A tavalyi fukusimai atomkatasztrófa és a széles körű lakossági tiltakozás nyomán a kormány az ország energiapolitikájának alapvető átdolgozására kényszerült. Azt kellett kialakítani, hogy 2030-ra mekkora lehet az atomenergia részaránya az áramtermelésben. Mostanra négy változat készült el, amelyekben a nukleáris részarány nulla és 25 százalék között váltakozik.

Budapesten tartózkodik a Paksi Atomerőmű kampánykamionja: az "ismeretterjesztő" turné célja, hogy a tervezett paksi bővítés előtt minél kedvezőbb színben tüntesse fel a közvélemény előtt az atomenergiát. Az LMP sajtótájékoztatót szervezett a kamionhoz, kifogásolva, hogy a kampány során tévinformációkkal és elhallgatásokkal manipulálják a lakosságot.

A japán kormányzat tart a nyári energiahiánytól, így megpróbálnak egyre több települést meggyőzni, hagyják újra üzembe állítani a reaktorokat. Az Ohi erőmű esetében ez sikerült, a helyi hatóságok beleegyeztek az újraindításba.

Ma állítják le a Tomari atomerőművet, így Japán negyven év után atomenergia nélkül marad. A reaktorokat ugyanis le akarják tesztelni, mielőtt újra üzembe állítják őket. A sikeres eredmény azonban nem elég, meg kell szerezni a helyiek támogatását is, ez azonban egyre nehezebb.

Japán május 5-én, azaz holnap leállítja utolsó működő atomerőmű-blokkját is.

Egy elektromos hiba miatt le kellett állítani a dél-ukrajnai atomerőmű egyik blokkját. Radioaktív szennyeződés nem történt.

Közel 21 milliárd forintra rúgó teljes tavalyi nyereségét kifizeti anyavállalata, az állami Magyar Villamos Művek (MVM) számára a paksi atomerőmű, melynek cégneve mostantól MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Füst szivárgott az észak-franciaországi Penly 2 atomerőműből. A reaktor automatikusan leállt. A tűzoltók azonnal a helyszínre siettek, állítólag tűz nem volt, a helyszín biztonságos.

Még mindig halálos a sugárzás a fukusimai atomerőmű egyik megrongálódott reaktorában, és a becsültnél kevesebb hűtővíz van benne.

Az egy évvel ezelőtt Japánban történt fukusimai atomkatasztrófára, annak áldozataira emlékeztek vasárnap este Budapesten, a belvárosi Deák téren; a rendezvény felszólalói arra is felhívták a figyelmet, hogy nincs biztonságos atomenergia.

Először Mijagit, utána Ivatét, végül pedig Fukusimát támogatjuk – mondja az idős japán cégvezető. – Nekünk is hozzá kell járulnunk a katasztrófa sújtotta régió újjászületéséhez – teszi hozzá jobbján ülő kollégája. Helyszíni riportunk Japánból a fukusimai katasztrófa egyéves évfordulóján.

Nemcsak új tudományos felfedezésekről, hanem társadalmilag vitatott vagy épp etikailag botrányos esetekről is szó volt az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) múlt héten véget ért tudományos megakonferenciáján Vancouverben. Például a klímaváltozás kérdésében, mely Kanadában mostanában különösen érzékeny ügy, hiszen az ottawai kormány nemrégiben mondta fel részvételét a légköri szén-dioxid-csökkentést célzó kiotói egyezményben.

Három japán nagyváros felszólította a Kansai Electric Power Companyt, Japán második legnagyobb atomreaktorokat üzemeltető cégét, hogy keressen alternatív energiaforrásokat. A városok vezetői a fukusimai katasztrófa megismétlődésétől félnek.

Újra Pakson vizsgálódik a moszkvai központú Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége.

Kovács Pál államtitkár az EU energiaügyi minisztereinek párizsi megbeszélésén kiállt az atomenergia honi hasznosítása mellett – derül ki a nemzeti fejlesztési tárca közleményéből.

Beszállna a kínaiak áramszolgáltatója a francia EDF új atomerőműveinek építésébe. A francia cég, amely Magyarországon is szolgáltat, 2010-ben írt alá szándéknyilatkozatot a kínai óriásvállalattal, befektetői és szolgáltatói feladatokra azokban az országokban, ahol az EDF jelen van.

Az állami Paksi Atomerőmű többszöri kérés illetve per ellenére sem adja ki a számos botrányból ismert Szász Andráshoz köthető Esplanade erőműbővítést taglaló tanulmányát. Bár Kocsis István MVM-vezér időszakában 50 milliót fizettek az anyagért, a rendőrség oly összecsapottnak ítélte azt, ami már bűncselekmény.

A kormány visszakozott: egyes reaktorok üzemben maradnának akár 60 év után is.

A fukusimai erőmű tulajdonosa a kárigények kielégítésére és az áldozatok kompenzálására költené a pénzt. Egyes hírek szerint hamarosan teljesen államosítják, mivel a vállalat bedőlése katasztrófa volna a japán gazdaságra nézve.