A bérszínvonal stagnálásával számol 2012-ben a kis- és középvállalkozások vezetőinek többsége – derül ki a Policy Agenda és az Ipsos felméréséből. A Policy Agenda – Ipsos KKV-konjunktúra index keretében negyedévente vizsgálja a hazai kis- és középvállalkozások cégvezetőinek véleményét egyes aktuális kérdésekben. Ebben a negyedévben a készülő munka törvénykönyve és az új adórendszer kapcsán kérdezték meg a véleményüket.

Reálértéken 4 százalékkal többől, havi átlag 140 ezer forintból költhet a 3,9 százalékkal drágább árucikkekre a változatlanul 2,68 millió, egyre többet termelő foglalkoztatott - foglalható össze a KSH első nyolchavi összehasonlító adatsora.

Tíz százalékos béremelést követel 2011-re egyebek között, követelései nyomatékosítására pedig sztrájkbizottságot alakított a Tescónál működő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). Az érdekvédelmi szervezet szeptember 26-án kollektív munkaügyi vita keretében egyeztet a munkáltatóval.

Annyira áttekinthetetlenné vált az adórendszer, hogy szinte minden jövedelemkategóriában külön megállapodást kellene kötni a béremelésről – értékelte a múlt pénteki kormányzati bejelentéseket Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.

Biztosan számíthatnak a cégek arra, hogy a munkaügyi és adóellenőrzések során azt is nézik az illetékes szervek, hogy a vállalkozások miként reagáltak az idei adóváltozásokra.

Milyen fizetésekre számíthatnak és hogy állnak például a szlovákokhoz képest a járműipari vállalatok menedzsmentjének tagjai? Erről készített összeállítást a NOL kérésére a workania.hu.

Júniusban lassult a bérek növekedési üteme. Nettó átlag 140 ezret viszünk haza - 5,2 százalékkal többet mint tavaly. A 2,7 milliós dolgozói létszám tavaly óta lényegében nem változott.

Újabb karcsúsításokra és költséglefaragásokra kötelezi a minisztériumokat, valamint háttérintézményeiket a nemzetgazdasági tárcának a 2012-es költségvetés tervezéséhez iránymutatásként kiadott körirata. A minisztérium honlapjára feltett munkaanyag konkrét számokat nem fogalmaz meg a leépítésekkel kapcsolatban, várja ehhez a kormányszervek önkéntes „felajánlásait”. Azt viszont megköti, hogy a megtakarításokat a maradók bérfejlesztésére nem használhatják fel.

Az ellenzéki párt úgy véli, hogy a munkáltatók elbocsátásokkal illetve a cafeteria költségek megvonásával fogják ellensúlyozni a bérköltségek növekedését.

A munkaügyi központ bértámogatási rendszeréből jöttek létre az új munkahelyek.

Most már nem csak azt akarja megszabni a kormány a cégeknek, hogy hány százalékkal emeljék a bruttó 300 ezer forint alatt keresők bérét, de elképzelhető, hogy rendeletben szabályozza ennek konkrét számítási módszerét is, azaz az ügyben nulla önállóságot hagy a vállalkozásoknak.

Idén 2,4 százalékos költségvetési többlet alakulhat ki, döntően a magánnyugdíjpénztáraktól eredő portfólióbevétel miatt, ami a GDP 9,5 százalékával javítja az egyenleget – derül ki az MNB inflációs jelentéséből. Ha nem számolnánk be ezt az egyszeri egyenlegjavító intézkedést, az államháztartás idén rosszabb helyzetben lenne, mint tavaly volt.

A rendvédelmi dolgozók valamennyi rendfokozatát, beosztását összegezve elmondható, hogy Szlovákiában és Csehországban mindegyik vizsgált szolgálat esetén magasabbak az átlagjövedelmek, mint Magyarországon.

Január–márciusban átlagosan 2 millió 642 ezer fő állt alkalmazásban Magyarországon. Ugyanekkor a bruttó átlagkeresetek 1,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a KSH. A reálbérek 2,7 százalékkal csökkentek.

Márciusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 217 061 forint volt, ami 1,4 százalékos csökkenés az elmúlt év ugyanezen időszakához képest – áll a KSH jelentésében. A reálbérek közel 3 százalékkal estek vissza.

Az én „pofátlan végkielégítésem” is kell a Fidesznek. Saját kérésemre mentettek fel.

A kereskedelmi cégek az érdekegyeztető tanács ajánlásának megfelelően növelik idén a béreket, ám az emelés mértéke az ágazat egészére nézve várhatóan így is kisebb lesz a javasolt 4,6 százaléknál. Kormányzati bérkommandónak ugyanakkor senki a színét sem látta.

Azok a költségvetési szerveknél dolgozók, akik eddig elfelejtették beadni igénylésüket a bérkompenzációra, a hét végéig ismét megtehetik. Ahogyan arról korábban többször írtunk, a személyi jövedelemadó rendszer idei változása a közszféra alkalmazottainak jelentős részét hátrányosan érintette.

Sztrájkbizottságot alakított öt közoktatási szakszervezet. Tárgyalásokat akarnak a közoktatási törvényről és a pedagógusok béremeléséről.