A földtörvény aláírását kéri Áder János köztársasági elnöktől a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a szervezet az államfőnek vasárnap írt levelét az MTI-hez is eljuttatta.

– A földtörvény megszavazásának az ismeretében, pontosan 13.00 órakor hivatalosan is beadtam Kövér László házelnöknek a papírt arról, hogy kilépek a Fidesz-frakcióból – nyilatkozta a Népszabadságnak tegnap Ángyán József azonnal a parlamenti purparlé után.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, az erről szóló dokumentumot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá Győrffy Balázzsal, az érdekképviselet vezetőjével.

A volt szocialista államtitkár elfelejtette, hogy vége van az általa támogatott korrupt földbirtok-politikának - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Cseresznye- és meggytanácskozás zajlott a napokban az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben. A téma nemhogy a világ-, de a magyar sajtóban sem lett címlapsztori eddig – pedig az utóbbiban mindenképpen lehetett volna: a két gyümölcs nemesítésében globális nagyhatalom vagyunk, és a hazai kutatóbázis a természet szabta időkereteken belül bármilyen piaci igényt ki tud elégíteni.

Újra elfogadta a parlament kedden a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök májusban visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek.

Alaposan feladta a leckét beosztottainak 2011 áprilisában Orbán Viktor kormányfő, amikor földügyben „bonyolult és ravasz jogi megoldások” kialakítására utasította őket. A hazai birtokpolitika több szempontból is súlyos kihívásokkal küzd már két évtizede: a magyar táblák az európai uniós tagtársainkban szokásos árak töredékét érik csak, a belső piac pedig a tőkeerős vállalkozásokat érintő korlátozások miatt lassan élénkül, a szétaprózott birtokegységek miatt a bérleti rendszer is számos ellentmondástól terhes.

Az Európai Unió „alkotmányának” számító, a közösség működésének alapelveit rögzítő római szerződés előírja, hogy a földtulajdon szerzését és hasznosítását minden másik tagállam állampolgára számára lehetővé kell tenni.

Átfogó csomagot tárgyalt a hónap elején az Európai Bizottság előterjesztése alapján a tanács a vetőmag-előállítás és -forgalmazás szabályozására. Az uniós szlengben „növényi szaporítóanyag-törvénynek” (plant reproductive material law) nevezett indítvány régóta nem tapasztalt indulatokat váltott ki a mezőgazdasággal, az élelmiszer-biztonsággal, illetve a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil csoportok körében.

A volt földművelésügyi államtitkár szerint Csányi Sándor, Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás “lerabolja” a közös kasszát, Bajnai pedig szintén maffiózó. Nem biztos, hogy Ángyán sokáig lesz még a Fidesz frakció tagja.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a közelmúltban Kecelen elismerte, hogy a reprivatizáció lett volna a jó megoldás. Raskó György egykori államtitkár megkövette Zsiros Gézát, és elismerte, hogy az ő földtörvénytervezete volt a jó, és nem a kormányé. Mi viszont egy riportunkban, amely Kunágotán, Zsiros szülőfalujában készült, ahol családtagjaival együtt 540 hektáros birtokon gazdálkodnak, annak a véleményünknek adtunk hangot: oroszlánrésze volt a korábban világszínvonalú magyar mezőgazdaság tönkretételében. Ő ezt sérelmezte. Zsiros Gézának föltettük azokat a kérdéseket, amelyek alapján megalapozottnak gondoltuk a véleményünket.

Gőgös Zoltán lencsevégre kapná a Nagyesztergár környéki földeken a „beígért” állatokat.

Napraforgót vetettek, mégis kukorica kelt ki azon a hatvannégy hektáros kajászói táblán, amelynek sorsáról ősz óta többször is beszámoltunk. A különleges mezőgazdasági csoda úgy következett be, hogy a földfoglaló engedetlen helyi gazdák áprilisban elvetett napraforgóját a Nemzeti Földalap Szervezet megbízásából egy nagyvállalat kitárcsázta, s a helyére a magának megfelelő terményt – a kukoricát – vetette el.

Igazi földi paradicsomi világ lesz, tavakkal, zöldellő füvekkel, madarakkal, növényekkel, selymes legelőkkel – ezt mondják a szakértők, amikor arról beszélnek, miért van szükség a Borsodi Mezőség területén a vizes élőhelyek rendbetételére, megújítására, rehabilitálására. Átereszeket, zsilipeket, gátakat építenek, rendbe teszik a földutakat: a programra uniós forrásokból több ütemben csaknem félmilliárd forintot fordítanak.

A kormánypárti többség megtagadta a szót Szabó Rebeka képviselőtől a földtörvény vitájában - írja fölháborodott hangú közleményében a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM).