Putyin és Orbán maszkot viselők lepték el a képviselői irodaház lépcsőjét. Ezzel a performansszal hívta fel az Együtt-PM szövetség a figyelmet az általuk szervezett összellenzéki tüntetésre. A február 2-i rendezvényen az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által, a Paski Atomerőmű bővítéséről és fejlesztéséről kötött szerződés ellen tiltakoznak majd és magasabb rendű társadalmi felhatalmazást, népszavazást kérnek az ügyben.

"Atomkár"-ra cseréli le a "kár" szavakat a nukleáris szennyezéssel járó atombalesetek szabályaiban a nemzeti fejlesztési tárca.

Figyelmetlenségből a Paksi Atomerőmű által visszaküldött Word-fájlon öntötte végső formába az atomerőmű-bővítés melletti kiállását a Magyar Mérnöki Kamara – állítja az állásfoglalást megfogalmazó Zarándy Pál. Az erőmű a nekik megküldött szövegen néhány apróbb javítást javasolt, amik közül nem mindent vettek figyelembe.

Az MVM-csoport egyik számítógépén írhatták a Magyar Mérnöki Kamara paksi bővítést támogató állásfoglalását - állítja a cink.hu a szöveget tartalmazó word-file rejtett adminisztrációs adataira hivatkozva.

Utcai demonstrációt hirdet jövő szombatra az LMP a paksi erőműbővítésről szóló orosz-magyar megállapodás miatt - közölte az ellenzéki párt.

Ha az atomerőmű-bővítés tényleg úgy valósul meg, ahogy a kormánypolitikusok felvázolták, Brüsszel szinte bizonyosan indít tiltott állami támogatási vizsgálatot hazánk ellen – véli Felsmann Balázs energetikai szakember, volt szakállamtitkár.

Benyújtotta népszavazási kérdéseit a paksi erőmű bővítéséről az Együtt-PM a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB). A szövetség társelnöke, Jávor Benedek az NVB épülete előtt tartott pénteki sajtótájékoztatóján emellett azt is elmondta, felszólítják a kormányt, hogy saját hatáskörében is kezdeményezzen népszavazást az új blokkok építéséről.

A miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozatában úgy fogalmazott: a parlament által elfogadott energiastratégia kötelezi a kormányt a paksi bővítés megvalósítására. Ez az állítás azonban nem fedi a valóságot: az energiastratégia csak a rendelkezésre álló lehetőségek egyikeként említi a bővítést – ugyanakkor számos olyan konkrét energetikai lépést előír, amelynek az Orbán-kormány a gyakorlatban épp az ellenkezőjét csinálja.

Az alábbi gyöngyszem a Kettős Méce blog találata: írásuk szerint Lázár János 2010-ben egy könyvbemutatón nyilatkozott úgy, hogy Magyarország szempontjából sosem sült el jól, ha az elveinket és az érdekeinket az oroszokkal bizniszelve megpróbáltuk aprópénzre váltani.

Lapunk nem tehetett fel atomügyi kérdéseket Rogán Antal atomügyi sajtótájékoztatóján, mert ő úgymond csak egy képviselő. A Fidesz-frakcióvezető szerint a baloldali ellenzék Paks ügyében köpönyegforgató, a Fidesz viszont mindig is ugyanezt mondta Oroszországról. Egyik állítás sem tűnik igaznak.

Oroszország a maga szempontjából jó üzletet kötött, hisz Magyarország minden gazdasági kockázatot magára vállalt a paksi atomerőmű bővítéséről aláírt tegnapi megállapodásban - vonja le a következtetést az egyelőre mozaikosan elérhető adatokból Felsmann Balázs energiaipari szakember, volt szakállamtitkár.

A híresztelésekkel ellentétben az Európai Bizottság nem nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóságoknak kell, vagy nem kell tendert kiírni az atomprojektre – mondta lapunk kérdésére Sabine Berger, az Európai Bizottság energiaügyekben illetékes szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján, vagyis nem tudta megerősíteni a magyar kormány azon állítását, hogy Brüsszel minden tekintetben rábólintott volna a kedden Moszkvában megkötött atomügyletre.

Megszületett az atomüzlet, amelyről a Népszabadság számolt be először, még a múlt héten.

Az Együtt-PM a paksi erőműbővítésről kötött, szerintük érvénytelen oroszországi megállapodások nyilvánosságra hozatalát követeli. Azt a következő kormánynak fel kell mondania - fogalmaz képviselőjük, Jávor Benedek.

Szűk körű tárgyalással vette kezdetét kedden a magyar miniszterelnök munkalátogatása Moszkvában. Orbán nagyra értékeli azt a fejlődést, amelyet Putyin vezetésével Oroszország mutat.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy a miniszterelnök valós társadalmi egyeztetés, szakmai vita és az Országgyűlés döntése nélkül írna alá kötelezvényt Moszkvában a paksi atomerőmű bővítéséről.

Egyre valószínűbb, hogy Orbán Viktor tényleg a paksi atomerőmű bővítéséről írna alá megállapodást ma Moszkvában Vlagyimir Putyinnal. Így az orosz állami beruházó pályázat nélkül jutna a több ezermilliárd forintos magyarországi megbízáshoz.

Szigorú titoktartás övezte Orbán Viktor holnapi moszkvai útjának előkészítését. A hír még a téma szakértőit is meglepte. Szinte biztos: a paksi atomerőmű bővítéséről tárgyalnak, ami háromezermilliárdos üzlet. De milyenek is most az orosz–magyar kapcsolatok, és mit kell tudni a Roszatomról, a cégről, amely megkaphatja a megbízást a fejlesztésre?

Egy orosz technológiájú, orosz üzemanyagot használó és orosz finanszírozású új atomerőmű felépítése generációkra kiszolgáltatja Magyarországot az orosz félnek - írja a Párbeszéd Magyarországért (PM). A párt szerint ha Orbán és Putyin Paksról megállapodást köt, akkor azt a következő kormánynak fel kell bontania.