Csökkent a különbség a Fidesz és az MSZP között, de továbbra is egyértelmű az ellenzéki párt vezető pozíciója. Az összes kérdezett körében mért múlt havi, 12 százalékpontos előny mostanra 9-re szűkült, a biztos pártválasztók között pedig 20 helyett 17 százalékpontnyi a Fidesz többlettámogatója az MSZP-hez képest.

A megkérdezettek 46 százaléka szerint Sólyom László vasárnap esti, közvetlenül az urnazárás után elmondott beszéde tovább erősítette az indulatokat, míg 32 százalék szerint inkább a politikai élet stabilitását idézte elő. Ez derül ki a Szonda Ipsos hétfő esti, 1000 fős, országos reprezentatív telefonos felméréséből.

Már a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása előtt is a jobboldal győzelmét prognosztizálták a nagy közvélemény-kutatók. Kérdéses, hogy a beszéd és a zavargások mennyiben voltak hatással a voksolás eredményére. Megeshet, hogy korántsem annyira, mint amennyire gondolnánk.

Az ellenzéki érzelmű polgárok jelentős része is úgy gondolja, hogy a Fidesz prominenseinek, így Wittner Máriának és Orbán Viktornak a beszédei szerepet játszottak a tüntetések eszkalálódásában, az indulatok elszabadulásában - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből.

Az összes választókorú körében stabilizálódott a Fidesz és az MSZP közötti különbség (34, illetve 22 százalékon állnak), a részvételüket biztosra ígérő és pártot választók körében viszont valamelyest nőtt az ellenzéki előny (54, illetve 34 százalék a két párt eltökélt tábora) - ekként foglalhatók össze azok az eredmények, amelyek a Szonda Ipsos az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

A Magyar Televízió Az Este című műsora és a Népszabadság megbízásából a Szonda Ipsos kedden is végzett 500 fős közvélemény-kutatást a televízió székháza elleni ostrom megítéléséről. A megkérdezett 500 fő az ország felnőtt népességét reprezentálta, a mintahiba maximális értéke 4-5 százalék.

Demszky Gábor komoly előnnyel vezet a főpolgármesteri tisztért folytatott versengésben Tarlós István előtt - ezt mutatják a Szonda Ipsos, illetve a Marketing Centrum közvélemény-kutató intézetek friss felmérései. A Szonda telefonos adatfelvétellel, a Marketing személyes megkérdezéssel jutott a maga eredményéhez.

Budapesten, ahol a pártok közötti küzdelmek és a politikai cselszövések a leginkább látványosak a szavazók számára, könnyű népszerűséget szerezni azzal, ha valaki a pártokkal vagy az azok jelöltjeivel folyó versenyben függetlenként indul - állítja a Szonda Ipsos.

A magyar közvélemény-kutató cégek felmérései szerint folyamatosan csökken azok száma, akik elmennének szavazni "ha most vasárnap lennének a választások"; a TÁRKI, a Szonda Ipsos és a Gallup legutóbbi mérése is azt mutatta, hogy az emberek mindössze hatvan százaléka venne részt a voksoláson.

A Szonda Ipsos lapunkban közzétett felmérése szerint Budapesten erőteljesen előretört a Fidesz. Ezt többen azzal magyarázzák, hogy ezúttal elmaradt a "szokásos nyári Fidesz-hibasorozat". Illés Zoltán azonban nem hisz a politikai előrejelzésekben - miként a szocialisták többsége sem. Úgy látják, a kormánypártoké lesz a többség, még ha vékonyan is.

A Népszabadság tévesen dolgozta fel a Szonda Ipsos korábbi országos adatait kedden megjelent számában - közölte a Szonda-Ipsos közvélemény-kutató intézet igazgatója az MTI-vel.

Május óta 11 százalékpontnyi (nagyjából 900 ezernyi) szimpatizánst veszített a Magyar Szocialista Párt, és hétszázaléknyit (öt-hatszázezret) szerzett a Fidesz. A kormánypártnál többé-kevésbé folyamatos visszaesést láthattunk, az ellenzékinél viszont júliusról augusztusra történt ugrásszerű emelkedés.

Az elmúlt hónapban minden kormánypárti politikus veszített a népszerűségéből. A legnagyobb pontszámesést Gyurcsány Ferenc könyvelheti el, akinek múlt havi 56 pontja ezúttal 48-ra csökkent. E jelentős veszteség ellenére nem sokkal került hátrébb (a második helyről az ötödikre) a miniszterelnök. A lista élén ugyanis meglehetősen ritka a mezőny, 2-3 pontos különbségek vannak az egymást követő személyek között, nem úgy, mint a középmezőnyben, ahol azonos pontszámok sokasága olvasható a nevek mellett. Másfelől, Gyurcsány helyezését kedvezően érintette, hogy ezúttal minden élcsoportban lévő politikus pontszáma csökkent.

A megszorító gazdasági lépések bejelentése és még inkább az ezt megelőző találgatások megváltoztatták a politikai klímát és a pártok közötti erőviszonyokat. Hirtelen megnőtt az ország jelenlegi irányát szkeptikusan látók aránya (39 százalékról 59 százalékra). A biztos pártválasztók körében a Fidesz 46, az MSZP 42 százalékon áll. Az SZDSZ pozíciói is romlottak, jelenleg a választókorúak 2, az aktív szavazók 3 százalékára számíthat. 1996 óta először fordul elő, hogy az MDF megelőzi a szabad demokratákat - többek közt ez derül ki a Szonda Ipsos június második felében végzett közvélemény-kutatásából.

Szili Katalinnak több mint egy éve nem volt ilyen magas pontszáma, általában 55 és 57 között mozgott a rokonszenvmutatója.

Az elmúlt néhány hónapban nőtt az MSZP tábora, míg a Fidesz támogatottsága állandósult. Az öszszes választókorú körében jelenleg hat, a biztos pártválasztók csoportján belül kilenc százalékpont az MSZP előnye vetélytársával szemben.

A választások első fordulója némileg felforgatta a politikusok népszerűségi rangsorát. Alapjában véve kedvezőbb lett az összkép, s a legnagyobb mértékben Gyurcsány Ferenc, Hiller István és Herényi Károly megítélése javult 4-4 pontot.

A közvélemény-kutatók szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy a jelenlegi koalíció folytathatja az elkövetkezendő ciklusban.

A magyar választópolgárok örülnek a többpárti parlamentnek - és különösen sokan (háromnegyednyien) örülnek a Magyar Demokrata Fórum parlamentbe jutásának. Minden választói csoport így van ezzel - igaz, a Fidesz szavazói valamivel kisebb ("mindössze" 67 százalékos) arányban, mint az átlag.

A Szonda Ipsos a választások második fordulója előtti utolsó fölmérésében azt valószínűsíti, hogy az MSZP és az SZDSZ abszolút többséget szerez. Az első forduló eredménye ugyan alapjaiban meghatározta a politikai erőviszonyokat és keretek közé szorítja a második fordulóban megszerezhető mandátumok számát, a jelenlegi fejlemények és a kampány még jelentős mértékben befolyásolhatja a parlament összetételét.