Megoldódni látszik a két hónapos politikai válság Franciaországban: Jacques Chirac államfő tegnap bejelentette, hogy a kormányzat visszavonja az első munkavállalási szerződésről (CPE) szóló, nagy viharokat kavart új jogszabályt. Az államfő azután hozta meg a döntést, hogy hétfő délelőtt tanácskozott az Élysée-palotában Domenique de Villepin miniszterelnökkel és a parlament két házának illetékeseivel. A megbeszélésen részt vett Nicolas Sarkozy belügyminiszter is, aki Villepin pártbeli riválisaként régóta a jogszabály felfüggesztését követelte. Maga Villepin csalódottságának adott hangot az általa kezdeményezett törvény elbukása miatt. Nyilatkozatában a miniszterelnök elismerte, hogy a jogszabály bevezetéséhez nem volt meg a bizalom minimuma sem a diákok és a szakszervezetek részéről. Azt állította, hogy a CPE "erős megoldás" lett volna a fiatalok körében mintegy 25 százalékos munkanélküliség leküzdésére. Ez a kormányzati szándék azonban - mondta keserűen - nem talált kellő megértésre. A kudarcot részben annak tudta be a kormányfő, hogy "túl gyorsan" akart cselekedni.

A múlt hetihez mérhető tiltakozó megmozdulásokat váltott ki kedden is az első munkaszerződésről szóló, immár életbe lépett CPE-törvény. A francia kormányra óriási nyomás nehezedik; a szocialisták szerint Villepin miniszterelnök már nem kormányozza az országot.

Az egyetemi előadóteremben nagy a tolongás, az ülőhelyeket már mind elfoglalták, a szervezők látható örömére. A lyoni Ecole Normale Superieure, Franciaország öt "nagyiskolájának" (grande école) egyike és csak most készül csatlakozni az első munkaszerződésről szóló új jogszabály miatt hetek óta tüntető egyetemekhez.

Az ultimátum határideje lejárt. Miután Villepin kormányfő nem vonta vissza törvényjavaslatát, a francia szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek.

Van az úgy olykor, hogy a nagy zajban az ember nem hallja meg a feléje kiáltott szót, nem veszi észre a neki szóló gesztust. Mint most Franciaországban. A diákok immár második hete tüntetnek, egyetemet foglalnak, s a külsőségeiben '68 májusát idéző forradalmi hangulatban már alig emlékszik valaki arra, mit is akart Dominique de Villepin miniszterelnök a CPE betűnéven elhíresült, első munkavállalási szerződésről szóló törvényjavaslatával.

Jacques Chirac francia elnök tegnapi nyilatkozatában kiállt Dominique de Villepin kormányfő és az első munkaszerződésről (CPE) szóló törvény mellett. - A CPE azt mutatja, hogy a kormány hajlandó a fiatalok munkanélkülisége ellen felvenni a harcot - nyilatkozta.

A francia diáktüntetésekbe bekapcsolódó szakszervezetek ultimátumot intéztek a kormányhoz és Chirac elnökhöz: ha 48 órán belül nem vonják vissza a fiatalok munkavállalását kedvezőtlenül érintő törvényt, általános sztrájkot hirdetnek.

Ezt a mérkőzést a Villepin-kormány már elvesztette; az utcai csaták, egyetemfoglalások és a szakszervezeti ultimátum után nemigen lehet kétséges: a fiatalok pályakezdését nehezítő jogszabálynak - jelenlegi formájában - meg vannak számlálva a napjai.

Közel 300 tüntetőt vettek őrizetbe a csütörtöki franciaországi diákmegmozdulások során, csak Párizsban 180-at. E számadatokat csütörtökön késő este közölte Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, aki "bajkeverőknek" nevezte a tüntetés résztvevőit.

Noha a '68-as diáklázadásokat és a mai párizsi tüntetéseket, egyetemfoglalásokat nehéz egymással öszszevetni, sokan mégis '68 árnyékát látják vetülni a mostani eseményekre.

- A '68-as diáklázadásokat és a mai párizsi tüntetéseket, egyetemfoglalásokat nem lehet öszszehasonlítani egymással, mert teljesen más a gyökerük - nyilatkozta a Népszabadságnak Daniel Cohn-Bendit.

Tegnap rendkívüli kormányülést hívott össze a francia miniszterelnök a diáksztrájkok miatt. A francia egyetemek többségét továbbra is megszállva tartják a főiskolások, akik általános sztrájkra is felszólítottak.

Alkotmánybírósághoz (AB) fordult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az új felsőoktatási törvény egyes rendelkezései miatt.

A kezdeményezéseiről ismert nagykanizsai Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában a zárt láncú kamerahálózat, a csipkártyás beléptetőrendszer és az SMS-es szülői tájékoztató után most telefonos krízisvonalat hoztak létre.

Országos problémává vált Nagy-Britanniában az iskolai kegyetlenkedés, angol szóval "bullying". A gyermekkínzás megszüntetését zászlajára tűző alapítvány, az NSPCC által a napokban közzétett felmérés arra az eredményre jutott, hogy minden három közül két tinédzser lány sanyargatta már társait életében, és a megkérdezettek 90 százaléka volt maga is fizikai és lelki megaláztatás áldozata az iskolában.

A politikai kommunikáció az iskolában csak korlátok között gyakorolható, mivel az iskola kényszerű közösség, a tanulók kényszerhallgatóság, az oktatási szereplők között pedig függőségi viszonyok vannak - ez áll az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ajánlásában.

A borsodi Bükk-Hegyháton, Sáta községben együttműködési szerződést írtak alá az ózdi központú Kamaszparlament és Hajdú-Bihar megye két térségének fiataljai. Ennek eredményeként az utóbbi helyen is megalakul a Kamaszköztársaság.

Néhány minisztériumi jogásznak baja van a gyermeki jogokkal. Vezetőik pedig széttárják karjukat: "jogilag nem lehet", "konfliktusokat gerjeszt a tárcák között", "úgysem menne végig a közigazgatási egyeztetésen", "nem illeszthető be a közjogi rendszerbe", "rontaná a törvénytervezet elfogadási esélyeit" stb.

Három kilogramm. Ekkora lehet ma egy alsó tagozatos kisiskolás táskája, ennél több semmiképp, ezt írja elő a törvény. A rendelet szeptembertől lépett érvénybe, s az első szülői értekezleteken már el is hangzott: a kedves anyukák, apukák jól gondolják meg, mit pakolnak be a táskákba, mert gyakran nem a könyvek, hanem a túltömött tolltartók, ilyen-olyan kiegészítők okozzák a felesleges terhelést. Sőt: már a vásárlásánál is figyelembe kellett volna venni, hogy a könnyebb, bár kétségkívül jóval drágább, ergonómiailag megfelelő terméket vegyék, ne pedig a lengyel piacon vagy a kínai boltban beszerzett kétkilós szütyőt.