– A kibontakozó és egyre terebélyesedő vitában napvilágot látó nyilatkozatok, ködösítések, mi több, hazudozások láttán hoztam meg döntésemet mintegy egy évvel ezelőtt, hogy az állami földbérleti pályázatok eredményeit tényszerűen és lehetőség szerint teljes körűen feldolgozom – írja Ángyán József elemzése elé, mi vezette az imponáló alaposságú munkára. Főbb megállapításait foglaltuk össze.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia a kormányváltás óta lezajlott állami földbérleti pályázatok pontszámait, értékeléseit és bírálatai lapjait. Fény derülhet az összes visszaélésre.

Az agrárminiszter mérföldkőnek nevezte a hungarikumtörvényt a magyar értékek védelme területén, ugyanis széles körű lehetőséget teremt a magyarság által létrehozott anyagi és szellemi értékek felkutatásához.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megszüntette a dinnyekartell résztvevőivel szemben indított eljárást. A GVH tavaly augusztusban kezdett vizsgálódni az Aldi, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar és a Tesco áruházláncok, valamint a Magyar Dinnye Szövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megállapodása miatt.

Kétmilliárd forintért hirdette meg a felszámoló a tavaly csődbe ment kapuvári húsüzemet, a cég adósságai 8 milliárdra tehetőek.

Immár egyedül az agrártárca hiszi azt, hogy az európai méhek nem a neonikotinoid-tartalmú csávázószerektől pusztulnak – legalábbis a Greenpeace szerint. A zöldek úgy vélik, a vidékfejlesztési minisztériumnak a multinacionális vegyszergyártók helyett a magyar méhészek mellé kellene állnia, a méhek és a hazai mezőgazdaság érdekében.

Ángyán József szerint a kormányzati irányváltást a már zajló állami földbérleti pályázatok, s a lejárt bérleti szerződésű állami földek pályáztatás nélküli bérbeadásai is jelzik.

Ángyán József szerint az élelmiszer hamarosan stratégiai eszközzé válik, s az fog elérni extraprofitot, akinek több föld van a kezében: nem véletlen tehát, hogy egyes cégcsoportok köré látványosan koncentrálódik a földvagyon – ezt mondta a volt államtitkár Egerben, ahol nemrégiben tartott fórumot egyebek között arról, hogy milyen törvényi eszközökkel próbál meg a jelenlegi hatalom helyzetbe hozni Ángyán által oligarcháknak nevezett csoportokat, miközben a családi gazdálkodók rendre háttérbe szorulnak.

A Népszabadság kormányközeli forrásokból származó információi szerint az "állam" szemet vetett azokra a védett területeken lévő földekre, amelyeket a hazai természetvédelmi közalapítványok kezelnek, alapvetően az őshonos magyar háziállatok, illetve különösen értékes élőhelyek megőrzése érdekében. A földek kisajátításáról napokon belül döntés születhet.

A hétfői adatok szerint 30-40 ezer hektárnyi, belvíz alatt álló, őszi vetésű gabona már biztos menthetetlen. Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke azt mondja, még legalább ekkora vetésen áll a víz, de erről gyorsabban levonul, így ez a búza nagy valószínűséggel megmaradhat. A belvízzel borított területek közel fele, mintegy 71 ezer hektár mezőgazdasági terület, így egyre fokozottabb figyelem irányul a károk enyhítésére is.

Az EU visszadobta a fordított áfáról szóló magyar terveket, így most a kormánynak újra kell gondolnia az adópolitikáját az élelmiszerfronton.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendelkezésére álló információk szerint a Négy Mancs alapítvány még idén tavasszal újabb, "nagyméretű lejárató kampánnyal" készül a magyarországi hízott kacsa- és libamájat előállító termelők ellen.

Bizonytalanságot okoz a kormány sertéspiac-fehérítési akciójában, hogy a fő eszköznek számító fordított áfarendszer mégsem indulhat április elsején. Egyelőre annyi biztos, hogy milliárdos kárt okoztak a sertéstartóknak.

– Én lógok azon a bitón. A kormány és a földalap akasztott oda fel. A bábonymegyeri Gál Ferenc mondta ezt vasárnap délben, miután faluja határában komájával, Horváth Jánossal felállított két akasztófát, s az egyikre felkötött egy embernagyságú bábut.

Továbbra sem tett le az önálló agrárbank létrehozásáról Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, pedig az MFB és a takarékszövetkezetek között formálódó együttműködéssel ugyanazt az eredményt gyorsabban és olcsóbban is el lehet érni.

Állami beavatkozás nélkül rövid időn belül akár 12-15 ezer munkahely is megszűnhet a magyar baromfiágazatban. Az egykori sikerszektor újraélesztéséhez több százmilliárdos fejlesztésre, áfacsökkentésre, az uniós támogatások hatékonyabb felhasználására van szükség.

Március 27-én kerül a kormány elé az élelmiszeráfa csökkentéséről szóló előterjesztés, amelyet a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca közösen készített el – mondta a lapunknak Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A csúszást (eredetileg a benyújtást március közepére tervezték) a kormány leterheltségével magyarázta.