Egyre szűkebbnek érezzük Naprendszerünket: a 35 évvel ezelőtt útnak indított Voyager–1 űrszonda lassan a Naprendszer széléhez ér, a Marson robotok kószálnak, a kisbolygó felszínét is megkapartuk, de emberként még nem jutottunk messzire. Csupán a négyszázezer kilométerre lévő Hold felszínére lépett ember. És mégis azon gondolkozunk, hogy másott kialakulhatott-e az élet?

„A Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost” – így kezdi 1935-ben megjelent Budapesti Kalauz Marslakók számára címmel írt kötetét Szerb Antal. A Világok harcának írója, H. G.Wells a Mars-lakókat tintahalhoz hasonló lényeknek ábrázolja, akik nemtelenek, egyedül is képesek a szaporodásra.

A Triton mellett 1989-ben haladt el a Voyager–2, a tudósok azóta is az akkori adatok feldolgozásával végeznek újabb és újabb számításokat. Egy új modell szerint akár folyékony vizet is találhatunk a Neptunusz holdján.

Háztömbnyi aszteroida suhan el a Föld mellett csütörtökről péntekre virradó éjszaka - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

Június 6-án hajnalban emberek milliói kémlelték az eget szerte a világban, hogy szemtanúi lehessenek a Vénusz-átvonulásának. Szerdán hajnalban a Vénusz lassan elhaladt a Nap előtt, a ritka égi jelenségre legközelebb 120 év múlva kerül sor.

A geostacionárius pályán lévő műholdaknál közelebb megy el a 2012 DA14 katalógusjelű kisbolygó a Föld mellett, de a NASA szerint nem jelent veszélyt.

Ősi óceán nyomait észlelte a vörös bolygón az európai Mars-kutató űrszonda.

Kétféle homokdűnét fedezett fel a Cassini-űrszonda a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titán felszínén, az eredmények új adatokkal szolgálnak az égitest éghajlati és földtani viszonyairól.

Az űrbe juttatott eddigi legérzékenyebb UV-spektrográf, azaz a kizárólag ultraibolya fényt érzékelő Hubble Cosmic Origins (Kozmikus Eredetvizsgáló) felvételeinek elemzése nyomán derült ki, hogy a Plútó jeges felszínén egyes vegyületek a vártnál több ibolyántúli fényt nyelnek el.

A Kepler-űrtávcső segítségével amerikai csillagászok megtalálták az első olyan Földhöz hasonló méretű bolygót, amely a lakhatási zónán belül kering csillaga körül. A lakhatási zóna azt jelenti, hogy a bolygó a központi csillagtól se nem túl távol, se nem túl közel, éppen olyan távolságra kering, hogy a víz még folyékony halmazállapotban is előfordulhat a felszínén.

A legfiatalabb bolygóbébit fedezték fel amerikai és ausztrál csillagászok, akik kutatásaikról a NASA Goddard Űrkutatási Központjában számoltak be szerdán.

Fényes maximumában van októberben az egyik legnevezetesebb változócsillag, a Mira Ceti, azaz a Cet csillagképben lévő Csodacsillag - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

A Csillagok háborújának köszönhetően számtalan szokatlan bolygóra "látogathatnak el" a rajongók, ám a képzelet szülte planéták csupán halovány utánzatai a világegyetem való világának; a tíz legérdekesebb égitestről a Space.com közölt összeállítást.

Koromfekete bolygó található a Sárkány-csillagképben: a TrES-2b jelű, Jupiter-méretű gázóriás a ráeső napfénynek alig egy százalékát tükrözi vissza.

Az elmúlt években a bolygókutatókat nem érdekelte különösebben a Merkúr. A Naphoz legközelebb keringő bolygót szürke, kráterekkel szabdalt, a mi Holdunknál kissé nagyobb égitestnek tartották.

Újabb kutatások szerint a csillagok nélküli bolygók is otthont adhatnak az életnek. Naprendszeren kívüli bolygóból már közel kétezret ismerünk, valamennyien más csillag körül keringenek. Ugyanakkor nem kizárt, hogy csillagok nélküli, útjukat magányosan járó bolygók is létezzenek. Ezen bolygók (legtöbbje) eredetileg kettős vagy többes csillagrendszerben jöhetett létre.

A japán földrengés tragikus híreinek egyik, tudományos szempontból érdekes vonatkozása az a feltételezés, amely szerint a földmozgás miatt megváltozott a bolygó tengelyének ferdesége, illetve a Föld forgásának sebessége.

Az Itokawa felszínéből mintát hozó Hayabusa sikere után Japán a program folytatásaként újabb űrszondát küldene egy kisbolygóhoz.

Földünkhöz hasonló bolygókat találtak csillagászok az amerikai Kepler űrteleszkóp segítségével. Öt égitesten még a folyékony víz jelenléte is elképzelhető. S ahol víz van, talán élet is van.