A phenjani rezsimnek nem tetszik, hogy az Egyesült Államok nem küldi a korábban ígért élelmiszersegélyt. Egyre valószínűbb, hogy lesz harmadik kísérleti atomrobbantás is.

Tizenöt hónap szünet után Isztambulban újra asztalhoz ülnek Irán és a nagyhatalmak képviselői, hátha sikerül kimozdítani a holtpontról a vitatott célú atomprogramról folytatott tárgyalásokat.

Az az egy perc, amelyet Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétája zuhanás előtt a levegőben töltött, még arra sem elég, hogy tanulságot vonjanak le belőle a program fejlesztésére nézvést. A rezsim kísérleti atomrobbantással kompenzálhat.

A nagyhatalmak egyként elítélik Észak-Korea műholdfellövési tervét. A gyanú szerint a polgári projekt katonai célokat rejt.

Szombaton Isztambulban ülnek tárgyalóasztalhoz a hat nagyhatalom (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország), illetve Irán képviselői egyeztetni a perzsa ország vitatott célú atomprogramjáról.

Korábban vita övezte azt is, hogy Isztambul, vagy pedig Irán bejelentett igényének megfelelően Bagdad legyen-e a megbeszélések helyszíne.

Beate Klarsfeld, aki pofozott már fel német kancellárt is, azt állítja a Nobel-díjas író Izraelt bíráló költeménye nyomán: "ugyanaz az antiszemita duma", mint amilyen beszédet a Führer tartott 1939-ben.

A Nobel-díjas német író az antiszemitizmus vádját is vállalva állítja: a zsidó állam fenyegeti a világ békéjét.

Az amerikai elnök a két Korea közötti demilitarizált övezetbe látogatott el vasárnap. Szerinte a tervezett műholdfellövés semmire nem jó, és csak növeli Észak-Korea nemzetközi elszigeteltségét.

Észak-Korea meghívta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértőit, három évvel azután, hogy kitiltotta őket az országból – közölte az ENSZ égisze alatt működő, bécsi székhelyű szervezet.

Catherine Ashtonnak, az Európai Unió külügyi főképviselőjének bejelentéséből ugyan nem derül ki, hogy hol és mikor, de állítólag folytatódik a tavaly megszakadt párbeszéd. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviselőit beengedik egy eddig hermetikusan lezárt katonai támaszpontra is.

Ahogy a diplomácia, úgy minden szankció is kudarcot vallott – mondta Benjamin Netanjahu Irán atomprogramjáról alig néhány órával azután, hogy Barack Obama a Fehér Házban nyomásgyakorlásra kért időt az izraeli miniszterelnöktől. Abban a két politikus egyetért, hogy Iránnak nem szabad atomfegyverhez jutnia, alapvető különbség azonban, hogy amíg Washington inkább a szankciókban bízik, az izraeli kormány inkább az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás mellett tör lándzsát.

A világ visel felelősséget az iráni nukleáris ambíciók megfékezéséért – mondta Barack Obama az amerikai zsidó lobbi legbefolyásosabb szervezete, az AIPAC éves közgyűlése előtt.

Egy támadás lehetővé tenné Irán számára, hogy az „áldozat" szerepét játssza el a nukleáris válságban, de ha Teherán nem hagy fel az atomfegyverhez jutás programjával, Amerika akcióba léphet.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter tegnap szenátusi meghallgatásán bejelentette, hogy mindenképpen bevezetik az Irán elleni büntetőintézkedéseket. Sok EU-tagállamnak és Japánnak azonban nehéz lesz lemondania az iráni olajról.

Ha Észak-Korea lemond nukleárisfegyver-programjáról, segélyekhez és diplomáciai engedményekhez juthat – ígérik tárgyalópartnerei.

Ha nemzeti érdekei veszélybe kerülnek, Teherán élni fog a lehetőséggel - figyelmeztetett az iráni fegyveres erők helyettes vezetője.

Az iráni nukleáris objektumok megsemmisítéséhez összehasonlíthatatlanul nagyobb katonai képesség szükséges, mint az iraki és a szíriai reaktorokat 1981-ben, illetve 2007-ben leromboló izraeli "sebészeti" csapásokhoz, és nem biztos, hogy Izrael rendelkezik ilyennel - írta hétfői számában a The New York Times amerikai védelmi tisztségviselőkre és a Pentagonhoz közel álló szakértőkre hivatkozva.

Egy hónapon belül ez a második látogatás. Miközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit most főleg az atomprogram katonai vonatkozásai érdeklik, az USA és Nagy-Britannia vállvetve próbálja meg lebeszélni Izraelt egy iráni atomlétesítmények elleni támadásról.

Amerikai illetékesek egyre valószínűbbnek tartják, hogy a zsidó állam csapást mér Iránra, de úgy vélik, előbb esélyt kell adni a nemzetközi szankcióknak.