Még az igazságügyi miniszter sem tudta megmondani, hogy vannak-e elhunytak a választói névjegyzékben – derült ki Trócsányi László válaszából, amelyet a Jobbik parlamenti képviselőjének, a külhoni magyarság ügyeivel foglalkozó Szávay Istvánnak adott.

Két törvényt is módosítana a kormány, hogy megfeleljen a roma gyerekek iskolai szegregációját tiltó előírásoknak. Ezek szerint a kötelezettségszegési eljárás mégsem Brüsszel bosszúja, mint ahogy azt eddig szajkózták.

Magyarország ma beavatkozó félként beadvánnyal fordult az Európai Bírósághoz az ott zajló kvótaperben, s vaskos érvrendszerrel próbálja igazolni, miért nem fogadja el az uniós döntést.  

Napi 1600 forint. Legfeljebb ennyi kártérítés jár annak a fogvatartottnak, akit a magyar büntetés-végrehajtás nem tud a hatályos jogszabályoknak megfelelő körülmények közt elhelyezni. A rengeteg panasz és kártérítési per után a kormány elszánta magát, hogy tesz valamit. Ettől még nem jut több négyzetméter egy-egy emberre, de legalább a strasbourgi pereket le lehet zárni.

Nem lett volna szabad megijednie Trócsányi Lászlónak, hanem még ötször el kellett volna ismételnie, hogy a romák támogatása igenis összefügg azzal, hogy hány menekültet fogad be az ország - mondják a Fideszben. A kormánypártban azzal példálóznak, hogy a nálunk sokkal gazdagabb németeknél is elapadt a pénz, amit az ottani szegénység felszámolására szántak, Magyarországon is a felzárkóztatási keret terhére menne a menekültek integrációja.

Élesen támadja a közigazgatási csúcsbíróság felállításának tervét a bírósági hivatal. A kormány félresöpri a kritikát.

Nem a csókosok bíróságát akarják létrehozni, hanem olyan szakmailag felkészült testület lesz a tervek szerint 2018-tól Székesfehérvárott működő közigazgatási felsőbíróság, amelynek tagjait versenyvizsga eredménye alapján választják ki – jelentette ki kérdésünkre Trócsányi László igazságügy-miniszter.

A kormányzati oldal sem maradt teljesen érintetlen a Bayer Zsoltnak adományozott állami kitüntetés által generált vitákban. Kicsit késve ugyan, de az igazságügyi miniszter egyik főtanácsadója is bejelentette, hogy lényegében egyért azokkal, akik Bayer lovagkeresztje miatt visszaküldték saját kitüntetésüket a köztársasági elnöknek. Ő csak azért nem csatlakozott a tiltakozókhoz, mert a kitüntetése szerinte nem az ő személyének, hanem vallási közössége által segített szegényeknek és kirekesztetteknek szólt.

Az igazságügy-miniszter célként nevezte meg, hogy olyan gyülekezési jogszabály szülessen, amely messzemenőkig megfelel az elvárásoknak mind a társadalom, mind a szakma oldaláról.

Az MSZP szerint "szégyen és gyalázat", hogy a Fidesz-kormány 5 százalékos béremeléssel akarja "kiszúrni a bírák szemét" úgy, hogy 15 évvel ezelőtt volt utoljára béremelés és a kormány szétverte a bírói önigazgatást.

Három ütemben, először már idén októbertől 5 százalékkal nő a bírák illetménye, majd jövő januártól és 2018 januárjától további 5-5 százalékos emelést kapnak – jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában.

Három kormánytag is jobban keresett tavaly Orbán Viktornál. A legkevesebbet a sportért felelős államtitkár kapta, igaz, ő csak szeptember óta dolgozik a kormányban.

Az alaptörvény jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter abból az alkalomból, hogy öt évvel ezelőtt fogadták el az új alkotmányt. Szerinte az alkotmányozó nem titkolta és nem szégyellte értékválasztását.

Az MSZP szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter személyesen felel mindazért, ami kedden a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületében történt.

Tavalyig Trócsányi László igazságügyi miniszter ügyvédi irodája képviselte az Orbán-kormány és a taxisok által elvben támadott Uber-rendszer magyar cégének vezetőit.

A jövő év második felében dönthet az Európai Bíróság a betelepítési kvóták megszüntetését célzó magyar keresetről, és a döntés precedens értékű lehet. Az ítélet azt is mutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az unióban – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Az Európai Bizottság (EB) nem talált érdemi hibát a magyar intézményrendszerben a legfontosabb pontokat illetően, csupán néhány "technikai", főleg a jogalkalmazást érintő kérdéssel kapcsolatban emelt kifogást abban a levélben, amelyet csütörtökön küldött Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI tudósítójának csütörtökön Újvidéken.

Eljárási és anyagi hibák sorát követte el az EU belügyminiszteri tanácsa, amikor a kötelező kvótákról határozatot hozott – ezt állítja a magyar kormány az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresetében. Az igazságügyi miniszter szerint egyébként máris kiderült, hogy a kvótarendszer a gyakorlatban működésképtelen.