Hazaárulónak nevezte Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét Gaudi-Nagy Tamás volt Jobbik-képviselő, mert összeállt a szerb radikálisokkal, és nem követeli a területi autonómiát. Pásztor viszont nem fél tőle, találkozott ő már "más bitangokkal" is.

Pásztor István gyalázatosnak tartja és szörnyű jelenségként éli meg, hogy kedden tüntetők szidalmazták és megköpködték Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Az Országgyűlés alakuló ülésére vendégként érkező vajdasági politikus a szabad véleménynyilvánítással való visszaélésnek nevezte a történteket.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnökét Gaudi-Nagy Tamás szúrta ki a Kossuth téren.

Az országgyűlési választások után nem szűnik a magyarországi közéleti feszültség, amely háttérbe szorította a külhoni magyarok választási eredményének elemzését, mérlegelését.

Első koalíciós megbeszélését a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) tartotta meg a kormányalakítással megbízott Szerb Haladó Párt (SZHP). Alekszandar Vucsics pártelnök elmondása szerint az SZHP-ben egyedül ezzel a párttal kapcsolatosan nem volt vita.

Sorsfordító időszak előtt állnak a vajdasági magyarok – mondta lapunknak Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Két évvel a 2012-es parlamenti választások után a jövő héten ismét az urnák elé járulnak Szerbiában a szavazók. Az előrehozott választásokon önállóan induló VMSZ-nek Pásztor szerint részt kell vállalnia a törvények előkészítésében is.

A 2014 és 2018 közötti parlamenti időszakban mindenképpen szóba kell, hogy kerüljön a szerb alkotmány felülvizsgálata - hangsúlyozta Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szabadkán pénteken.

Gyalázatosnak tartja a szerb alkotmánybíróság vajdasági statútumra vonatkozó döntését Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, de – mint mondta – a határozatot tényként kell kezelni.

Magyarellenes fenyegetések, szidalmazások közepette gépkocsikat, ablakokat és kerítéseket rongált meg randalírozó fiatalok egy csoportja a horvátországi Várdarócon, a rendőrség három elkövetőt őrizetbe vett - jelentette az Új Magyar Képes Újság című horvátországi magyar hetilap hétfőn internetes kiadásában.

A második világháborús magyar razzia áldozataira emlékeztek szombaton a vajdasági Csúrogon. A 72 évvel ezelőtti mészárlásnak a szerb történészek szerint legalább 1300 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt.

Közzétette a Vajdaság statútumának bizonyos pontjait alkotmányellenesnek nyilvánító határozatát a szerbiai alkotmánybíróság. A döntés összefoglalóját a Dnevnik című szerbiai napilap ismertette csütörtökön.

Hivatalból rendelte el a vajdasági Ada polgármestere a tervezett Trianon-emlékmű felállításának vizsgálatát, az építési felügyelő pedig megállapította, hogy engedély nélkül tették le a talapzatot, így hivatalból elrendelte annak elbontását.

A szerb alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a belgrádi alkotmánybíróság a Vajdaság statútumának bizonyos pontjait.

Az alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint a tartományi statútumnak az a része nem összeegyeztethető a szerb alaptörvénnyel, amely a Vajdaságot felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet jelent-e. Fél év van a tisztázni a helyzetet.

Több mint 12 ezer választási regisztrációs kérelem érkezett eddig Magyarország szabadkai főkonzulátusára, ami azt jelenti, hogy számarányukhoz képest a vajdasági magyarok kívánnak a legtömegesebben részt venni a jövő évi magyarországi választásokon.

Duray Miklós felvidéki közíró, egyetemi oktató és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vehette át ma az Emberi Méltóságért kitüntetést. Az indoklás szerint a díjazottak sokat tettek azért, hogy a magyar nemzet a határokon túl is megmaradjon.

Bocsánatot kért Áder János szerdán a szerb parlamentben azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban.

A jobbikos Volner János szerint van az a "szerencsés történelmi szituáció", amikor területi igényt kell benyújtani a Trinanonkor elcsatolt országrészekre.

Brutális gyilkosság Óbecsén: négyen vertek agyon egy magyar fiatalembert – a Délhír portál címe jól jellemzi az esetről megjelent első híradásokat. „Szemtanúk szerint négyen rugdosták és verték, majd kővel is megdobták. (...) A gyilkosság a Stars nevű szkipetár pékség közelében történt, ahol a szerkesztőségünkbe jutott információk szerint jelenleg is forgat a Pannon RTV és a Duna TV stábja, akiktől azt a nem hivatalos információt kaptuk, hogy az elkövetők szerb nemzetiségűek.”

Áprilisban a vajdasági Csúrogon kerül sor a magyar és a szerb államfő közös főhajtására az 1942. januári újvidéki razzia és az 1944. őszi partizánmegtorlások áldozatainak emléke előtt. Az utóbbit korábban elhallgatták Jugoszláviában – de jelenleg már magyar–szerb akadémiai történész vegyes bizottság vizsgálja az egykori eseményeket a megnyitott szerbiai levéltárak iratai alapján. Szrdjan Cvetkovics történész, a belgrádi Újkortörténeti Intézet főmunkatársa, az 1944. szeptember 12. után meggyilkoltak titkos temetőinek feltárására alakult bizottság tagja több könyvet és tanulmányt publikált a témáról. A Népszabadság szegedi tudósítója készített vele interjút.