Tamás a Centrál Színház irodájában beszélgetett. Nem messze az Újszínháztól.

Az elmúlt két évben Csíkszeredán, Kolozsváron és Szabadkán adták be a legtöbb honosítási kérelmet, ezek száma az idei év végére elérheti a félmilliót - közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön. Az elmúlt két évben több mint 363 ezer kérelem érkezett be Budapestre, további néhány ezer pedig még úton van, így 370 ezer igénylővel lehet kalkulálni.

A házelnök a Kossuth Rádióban nyilatkozva beszélt az Alkotmánybíróság döntéséről a hajléktalanság kriminalizálásának az ügyében, az LMP és a Jobbik kapcsán pedig bolhacirkuszról beszélt.

Száz esztendeje, a Huszadik Század 1912. november–decemberi számában jelent meg Ady Endre írása, evvel a címmel: „S ha Erdélyt elveszik?” Újra megjelent ez az idén is (Ady Endre: A világosság lobogója alatt, szerk., vál. Ferencz Győző, Bp.: Nap Kiadó, 2012, 304–307). De mintha Horváth Zoltán óta (Magyar századforduló, Bp.: Gondolat, 1961, 1974) nem olvasta volna ezeket a szövegeket – Adynak és a szövetségeseinek a politikai szövegeit – senki.

Jókora felhördülést váltott ki Romániában, hogy a választásokon kétharmados többséget szerzett Szociálliberális Unió (USL) kormányfőjelöltje meghívta a koalícióba a magyar érdekképviseletet.

Tapasztalatait, olvasmányait az ember egymásra másolja – így alakul (folyamatosan) a Konglomerát. A maga sajátos, mai Erdély-képe, amelyet igyekszik könyvbe foglalni. (Akár kisbetűvel, konglomerátumformában fogalmazva, de nagybetűkel írja be magát az életünkbe.)

Nem várhatunk újabb húsz évet az autonómiára – hangoztatták a november végi sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetés szónokai, a Székely Nemzeti Tanács, Tőkés László és a nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői. Az RMDSZ eleve nem karolta fel a témát, még a most vasárnapi parlamenti választások kampányában sem. Bíró Béla politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora is úgy látja, hogy az ilyen rendezvények inkább ártanak, mint használnak az ügynek.

A legsötétebb napjait élte tizenkét esztendővel ezelőtt a kolozsvári labdarúgás: a városnak még második ligás csapata sem volt, sporttelepei pedig romokban álltak. Alig több mint egy évtized múlva viszont a település futballtörténetének legsikeresebb korszakára tekinthet vissza, három román bajnoki címmel, ugyanannyi kupagyőzelemmel, Bajnokok Ligája-szerepléssel és két európai szintű stadionnal.

Az autonómiát tartja az egyedüli megoldásnak az a közös nyilatkozat, amelyet a sepsiszentgyörgyi tüntetés résztvevői fogadtak el. A román hatóságok tiltása miatt a székely lobogót egész idő alatt fiatalok tartották.

A Fidesz megvalósította az RMDSZ-szel szembeni egypártrendszert Erdélyben. Olyanok, mint a Bourbonok vagy a Habsburgok, semmit nem felejtenek, és semmit nem tanulnak – mondta lapunknak Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke. Az erdélyi magyar politikus szerint hiába rokonszenveznek a magyar kormánypárttal nagyon sokan Erdélyben, mégis az RMDSZ-re szavaznak: a választó ugyanis pragmatikusan dönt, hogy kire van szüksége ahhoz, hogy a problémáit megoldja.

Szőcs Géza eltűnt. Épp harminc éve. Az ellenzéki magyarok heteken át attól rettegtek, hogy a Securitate (magyarul: a Szeku) örökre eltüntette őt. Retteghettünk, mert volt ilyen. De ez nem ilyen volt.

Lemondott Szász Jenő a pártelnöki tisztségről a Magyar Polgári Párt (MPP) országos tanácsának rendkívüli, tisztújító ülésén szombaton. Az újonnan megválasztott pártelnök Bíró Zsolt, marosvásárhelyi újságíró lett. Kövér László házelnök megtartotta tiszteletbeli elnöki tisztségét.

Hallotta már a fekete Dacia legendáját? A román állambiztonság, Securitate emberének autója több mint húsz éve kísért az erdélyi faluban. A település egyik kihalt útján száguld. A szekust a „diktátor” kivégzése után verte agyon a falu népe, az autójába kötözték, és követ raktak a gázpedálra. A holttestet megtalálták, az autó azonban eltűnt – egy időre. Senki sem tudja, ki a fekete Dacia földöntúli vezetője, de a „szekus rém” bosszújától mindenki tart.

Ünnepi rendezvények, koszorúzások, egyházi szertartások keretében emlékeztek meg szombaton az aradi vértanú tábornokokról Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken, valamint Kárpátalján is.

Nem véletlenül fogadta fanyalgás többek részéről a felvidéki „kisebbségi minimumot”, amely a „szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételeit” veszi lajstromba. Hiszen a dokumentumból éppen az hiányzik, hogy miként érhetők el a felsorolt célok: a nemzeti megértés és tolerancia légkörének megteremtése, az alkotmányos és nyelvi egyenlőség, valamint az oktatási, kulturális és regionális önkormányzatiság. Egy szó nincs arról, hogy mihez kezdenek az aláírók a nemzeti minimummal!

Kicsit nevetséges lenne, ha az RMDSZ békejobbot nyújtana a kisebb magyar pártoknak két hónappal a választási kampány előtt – véli Stelian Tanase bukaresti politológus, egyetemi tanár annak kapcsán, hogy eldőlt: az RMDSZ önállóan indul a decemberi parlamenti választásokon.