Konszolidáció, akár a koalíciós béke árán is - ez lehet MSZP válasza a Szonda Ipsos sokkoló adataira. A konszolidáció vagy koalíciós béke dilemmája különösön éles hangsúlyt kaphat a hét végén Lovasberényben, ahol a kormányzó pártok többek között az egy, vagy több biztosító kérdését vitatják meg.

A korábbi hónapok stagnálását megtörő markáns változások történtek a pártpreferenciákban. A pártoktól távolságot tartó tömb erőteljes bővülése és az MSZP támogatóinak jelentős megfogyatkozása jellemezte az elmúlt hetek választói viselkedését. A két jelenség erősen összefügg, a választópolgárok nagyjából 6-7 százaléka vált szocialista szimpatizánsból tanácstalanná.

Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója kérdésünkre azt közölte: utoljára 1998 nyarán, a Fidesz által megnyert választás után volt ekkora - sőt egy kicsivel nagyobb - különbség a két párt között. Akkoriban az összes megkérdezett körében 39 százalékos támogatottságot tudhatott maga mögött a Fidesz s csak 17 százalékot az MSZP. Egy év múltán kiegyenlítődtek az erőviszonyok közöttük, s 1999 és 2000 fordulóján - amikor már a mostanihoz hasonló pártfelállás volt - viszont sikerült fordítaniuk a szocialistáknak: a Szonda felmérése szerint 26:17-re módosított az MSZP.

Továbbra is a hónapok óta az élvonalban szereplő politikusok vezetik a népszerűségi listát, némi változást azonban érzékelhetünk. Ilyen például a Szili Katalin-Dávid Ibolya helycsere - derül ki a Szonda Ipsos által a politikusok népszerűségéről készített kutatásból.

A március 15-i események nem vittek el és nem hoztak új szavazókat a pártoknak, de sokféle hatást gyakoroltak a meglévő táborokra. Mind a Fidesz, mind az MSZP támogatói egységesebb képet mutatnak, mint korábban. Az előző hónaphoz képest valamennyire emelkedett az aktivitásuk mértéke: az ellenzékieknél 73-ról 77-ra, a kormánypártiaknál 70-ről 73 százalékra bővült a magukat biztos választási résztvevőknek tartók aránya.

Az idei év első két hónapjában összességében nem romlott tovább a politikusok megítélése. A tavalyi hatalmas presztízsvesztés után már ezt a hírt is kedvező fejleményként könyvelheti el a közélet, még akkor is, ha a bizalom növekedésének kevés jele van, legfeljebb Gráf József agrárminiszter felzárkózása figyelemre méltó, illetve Molnár Lajos "lemaradása" - ez derül ki a Szonda Ipsos 2007 februárjában, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásából.

Az MSZP-nek hónapok óta stabil nagyságú a szavazótábora, a Fideszé folyamatosan változó méretű, az SZDSZ - és különösképpen az MDF - erősödni látszik. Ezúttal szűkült a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottsága között, az összes választókorú körében az ellenzék januári 13 százalékpontos előnye 10 százalékpontra csökkent, a biztos pártválasztók körében a múlt havi 22 százalékpontnyi fölény 17 százalékpont lett.

Az emberek bő kétharmada szerint elképzelhető, hogy a március 15-i megemlékezések utcai zavargásba torkollnak. Ez a várakozás minden társadalmi csoportban és az összes politikai táborban domináns, különösen magas a fiatalok (80 százalék) és a budapestiek (74 százalék) körében. Az ünnepre demonstrációt hirdető Fidesz táborának többsége, 63 százaléka is lehetségesnek tartja, hogy forró nap lesz március 15-e. A lakosságnak csak nagyjából az ötöde (22 százalék) prognosztizálja azt, hogy nyugodt légkörben zajlanak majd az ünnepi megemlékezések.

A magyar lakosság szerint a két nagy párt tisztújító kongreszszusai nem hoznak meglepő eredményt az elnöki poszton, nagy valószínűséggel a már megnevezett jelöltek lesznek az első számú vezetők. A választópolgárok 63 százaléka szerint a szocialista párt elnökévé Gyurcsány Ferencet választják a küldöttek, s közel ennyien vélik azt, hogy a Fideszt a továbbiakban is Orbán Viktor irányítja majd (59 százalék). Az MSZP szimpatizánsai valamivel biztosabbak Gyurcsány győzelmében (76 százalék), mint a Fidesz támogatói Orbánéban (69).

Orbán Viktornak gyorsan megfelelt Hódmezővásárhely. A Fidesz elnöke pénteki évértékelésével kezdte el a mondatot: "Mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a(z egészségügyi - a szerző) reformok mögött pénzéhes csoportok csupa üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik. Világossá vált, hogy az érthetetlennek látszó reformintézkedések mögött nagyon is átgondolt üzleti törekvések lapulnak. Most már értjük, hogy azért kell vénykötelessé tenni az aszpirint, hogy a rivális, termékeiket vény nélkül terjesztő gyógyszergyártó cégek piacot és luxusprofitot szerezhessenek a kormányzat jótékony és nyilván önzetlen segítségével."

Gyurcsány Ferenc, illetve Orbán Viktor évértékelő beszéde az emberek negyven százalékának figyelmét kötötte le. Ők is inkább csak részleteiben (egyharmadnyian), mint teljes egészében (szűk egytizednyien) követték a két politikus megszólalását - derült ki a Szonda Ipsos felméréséből, melyet a Népszabadság megrendelésére készített február 17-18-án, ötszáz fő telefonos megkérdezésével (a minta a 18 év felettieket reprezentálja). A beszédekre figyelőket egy kicsivel inkább (34 százalék) a miniszterelnök beszéde segítette abban, hogy tisztábban lássanak az ország dolgaiban, a Fidesz-elnök mondandóját 28 százalék minősítette ekként. A válaszadók nagyjából kétharmada viszont nem tudott meg a két politikustól többet és újat hazánk ügyeiről.

A magyar lakosság relatív többsége, 44 százaléka helyteleníti a Fidesz pénteki kordonbontását, és 68 százalék tart attól, hogy a polgári engedetlenségi akció további utcai zavargásokhoz vezethet - derült ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából, amit vasárnap ismertettek a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorban.

Az MSZP-nek az elmúlt hónaphoz képest minimális veszteségei vannak, a Fidesz viszont jelentős mértékben bővítette a táborát. A választásra jogosultak közül 34 százaléknyian (mintegy 2,8 milliónyian) az ellenzéki párttal szimpatizálnak, míg 21 százalékuk (nagyjából 1,7 millió fő) a kormánypárt híve. Az elkötelezett szavazók körében is elszaladt a Fidesz, 22 százalékponttal vezet az MSZP előtt. Előbbinek hozzávetőlegesen kétmillió biztos szavazója van, míg a szocialistákhoz 1,2 millióan ragaszkodnak erősen - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából származnak.

A Magyar Televízió (MTV) megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet 2006-ban egy olyan kutatást indított el 1.500 magyar háztartás bevonásával, amely a tévénézés minőségi aspektusaira fókuszál - közölte Perjés Tamás médiakutatási helyettes csütörtökön Budapesten.

Csakúgy, mint a tavalyi év java részében, decemberben is csökkent a politikusok iránti rokonszenv a Szonda Ipsos felmérése szerint. Múlt januárban még 47 volt a népszerűségi indexek átlaga, az esztendő utolsó hónapjában minden eddiginél alacsonyabb, 39 pont. 2006-ban legtöbbször - 8 alkalommal - Szili Katalin állt a rangsor elején, Sólyom László 4-szer volt listavezető.

Téli passzivitásba fordultak a választópolgárok, jelentős mértékben csökkent a politika iránti érdeklődés és a részvételi hajlandóság. A lakosság negatív hozzáállását mindkét nagy párt megszenvedte, az MSZP 3, a Fidesz 4 százaléknyi támogatót veszített.

A magyar politikusok ugyan nem szerezték vissza május és október között jócskán megtépázott tekintélyüket, de novemberben legalább nem folytatódott a negatív tendencia.

A kormányfő a múlt héten találkozóra invitálta a megyei jogú városok most megválasztott vezetőit. Az esemény kezdeményezőjének - amúgy helyesen - 42 százaléknyian Gyurcsány Ferencet tekintik, míg kéttizednyien a polgármestereknek tulajdonítják a tárgyalás létrejöttét - áll a Szonda Ipsos felmérésében.

A közvélemény-kutató cégekkel bővült a politikai viták szereplőgárdája. A Századvég (fő tevékenysége a politikai elemzés) kedden, egy lapunkban megjelent kutatását sérelmezve azzal vádolta meg a Szonda Ipsost, hogy mérései a kormány érdekeit szolgálják. A két társaság valóban merőben más eredménnyel faggatta a lakosságot Orbán Viktor 7 pontos népszavazási kezdeményezéséről.

Az Orbán Viktor által a Fidesz október 23-i, az Astoriánál tartott nagygyűlésén bejelentett népszavazási kezdeményezéseivel a megkérdezettek 55 százaléka nem ért egyet, 39 százalék viszont támogatja azokat - derül ki a Szonda Ipsos október 26. és 29. között 1000 fő megkérdezésével készült országos, telefonos, reprezentatív adatfelvételéből.