Újabb abszurd fordulatot hozott a villanyvezetékekre mindhiába váró ballószögi tanyák ügye.

Hiába érdeklődik több mint egymilliárd forint sorsáról Oláh Lajos volt államtitkár, az illetékes miniszter nem válaszol. A képviselő Kövér Lászlóhoz fordul segítségért.

Cáfolta a Gyulahús Kft. ügyvezető igazgatója azokat a lapunkhoz eljutott híreket, miszerint rövid működése alatt a társaságnak méretes, akár több százmillió forintos vesztesége keletkezett volna. Daka Zsolt, a felszámolás sorsára jutott Gyulai Húskombinát vagyonelemeit bérlő önkormányzati cég vezetője emlékeztetett: az egyik legnagyobb múltú hazai húsipari cég tavaly ősszel jutott a felszámolás sorsára.

Az előterjesztése célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani az ilyen megállapodásokat.

A technikai recesszióból kijött, de még mindig gödörben van a magyar gazdaság – erről tanúskodik az első negyedéves GDP-adat, amelyet szerdán közölt a Központi Statisztikai Hivatal.

Beváltak az elemzői várakozások: történelmi mélypontra ért áprilisban a hazai infláció. A KSH adatai szerint az éves fogyasztói árindex 1,7 százalékra csökkent a márciusban mért 2,2 százalékról, azaz tovább tart a dezinflációs folyamat. Az elemzők átlagosan pont ilyen ütemű drágulást vártak.

Parlamenti képviselőhöz - amiként egy igrici gazdálkodó telephelyén járt - méltatlan viselkedése miatt mandátumáról való lemondásra szólítja fel Gőgös Zoltán MSZP-s politikust a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, "a fideszes földmutyik" feltárásáról esze ágában sincs lemondani.

A Hód-Mezőgazda Zrt., a város egyik legnagyobb adófizetője és foglalkoztatója elveszítheti földjeit. Lázár János szerint a cég privatizációja a vásárhelyiek veresége volt.

Visszautasította két fideszes hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő, hogy a Hód-Mezőgazda Zrt. „a várossal takarózva az önkormányzatot és a helyi polgárokat használja fel annak érdekében, hogy védje saját üzleti érdekeit”. Benkő Zsolt és Hegedűs Zoltán azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a Délvilág című megyei lapban megjelent Antal Gábornak a fentiekhez hasonló tartalmú nyilatkozata.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) számítása szerint az egy hektárra jutó uniós alaptámogatás Magyarországon 146 euró lesz, amely a "zöld komponenssel" kiegészítve 225 euró körül alakulhat - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) csütörtökön.

Korábbi tervei ellenére a kapuvári önkormányzat mégsem pályázik a tavaly ősszel leállított kapuvári húsgyárat működtető két, felszámolás alatt lévő cég vagyonára - erősítette meg Hámori György polgármester (Fidesz-KDNP).

Immár politikai síkra terelődött egy váratlanul fölmondott, mintegy hárommilliárd forintos beruházás elmaradása a Hortobágyon – legalábbis ezt jelzi Szabó Imre szocialista parlamenti képviselő föllépése, aki az ügy hátteréről Fazekas Sándor agrárminisztertől vár válaszokat kérdéseire.

Tanyai embernek ritkán van oka ünnepelni. A ballószögi és ágasegyházi tanyavilág több lakója azonban a múlt év végén mégis közösen koccintott. Ünnepeltek: a két Bács-Kiskun megyei település az érintett lakók, gazdák közbenjárására 36 millió forintot nyert arra, hogy tizenkét környékbeli tanyára bevezessék az áramot.

– Botrány, botrány! – ezt ismételgette Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár, a Fidesz parlamenti képviselője szerdán a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. sajtótájékoztatóján. Majd hozzátette, a Fejér megyei cég története az állatorvosi ló esetét idézi: mindent felvonultat, ami azt igazolja, hogy az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) pályáztatási rendszere alkalmatlan az állami földhaszonbérletek jogszerű és értelmes újraosztására.

Már az állami ellenőrök is furcsállják a földbérleti pályázatokat – a bírálatokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Ellenőrző Bizottsága fogalmazta meg.

Az MSZP szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrző bizottsága súlyos aggályokat tárt fel az állami földhaszonbérleti pályázatok értékelésével kapcsolatban, és hivatali visszaélés gyanúját veti fel, hogy a fél éve elkészült, de csak a napokban ismertté vált jelentés hatására sem változtattak a földosztási gyakorlaton.

Nem csak Ángyán Józsefnek és az ellenzéki képviselőknek voltak kifogásaik az állami tulajdonban lévő földek bérbeadásának visszásságai miatt.

Egy ember évente átlagosan 500 liter vizeletet és 50 kg székletet termel. Ebben kb. 10 kg, növények számára fontos nitrogén-, foszfor- és káliumvegyület található, épp megfelelő arányban. E számokat felszorozva kiderül, hogy a világ lakossága évente mintegy 70 millió tonna ürüléket termel, amit ha szántóföldeken hasznosítanának, a 2011-ben a gazdák által világszerte felhasznált 176 millió tonna műtrágyában levő tápanyagok közel 40 százalékát tudná helyettesíteni. Ráadásul a legtöbb helyen a szippantós kocsik által összegyűjtött anyagot kezeletlenül a tavakba és folyókba eresztik, óriási környezeti terhelést okozva.