„A 2014-es választásokat követő demokratikus átalakulás célja Magyarországon a szabadságra, a jog uralmára, a polgárok egyenlőségére és egymás iránt érzett felelősségére, az emberi méltóság megóvására, a többség felhatalmazásával működő kormányzásra, a kisebbség védelmére épülő köztársaság létrehozása” – egyebek mellett ezt tartalmazza az emlékeztető, amelyben az ellenzéki tárgyalás résztvevői megállapodtak a közjogi helyreállítást tárgyaló egyeztetéssorozat első napján.

Pontosan egy évvel az Operaház előtt tartott összellenzéki tömegtüntetés után, január másodikán kezdődnek meg a szakpolitikai egyeztetések a demokratikus ellenzéki oldal egyes pártjai között. A Pallas Páholyban sorra kerülő tárgyaláson elsőként a közjogi kérdések megvitatását kezdik meg, benne az alkotmányos köztársaság visszaépítésének lehetséges forgatókönyveit.

Kuncze Gábor szerint a Fidesz kódolt nyelven szól a Jobbiktól elhódítható választókhoz, amivel folytonosan legitimálja a rasszista, antiszemita érzelmeket. Mint írja, zsidózás az idegenszívűzés és a bankárkormányozás is.

A minimumban kell megállapodni egymással, a köztársasági minimumban, amelyet egyébként is osztanak a demokratikus erők – írta Istvánffy András az MSZP elnökének ajánlatára.

Az MSZP hajlandó közös jelölteket állítani a 2014-es választáson az Orbán-kormány leváltását célul kitűző, demokratikus szervezetekkel, mondta a párt elnöke Pécsett.

Van abban logika, hogy Bajnai Gordon már most előlépett, hiszen lesz regisztrációs kampány, minden korábban indul – mondja Lakner Zoltán. A szocialistáknak is tanácsot adó politológus ugyanakkor azt üzeni: az Együtt 2014 legyen párt, és fejtse ki önálló középpolitikai elképzeléseit, hiszen a nagy ellenzéki összefogásából az LMP és az MSZP is ki fog maradni a jelek szerint. A választás megnehezítése ellen pedig nem bojkottot kell szervezni, hanem választói többséget – mondja.

Az MSZP szerint kevés az élesen ellentmondó szakpolitikai tétel a demokratikus oldalon.

Azt támogattam, hogy ne lebegtessük tovább ezt a kérdést, és ne maszatoljunk, rombolja a pártot, ha nem tud markánsan állást foglalni egy ilyen kérdésben - magyarázza Mile Lajos, az LMP hétvégi döntése után egyedül posztján maradt frakcióvezető-helyettese pártja kongresszusát.

Néhány hét alatt választás előtti hangulat alakult ki az országban, pedig hol vagyunk még kétezer-tizennégy tavaszától! Minden politikai szereplő kis gömböcnek képzeli magát, kétharmadosra szeretne felfúvódni, mert az bevált, korlátlan hatalomhoz juttat, és tied az ország szőröstül-bőröstül. Pedig akiknek elegük lett a politikából, és ilyen most a többség, azoknak éppen a kisgömböc-váltógazdálkodással van a legtöbb bajuk.

„Az LMP-nek el kellene kezdenie a tárgyalásokat az együttműködés lehetőségeiről az Együtt 2014 képviselőivel” – ezt Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika parlamenti frakcióvezetője jelentette ki az MTI-nek. A politikus hangsúlyozta: történelmi felelőtlenség lenne, ha kísérletet sem tennének rá időben, hogy garanciát szerezzenek céljaik megvalósításához.

A Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint az LMP előtt két út áll: a szinte biztos és a lehetséges politikai megsemmisülés.

Az MSZP-nél valamivel egyszerűbb a helyzet a politikai szövetségeket illetően, miután a szocialisták egy 2011-es kongresszuson, majd egy idén tavaszi tanácskozáson is egyértelművé tették, milyen értékek mentén készek együttműködni.

Magyarország megérett a politikai korszakváltásra – erről Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület vezetője, korábbi miniszterelnök beszélt a Milla Egyesülettel és a Magyar Szolidaritási Mozgalommal megkötött együttműködési nyilatkozat aláírásán. A magyar társadalom szerinte tizenkét éve mélyen megosztott, hiányzik az értelmes, hosszú távú gondolkodás, ezért kezdték el Együtt 2014 Mozgalom néven egy "új társadalmi közép" megszervezését.