A brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a nemzetközi telefonos és internetes adattovábbító kábelhálózatok forgalmát is rögzíti, és így globális szinten rálát magánszemélyek elektronikus adatforgalmára, az így gyűjtött információkat pedig megosztja a hasonló profilú amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) - írta péntek este megjelent cikkében a The Guardian.

A dolgozó besétál az irodába, bekapcsolja a számítógépet, és a reggeli kávé mellett átfutja az interneten a híreket, a moziműsort vagy éppenséggel a lakáshirdetéseket. Valószínűleg nem gondol arra, hogy munkaadója nyomon követheti netes kóborlásait.

Napjaink globális pénzügyi válsága átmenetileg háttérbe szorította a félelmetes leleplezést, hogy országunk biztonsági szervezeteinek szívébe (vagy inkább agyába?), számítógépébe kémprogramokat ültethettek. Mindnyájunkban joggal támad fel az aggály, vajon mennyire kiszolgáltatott nemcsak egy vállalat, hogy értékes tudását ellophatják, kirabolhatják, hanem a polgár is, ha a biztonságunk legfőbb letéteményesének számító hivatal is sebezhető.

Az arcfelismerés lehet a következő "piacrobbantó" technológia az elektronikában: a biztonságtól a képkeresésen át a kamerák működésének átalakításáig számos területen várnak tőle forradalmat. Az arcfelismerő alkalmazások - a Berlinben zajló IFA tanúsága szerint - immár a tömegtermékekben is jelen vannak.

Ideje leszámolni azzal az illúzióval, hogy az alkalmazottak kémlelésében csak az áruházláncok jeleskednek. Egyre több munkaadó él a szoros megfigyelés lehetőségével.

A bonni államügyészség  hivatalos vizsgálatot indított az újságírók, illetve saját korábbi vezetői kémlelésével vádolt Deutsche Telekom ellen.

Öt kémprogramot telepítettek ismeretlenek a BKV informatikai rendszerére, ezzel a behatolók a cég számítógépes rendszerének minden eleméhez hozzáférnek, derült ki a közlekedési vállalatnál elrendelt vizsgálat nyomán. A BKV tegnap ismeretlen tettes ellen tett feljelentést levéltitok, gazdasági titok megsértése, valamint gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése gyanújával - értesült a Népszabadság. Lapunk információját a közlekedési vállalatnál megerősítették.

A Deutsche Telekom menedzserek és fb-tagok több százezer telefonbeszélgetésének adatait fürkésztette ki magándetektívekkel.

Politikai egység a humángenetika biztonsága mellett: a parlament hétfőn egyhangúlag támogatta az erről szóló törvényt. Jogvédők és több politikus további biztosítékokat kér, de a szabályozást mindenki mérföldkőnek tekinti.

Az amerikai cégek fele rúgott már ki azért valakit, mert munkaidőben túl sokat internezett, illetve nem tolerálható oldalakat látogatott. Arra is volt példa, hogy a vállalatot rossz színben feltüntető netes bejegyzések miatt váltak meg kollégától. A cégek egy része itthon is korlátozza az interneteztést.

A „legjobb” kínai hagyományokat idéző módon jár el az amerikai kormány egy brit utazásszervező vállalkozóval szemben, mert Kubába visz turistákat.

A nyomtató és közvetve a printer tulajdonosa azonosítására alkalmas titkos jeleket nyomtatnak a papírra a lézerprinterek, méghozzá ombudsmani engedély nélkül. A módszer nem új - egy fogyasztóvédő szervezet már 2005-ben leleplezte -, ám az unió illetékes testületei valami okból csak most látták időszerűnek, hogy fellépjenek ellene, mondván: súlyos adatvédelmi aggályaik vannak.

Sárga pöttyöket ejtő lézernyomtatók, rádiófrekvenciára állított hűségkártyák, síbérletek, kütyük térképezik fel kilétünket, szokásainkat. Brüsszel most a nyomukba eredt.

Csütörtöktől mind a tíz ujjukról lenyomatot vesznek a washingtoni Dulles repülőtérre érkező külföldiektől. Az elmúlt négy évben csak a két mutatóujj lenyomatát rögzítették, és digitális fényképet készítettek a beutazókról.

A keresés a leggyakrabban használt internetes "szolgáltatás". A keresők tudják, ki, mikor, mit keres, így hirdetni is hatékonyan lehet rajtuk. Csakhogy a keresési szokások kifigyelése etikai és jogi szabályokba ütközik.

Az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatójának első helyettese szerint az amerikaiaknak át kell gondolniuk a magánszféra fogalmát, már nem lehet cél a névtelenség megőrzése.

A terrorveszélyt nem szabad lebecsülni, de Németországban nincs hadiállapot. A nemzetbiztonsági hatóságok ezért nincs joguk az emberek lelkébe bepillantaniuk, vagyis az alkotmány által védett magánszférát megsértve számítógépek merevlemezein on-line kutakodni – ezzel érvelt Gerhart Baum ügyvéd, egykori liberális belügyminiszter a Német Szövetségi Alkotmánybíróság előtt.

A világ legnagyobb számítógépes szolgáltatásokat nyújtó vállalata, az IBM bekamerázta Chicagót, a legkorszerűbb bűnüldözési és terrorizmusellenes célú hálózati megoldást alkalmazva.