“WTO”

Kína

Milliárdos kezek

Amikor Hu Jintao kínai elnök és Manmohan Szingh indiai miniszterelnök ma üdvözlik egymást, a két kéz a világ népességének kétötödét képviseli majd. Ha belegondolunk, kissé félelmetes. Ha még jobban belegondolunk, talán nem is annyira. A két ország között - viszonyuk minden javulása ellenére - dúl a bizalmatlanság. A két ősi civilizáció az ismert történelem folyamán végig óriási küzdelmet folytatott a kettejük között elterülő lágy tájékokon, Belső-Ázsiában és Hátsó-Indiában. A küzdelem véres háborúkat, bonyolult és furcsa politikai képződményeket, s lenyűgöző kulturális mixtúrákat hozott létre. A mai politikai törekvések és különbségek ennek megfelelően igen differenciáltak, s nagyon sokszor szerfelett nehezen érthetők kívülről. Ezért például eljátszhatja az Egyesült Államok azt, hogy külön-külön teszi - változó sikerrel - partnerévé a két országot, s bizonyos tekintetben megpróbálja egymással szemben is mozgatni őket, de ha netán a szándék és az eredmény nem lesz teljes harmóniában egymással, azon nem kell nagyon meglepődnie. Volt már nagyhatalom, amely kísértetiesen hasonló stratégiával próbálkozott, Szovjetuniónak hívták, ha még emlékszik rá valaki. Nem mondanám, hogy az a politika sikertelen volt, csak éppen sikeres sem. A két óriási állam olyan erős önérdekekkel rendelkezik, s olyan súlyú az önmozgásuk, hogy önáltatás lenne azt hinni: mégoly zseniális külügyminiszter-helyettesek komolyan tudják befolyásolni kettejük viszonyát.
2006. november 21.
2
Top cikkek
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.