Egy előrehozott választáson a Fidesz–KDNP visszaszerezhetné kétharmados többségét, és 2020-ig biztosíthatná a hatalmát. Ellenzéki oldalon tartanak is ettől, különösen azért, mert a Nemzeti Választási Iroda szokatlanul nagy összegű közbeszerzési eljárást írt ki nyomdai feladatokra. Vezető fideszes politikusok azt mondják, szűk körben sem vetődött fel az idő előtti választás lehetősége. Ám vannak, akik elképzelhetőnek tartanak egy betelepítési kvóta elleni népszavazást.

Hamarosan több mint harminc új polgármestert, 18 helyen pedig képviselőtestületi tagokat is kell választaniuk a helyi lakosoknak. A legnagyobb kérdés vélhetően az, ki lesz Salgótarjánban az elhunyt szocialista városvezető utóda.

Megtetszhetett a főpolgármesteri poszt Tarlós Istvánnak. Már játszik a gondolattal, hogy újra ringbe száll a posztért.

Donald Trump, az amerikai republikánusok legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa Hillary Clintont támadó videót tett közzé csütörtökön. Ez olyan férfiak társaságában mutatja a demokrata párti politikust, akiknek sokak szerint hitvány kapcsolataik voltak nőkkel.

Nem támogatja Artur Mas újraválasztását Katalónia elnökévé a katalán parlament kisebbik függetlenségi pártja, a baloldali Népi Egység (CUP) - jelentették be a párt vezető testületének tagjai vasárnapi sajtótájékoztatójukon, miután öt órán át tárgyaltak, majd kétszer is szavaztak a végső döntésükről.

Most már hivatalos, hogy Fekete Zsolt MSZP-s alpolgármester lesz a baloldal jelöltje Salgótarjánban.Az időközi választás, amelyet Dóra Ottó szocialista polgármester halála miatt kellett kiírni, nem fogja felborítani a helyi erőviszonyokat: a baloldali többség mindenképpen megmarad.

Nagy csata várható a veszprémi választás évfordulóján. Ugyan 2016. február 28-án nem parlamenti képviselőt választanak, hanem polgármestert, Salgótarjánban a kormánypártok és az ellenzék között legalább olyan nagy ütközet várható, mint idén februárban a veszprémi időközin, amelyen a Fidesz elveszítette kétharmados parlamenti többségét.

A kétpártrendszer „bukását” követő eufóriát bizonytalanság váltotta fel Spanyolországban egy nappal a parlamenti választások után. A győzelem ellenére a kormányzó Néppárt igen nehéz helyzetben van: ha nem sikerül koalíciós partnert találnia, s két hónapon belül nem alakít kormányt, ismét választásokat írnak ki.

A több mint három évtizede tartó „kétpártrendszer" végét hozhatják a vasárnapi parlamenti választások Spanyolországban. A Néppárt ugyan az élen áll, ám könnyen koa­líciós partner nélkül maradhat. Közben a kispártok megkezdték diadalmenetüket, s még a szocialistákat is lenyomhatják.

Éles szóváltások, feszültség és személyeskedés jellemezte Spanyolországban a kormányzó jobboldali Néppárt (PP) és az ellenzéki szocialista párt (PSOE) miniszterelnök-jelöltjeinek kedd hajnalig tartó televíziós vitáját, amelyet az adás után nyilatkozó elemzők az eddigi legkeményebb hangvételű vitának neveztek.

A francia konzervatívok nyertek a régiók többségében, a szocialisták a vártnál jobban szerepeltek. Mégis a figyelem a Nemzeti Frontra össz­pontosul. A szélsőjobboldali párt egyetlen régiót sem hódított el, de több mint 6,8 millió voksot kapott. S hatalmi felelősség nélkül készülhet a 2017-es államfőválasztásra.

Az első fordulóban elért eredményekhez képes jelentősen kevesebben szavaztak a Marine Le Pen vezette Nemzeti Frontra. Egy héttel ezelőtt még hat régióban álltak az első helyen, most úgy tűnik, egyetlen helyen sem győznek.

630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült eddig behajtani. Ez a mérlege a ­2014-es országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenységének.