Hét év után életbe lép hétfőn a stabilizációs és társulási megállapodás az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között - emlékeztetett vasárnap honlapján a Nezavisne Novine című boszniai napilap.

Közös nyilatkozatban tiltakozik a Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport a paksi bővítés környezeti hatásai ügyében tartott csütörtöki közmeghallgatás méltatlan körülményei miatt. A zöldek szerint az esemény inkább az elhallgatásról szólt, és nem felelt meg az előírt törvényes feltételeknek.

Moszkva szerint Brüsszel politikai nyomásgyakorlása ellenére is „áterőltették” a paksi szerződést.

Továbbra sincs összhangban a valósággal a paksi fűtőelem-beszerzés uniós engedélyezésére vonatkozó kormányzati kommunikáció. A kormány változatlanul azt állítja, hogy minden akadály elhárult a jóváhagyás elől – valójában még az első akadályig, az orosz féllel történő megállapodásig sem jutottak el.

Lázár abban reménykedik, hogy Brüsszelben két héten belül rábólintanak a paksi megállapodásra. A miniszter csúsztatással vádolta lapunkat, majd megerősítette, hogy tényleg nem írta még alá az Euratom a fűtőelem-beszerzést.

Kész a megegyezés a paksi fűtőelem-beszerzésről az Euratom Ellátási Ügynökséggel (ESA), „sikerült minden kérdést tisztázni, a kifogásokat eloszlatni és parafálni a megállapodást" – jelentette kedden este Brüsszelből Lázár János. Azóta kiderült, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik állítása sem helytálló: nincs megállapodás, rengeteg részletkérdés vár még tisztázásra, parafálásról (vagyis jóváhagyásról, illetve aláírásról) pedig végképp nincs szó.

Újrakezdődtek a magyar kormánnyal a tárgyalások a tervezett új paksi blokkok fűtőanyag-ellátásáról – erősítette meg Massimo Garriba, az Európai Bizottság illetékes igazgatója a bővítésről rendezett csütörtöki európai parlamenti meghallgatáson.

Nemcsak a nemzetbiztonsági érdekeket és szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat sértő adatokat, hanem a bővítéssel kapcsolatos összes dokumentumot titokban kell tartani egy szerdai bírósági ítélet szerint. A másodfokú döntés minden eddigi kormányzati állításnak ellentmond.

Megkezdődött a Paks II. építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás; ennek fontos része a közmeghallgatás, amelyet két hónapon belül 41 településen tartanak – jelentette be Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos kedden Kalocsán, az első közmeghallgatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón.

A kormány arra készül, hogy beperelje a Financial Timest, amiért az a múlt héten megírta, hogy az Európai Bizottság támogatta a paksi bővítés blokkolását - írja kormányközeli forrásra hivatkozva a Hír24.

Az MSZP szerint a kormánynak azonnal be kell fejeznie a hazudozást, és nyilvánosságra kell hoznia az Euratom és az Európai Bizottság határozatait a paksi atomerőmű-beruházásról.

Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - jelentette ki pénteken az MTI kérdésére Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője.

A paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos üzemanyag-szállítási vitában folyamatos az egyeztetés az unió és a magyar kormány között, és olyan megnyugtató megoldás készül, amely garantálja Magyarországnak a biztonságos üzemanyagellátást, és lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot" - erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Áder Jánosnak nincsenek aggályai a paksi bővítés pénzügyi részleteit elfedő, harmincéves titkosítással kapcsolatban, ezért hamar alá is írta a törvényt.

Az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) nem feladata megmondani, hogy szükség van-e új reaktorokra Pakson, viszont – amennyiben a döntés megszületik – garantálnia kell a létesítmény biztonságos üzemelését – hangzott el a nukleáris hatóság évindító sajtótájékoztatóján. Az is kiderült, hogy az OAH nyitott kérdésként kezel olyan tételeket, amelyekről a kormány eldöntött tényként beszél.

Doktori disszertációt írt a magyarországi atomkommunikáció sajátosságaiból egy ismert hazai PR-szakember. A legfontosabb tanulság, hogy az atomerőművekkel kapcsolatban nincsenek végleges döntések, semmi sincs kőbe vésve, és külső körülmények – mint a fukusimai baleset, egy gazdasági válság vagy egy jelentős politikai átrendeződés – mindent megváltoztathatnak, akár az erőműépítések igen előrehaladott fázisában is.

A kormány bejelentette: aláírták a megvalósítási megállapodásokat Oroszországgal a paksi bővítésről, a dokumentumok tartalma (így a beruházás ára is) azonban üzleti titok. Az EU által erős fenntartásokkal kezelt magyar-orosz nukleáris együttműködésből ki lehet ugyan hátrálni, ennek költségeit azonban a magyar félnek kell állnia.

Aláírták a megvalósítási megállapodásokat Oroszországgal a paksi bővítésről. Mindez azt jelenti, hogy az Orbán-kabinet nem törődik sem a beruházást esetleg ellehetetlenítő brüsszeli jogi eljárásokkal, sem Oroszország gazdasági helyzetének megrendülésével, hanem az aggályok ellenére felgyorsítja a projektet.

Új eljárás indulhat a magyar kormány ellen az Európai Bizottság előtt a paksi bővítés ügyében, miután Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője versenyjogi panaszt tett a testületnél. A beadvány lényege, hogy Magyarország megsértette az uniós versenyszabályokat, amikor tender nélkül adta az orosz Roszatomnak a beruházást.