Egy új elmélet szerint egy hatalmas hold közeledett a Szaturnuszhoz – több milliárd évvel ezelőtt. A hold külső rétegeinek felaprózódása alakíthatta ki a bolygó gyűrűjét.

A Naprendszer határzónájában jár az emberiség eddig legmesszebbre jutott űreszköze, a Voyager–1, amely négy év múlva érheti el a Naprendszer külső határát, a heliopauzát – jelentették be az Amerikai Geofizikai Társaság idei San Franciscó-i kongresszusán a NASA kutatói. Húsz évvel az első szputnyik fellövése után, az 1977-ben indított Voyager–1 és Voyager–2 űrszondák eredeti feladata az óriásbolygók kutatása volt. Előbb a Jupiter és a Szaturnusz, majd az Uránusz és a Neptunusz mellett haladtak el, végül folytatták útjukat a bolygóközi térben.

A más csillagok körül keringő bolygók kutatása ma a csillagászat egyik legizgalmasabb területe. Egyre nagyobb távcsövekkel, egyre több részletet tudhatunk meg ezekről a távoli világokról. A napokban először sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét.

Nem könnyű megállapítani, milyen lehet az óriásbolygók szerkezete. A földi laboratóriumok azonban segíthetnek a kérdés megválaszolásában. S a kutatások esetenként igen meglepő eredményre vezetnek.

Az egykori Plútó nagybolygót ma már a legnagyobb kisbolygók között tartjuk számon. Ennek ellenére az égitest továbbra is fenntartja a csillagászok érdeklődését, felszíne és légköre ugyanis folyamatosan átalakul.

A Földön a tavak mélységét sok tényező befolyásolja, ilyen az évszakok váltakozása és hosszú távon a globális felmelegedés is. A Cassini űrszonda jóvoltából ma már tudjuk, tavaink ezzel a tulajdonságukkal nincsenek egyedül a Naprendszerben.

Újabb "találat" érte a Jupitert: az erről tanúskodó villanást egy ausztrál csillagász kapta lencsevégre.

Tegnap, közép-európai idő szerint este 10 óra előtt néhány perccel sikeresen elindították a japán Akacuki űrszondát. Feladata, hogy idén decemberben pályára álljon a Vénusz körül, s onnan kutassa a bolygó légkörét és kozmikus környezetét.

A csillagászoknak régóta fejtörést okoz, hogy a legtöbb, csillagához közel keringő exobolygó mérete hogyan lehet nagyobb a Jupiternél. A rejtély most megoldódni látszik.

Az európai Venus Express űrszonda elmúlt három évben végzett mérései alapján kutatók friss vulkáni működés nyomaira bukkantak Földünk szomszédja, a Vénusz felszínén. Ha következtetésük helyesnek bizonyul, akkor egy évtizedes tudományos kérdésre tehetnek pontot.

Húsz eddig ismeretlen sötét kisbolygót fedezett fel a Föld közelében a NASA WISE széles látószögű infravörös sugárzást felmérő csillagászati műholdja, amelyet decemberben állítottak pályára.

A Naprendszeren kívüli eddigi legfiatalabb bolygót fedezték fel brit kutatók.

A napokban újabb hét évvel meghosszabbított küldetésű Cassini űrszonda feladata a Szaturnusz, a bolygó gyűrűjének és holdrendszerének részletes vizsgálata. A közeli mérések és felvételek segítségével alapvetően változott meg a gyűrűről alkotott képünk, s kiderült, az állandó átalakulásban van.

Földi és űrteleszkópok garmadája kémleli már az égboltot idegen csillagok körül keringő bolygók után kutatva. Az exobolygók „szent Grálját” egy Földhöz hasonló tömegű, oxigénben gazdag légkörrel rendelkező bolygó jelentené. A cél elérésére talán már nem kell sokat várnunk. A rendkívül érzékeny Kepler-űrtávcső segítségével mindenesetre hamarosan találhatunk ilyen bolygókat – hangzott el az Amerikai Asztronómiai Társaság gyűlésén.

Két napja a Föld mellett alig 130 ezer kilométerre – harmad Föld–Hold-távolságnyira – zúgott el egy objektum.

Amikor Wotan kétségbeesésében felébreszti tanácsért Erdát, a Földanya gyönyörű dalban fordul el a mindenkit, saját gyermekeit is eláruló, törvény- és szerződésszegő főistentől. Tanulságos szép rege ez az operajelenet. Ám mostanra kiderült, hogy bolygónk valóban kiad hanghullámokat – bár egyáltalán nem oly csodálatos dallamokban, mint amiket Richard Wagner komponált.

Hatvanadik alkalommal rendezték meg az elmúlt héten a fiatal tudósok világversenyét (Intel International Science and Engineering Fair - Intel ISEF) az USA-beli Renoban. A magyar versenyző jutalma: egy kisbolygót neveztek el róla.

A Holdunkat létrehozó ősi Theia bolygó maradványai után kutat az amerikai űrügynökség (NASA) két STEREO űrszondája. A jelenleg elfogadott elméletek szerint holdunkat egy Mars méretű bolygótest becsapódása hozta létre mintegy 30 millió évvel a Föld kialakulása után.

A WWF által kiadott legújabb Élő bolygó jelentés szerint a Föld lakossága a világ természeti erőforrásaiból 30 százalékkal többet használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll.