Az alig mögöttünk hagyott XX. század történelmi-politikai kanyarulatai gyanússá tették a közember előtt, ha túlságosan hangosan szónokolt a hatalom a jövőről (pláne: szép jövőről). Megtapasztalta, hogy ez a hivatkozás mindig a jelen világ nyomorúságának ideológiai igazolása volt csupán. Én is mindig valami rosszra gondolok, ha azt hallom: a "gyermek a jövő záloga". Pedig még igaz is lehetne. A gyermekeink fejlődésébe való "beruházás" a társadalom ép működésének egyik biztos jele.

Rugalmasabb gazdálkodási lehetőségeket szeretnének a rektorok, az egyetemi vagyont azonban semmiképp sem adnák magánkézbe. Elképzelhetetlennek tartja Molnár Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, hogy az egyetemi vagyont magánkézbe adja az állam.

Ki az erősebb: az Államreform Bizottság és a volt oktatási miniszter, vagy a jelenlegi tárcavezető? Ez is kiderül, amint megszületik a döntés arról, hogy gazdasági társasággá alakulhatnak-e az egyetemek.

Megeshet, hogy újabb koalíciós konfliktus forrása lesz a felsőoktatási intézmények gazdasági státusának kérdése. Az SZDSZ lehetővé tenné, hogy az egyetemek az általuk kezelt vagyon tulajdonosaivá váljanak. Hiller István viszont még csak nem is vizsgálná ennek lehetőségét.

Az oktatási tárca nem nyit utat a felsőoktatás magánosítása előtt - cáfolta a minisztérium közleményben a Magyar Nemzet című napilapban tegnap megjelenteket.

Tavalyhoz képest csaknem 25 ezerrel kevesebben jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra, az idén végzős középiskolások körében viszont csak alig valamivel több, mint négyezer fővel csökkent a továbbtanulni vágyók száma.

Tavalyhoz képest kevesebben, úgy 108 ezren jelentkeztek az idén az egyetemekre és a főiskolákra, a beadott jelentkezések száma (több mint 400 ezer) azonban öt százalékkal nőtt. Az oktatási tárca szerint ez azt jelenti, hogy a jelentkezők kihasználták az idei felvételi eljárás újdonságát: azt, hogy egy jelentkezés áráért három intézményt is meg lehetett jelölni.

A mentőtiszt hallgatók a valóságot megközelítő helyzetekben gyakorolhatják a betegellátást Magyarország első szimulációs termében - a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán.

Aláírta az Oktatási és Kulturális Minisztérium és Ausztria, valamint a bajor és a baden-württembergi tartomány az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem finanszírozásáról szóló papírokat. A megállapodás 2010-ig szól. A magyar állam évi 800 ezer euróval támogatja az egyetemet.

Az Egyesült Államok nagykövetsége webfórumot tartott honlapján, hogy magyar diákok amerikai tanulmányi lehetőségeiről adjon felvilágosítást szakértői segítségével.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen most először a karok közös állásbörzét szerveztek. Bölcsészek is érdeklődtek, lássuk, milyen sikerrel.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács április 2-27. között rendezi meg a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) az ország tíz városában, 14 egyetemi kar és két főiskola szervezésében.

A szegedi városi bíróság tegnap első fokon elutasította annak a volt egyetemi hallgatónak a keresetét, aki a Budapest Média Intézetben (BMI) működő, államilag finanszírozott kommunikáció szakos képzésre befizetett 880 ezer forintját szerette volna visszakapni.

Dr. Gábriel Róbertet választotta meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusa az intézmény rektorává. A 35 ezer hallgatót oktató PTE első számú vezetői posztjáért ketten pályáztak, Gábriel vetélytársa dr. Lénárd László, az eddigi rektor volt.

Csaknem minden tizedik diák koptatta már valamely másik felsőoktatási intézmény padját - derül ki egy, az intézmények közötti mobilitásra irányuló vizsgálatból. A pszichológusok a legmozgékonyabbak.

A Közgázról a rendszerváltáskor a munkaerőpiacra kilépett menedzsernemzedék mostanában kerül reflektorfénybe, bár igazi teljesítményei inkább a kilencvenes évekhez kötődnek. Hogy mégis most hallunk róluk többet? Ez azzal magyarázható, hogy életük mára fordulópontjához ért, eddig politikai pályát választó iskolatársaik eltakarták őket.

A munkaerőpiac értékítéletét is figyelembe akarja venni az oktatási tárca a felsőoktatási intézmények támogatásának szétosztásakor. Ahonnan keresettebb diplomások kerülnek ki, ott több pénzt kapnának az oktatásra. Egy-egy diploma piacképességét ugyanakkor egyelőre nehéz mérni, és a volt hallgatók pályakövetése is gyerekcipőben jár még.

Több száz szak közül válogathatnak azok a diplomás fiatalok, akik tovább szeretnék fejleszteni tudásukat. K és M: ezek a betűk jelölik a felvételi tájékoztatóban azokat a - kiegészítő és mester- - képzéseket, amelyekre március 19-ig jelentkezhetnek az oklevéllel már rendelkező fiatalok (az eredeti határidő március 15-e lett volna, de a négynapos ünnep miatt ezt kitolták).

120 ezren adták be jelentkezési lapjukat a felsőoktatási intézményekbe az Országos Felsőoktatási Információs Központ előzetes adatai szerint. Tavaly ennél többen, 132 ezren felvételiztek. Igaz, február 15-ig csak azoknak kellett jelentkezniük, akik felsőfokú alapképzésben szeretnének továbbtanulni. A kiegészítő és mesterképzésre vágyók még március 19-ig gondolkodhatnak.

Ma éjfélig kell postára adniuk felvételi jelentkezési lapjaikat azoknak a diákoknak, akik felsőfokú alapképzésben szeretnének továbbtanulni; a mesterképzésre vágyóknak van még egy hónap gondolkodási idejük.