Parkolóhely helyett sós vizet talált a Marson egy amerikai űrszonda.

Charles Holden, a NASA első embere bejelentette, hogy a korábbi elképzeléseknél hamarabb indulhat az első ember a Marsra. Arról is beszélt, hogy az 1980-as űrhajóskiképzésekor még arra gondolt, talán ő lesz az, aki elsőnek a Vörös Bolygóra lép. Űrsiklókapitány korában még az az elképzelés élt benne, hogy 30 éven belül az ember a Marsra lép. Azóta persze kiderült, ez túl optimista forgatókönyv volt.

A NASA drónokat tervez a Mars vagy más, ritka légkörű, illetve atmoszféra nélküli égitestek felderítésére.

Ötből egy csillagnak lehet a Földéhez hasonló, életre alkalmas bolygója, korántsem vagyunk tehát olyan különlegesek, mint azt pár évvel ezelőttig gondoltuk – mondja a földönkívüli élet jeleit kutató SETI program csillagásza.

A Jupiterhez hasonló óriás gázbolygók felderítésére tervez robotokat a NASA. Ezek a szárny nélküli, esetleg hőlégballonszerű űreszközök az áramló gázok örvénylését kihasználva emelkednének és süllyednének a légkörben, miközben a mozgás révén gyűjtenének energiát hosszú távú működésükhöz.

Az elmúlt napokban több történelmi jelentőségű esemény is bekövetkezett az űrkutatásban. A New Horizons szonda elért a Plútóhoz és a korábbiaknál jóval részletgazdagabb képeket készített a törpebolygóról és holdjairól. Bolygónkról is gyönyörű képeket készített egy űrtávcső, miközben a Nemzetközi Űrállomás új legénysége is lélegzetelállító képekkel örvendeztetett meg.

A Plútóról érkező legújabb felvételek azt sugallják, hogy a törpebolygó még mindig fejlődik – ezt egy viszonylag nagy kiterjedésű síkság alapján feltételezik, amelynek a korát legfeljebb százmillió évesre becsülik.

A New Horizons szonda egyre részletesebb képeket küld a Plútóról, és nem kell már sokáig várni, hogy alig 1300 kilométerre közelítse meg a Naprendszer egyik legtitokzatosabb égitestét.

A 2013-ban a Keele Egyetemen gyakornokoskodó, akkor 15 éves Tom Wagg egy alkalommal apró fekete pontra figyelt fel egy csillagról készített felvételen.

Mennyi ideig tartózkodhat az ember a bolygóközi térben? – erre a kérdésre eddig nincs válasz, hiszen a védett környezetnek számító földközelben töltött el csak hosszabb időt az ember. De mi várna rá a két-három éves marsi utazás során? Amerikai kísérletek demenciára utaló jeleket találtak.

Nyolc új exobolygót, azaz más naprendszerben keringő égitestet fedeztek fel a Hubble űrtávcső felvételeit vizsgáló amerikai csillagászok – közülük három saját csillagának lakható övezetén belül helyezkedik el.

Nyolc évvel ezelőtt fosztotta meg a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a Plutot bolygó státuszától. Azóta zajlik a vita, hogy pontosan minek tekintsük ezt az égitestet.

Miközben két orosz és egy amerikai űrhajós majd hat hónapos tartózkodás után ma épségben visszatért a Nemzetközi Űrállomásról, a NASA kivontatta a Kennedy űrrepülőtéren lévő hangárból új, hossztávú űrexpedíciókra alkalmas űrhajóját, az Oriont, melyet decemberben tervez első ízben felbocsátani. A kínaiak pedig bejelentették, két év múlva startol második űrlaboratóriumuk.

A Jupiter holdja, az Európa fagyos változatát produkálja annak a jelenségnek, amit itt a Földön lemeztektonikának ismerünk. A holdat burkoló jeges héj jégtáblái úgy csúsznak egymás mellett, csúsznak egymás alatt, vagy éppen távolodnak egymástól, ahogy a földi kéreglemezek mozognak. Ez a megállapítás erősíti az elképzelést, hogy az Európa holdon is lehet élet.

A világűrben lévő élet lehetőségeiről húsz éve született eredményeit friss tudományos ismeretekkel vetette össze egy amerikai tudós és azt találta, hogy a korábbinál hitthez képest jóval több Föld típusú bolygó lehet galaktikus értelemben akár a közvetlen közelünkben is.

Csillagászok három újabb Föld-szerű bolygót találtak a Kepler-űrtávcső segítségével, ami önmagában nem nagy dolog, hiszen több mint száz, más naprendszerben található bolygót (azaz exobolygót) észleltek az elmúlt években. Az igazi újdonság az, hogy mindhárom többé-kevésbé hasonlít a mi Földünkre, de ennél is fontosabb, hogy a csillagok lakható zónájában találhatók.

2009 márciusában lőtték fel a Kepler-űrtávcsövet, és működésének első három éve alatt a Naprendszeren kívüli bolygók ezreit fedezte fel – ez mindenképpen izgalmas hír a lakható égitestek után érdeklődők számára. A napokban megjelent összesítés szerint a Naphoz hasonló méretű csillagok 17 százalékánál találtak a Földnél legfeljebb kétszer nagyobb bolygót – a jelentést a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Hawaii Egyetem (Manoa) munkatársai készítették.

Hét lakható bolygó van galaxisunkban a témával foglalkozó kutatócsoport szerint.