A pénzügyi-gazdaság válság megoldásával kapcsolatos politikusi reakciók meg sem mozdították a párterőviszonyokat, februárban az összes választókorú körében 33:17, a biztos szavazatot ígérők között 61:27 a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben - a Szinda Ipsos felmérése szerint. A hívek a saját pártjuk szavaiban, megoldási javaslataiban bíznak, az ellenoldal javaslatait nem hajlandók tudomásul venni. A bizonytalan választópolgárok pedig senkinek nem hisznek.

Az origo a legminőségibb tömegmédium a felhasználók szerint, ismertségben, egyediségben, népszerűségben és relevancia területén az RTL Klub vezet - áll a Szonda Ipsos 2008. őszi átfogó márkakutatásában.

A Fidesz őrzi a nagyjából két és fél milliós, az MSZP másfél milliós táborát. A nyár eleje óta nincsen szavazói jövés-menés a két párt környékén. Erősödtek viszont a kötelékek, különösen az elmúlt egy hónapban vált szorosabbá a támogatók pártokhoz fűződő kapcsolata - derült ki a Szonda Ipsos szeptemberi felméréséből, amely másfél ezer választókorú megkérdezésével szeptember 17-24. között készült. Augusztusban a fideszesek 64, az MSZP-sek 58 százaléka ígérte meg, hogy elmenne egy mostani választásra.

Kezdődik a parlamenti ülésszak, újra fontos szerepet kapnak a frakcióvezetők. 

A nyár folyamán elég alacsonyra süllyedt a politika iránti figyelem, a pártoktól is távolabb kerültek a választópolgárok. Júniusban sem volt magas az emberek közéleti kérdések iránti érdeklődése - egy százfokú skálán 39 pont. Augusztust tekintve további csökkenésről számolhatunk be, már csak 31 pontos ez a mutató. A nyár elején 51 százalék mondta magát aktív választónak, most csupán 44 százalék. A politikával szembeni averziókat jelzi az is, hogy sem a kormányzat, sem az ellenzék tevékenységéről nincsenek nagy véleménnyel az emberek - az előbbit 23, az utóbbit 31 pontra értékelik. A nyár eleje óta ezek a mutatók 4-4 ponttal lettek kisebbek.

A magyar felnőtt lakosság jelentős része elsősorban gyermekeknek szóló műfajként gondol a képregényre. Ez is kiderül - többek között - abból a felmérésből, melyet a Nemzeti Kulturális Alap megbízásából a Szonda Ipsos készített. Piff és Makk Marci - a Pajtás újság képaláírásos történeteinek figurái - élénken élnek a hazai felnőtt lakosság emlékezetében. Magyarországon a fiatal felnőttek többsége főként ezzel, és nem pl. a Japánban oly divatos mangákkal azonosítja a képregény fogalmát.

Nyári csend, egy-két pontos változások jellemzik a politikusok közelmúltbéli megítélését. Sólyom László után szoros az élvonal: a második Szili Katalin és a hetedik helyen álló Gráf József között mindössze négy pont a különbség - néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2008 júliusában, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásból.

Amíg júniusban szűkült a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottsága között, addig júliusban nem történtek lényegi változások a két párt táborának méretében. A szocialisták megőrizték a népesség 18 százalékának rokonszenvét, s nagyjából az ellenzék is maradt ott, ahol volt - ebben a hónapban 32 százalékot ér el. A biztos szavazói körben is maradtak a múlt havi százalékos arányok, a Fidesz előnye 60-28 - egyebek mellett ez áll a Szonda Ipsos legújabb pártpreferencia-fölmérésében.

Utoljára tavaly decemberben fordult elő, hogy 50 alatti pontszámmal lehetett a politikusok népszerűségi rangsorát vezetni. Akkor és azóta folyamatosan Sólyom László állt-áll az első helyen, s most is ő foglalja el ezt a pozíciót. Mostani, 5 pontos visszaesése nem köthető valamely társadalmi, politikai csoporthoz, egy kicsit mindenhol kopott a reputációja.

Jelentős választói tömeget veszített el a Fidesz az elmúlt hónapban: a népesség egészén belül 6, a biztos pártválasztók csoportján belül 8 százalékponttal lett kisebb a tábora. Ezzel párhuzamosan némileg, 2 százalékponttal bővült az MSZP-t támogatók köre, s ugyanennyivel lett népesebb a pártoktól magukat távol tartók csoportja. A Fidesztől való, szokatlanul nagy méretű elvándorlás minden bizonnyal összefüggésbe hozható az ominózus Orbán-beszélgetésről kiszivárgott információkkal, hiszen főleg az idősek és az alacsony társadalmi státuszú emberek körében gyengült meg a párt.

A köztársasági elnök tavaly október óta vezeti a politikusok népszerűségi rangsorát. Sólyom László megítélése továbbra is erősen függ a párthovatartozástól. A Fidesz táborában Orbán Viktor után ő a második (66 ponttal). Az MSZP-sek ugyan kedvezőbben értékelik őt az ellenzéki politikusoknál, de a 37-es pontszám alapvetően kritikus véleményeket takar.

A nyugdíjak reálértéken történő befagyasztását a megkérdezettek kétharmada (65 százaléka) nem helyesli. Ezt a tervezett intézkedést még az ellenzéki szavazók többsége is elutasítja (51 százalék), és hasonlóan gondolkodik a bizonytalanok csaknem 70 százaléka is. Az érintettek, azaz a hatvan év felettiek 83 százaléka egyáltalán nem támogat egy ilyen intézkedést, de még a 18-39 évesek többsége is (53 százalék) ellenzi, hogy a nyugdíjat pusztán az infláció mértékével emeljék.

A kormánykoalíciós szakításból az MSZP és az SZDSZ sem jött ki jól. A szocialisták támogatottsága jelenleg a népesség egészén belül 15, a szabad demokratáké 1 százalékos. A biztos pártválasztók körében is mélyponton van e két párt: 23 százaléknyi, illetve 2 százaléknyi aktív választópolgárt érezhet maga mögött.

Az országos gyorsfelmérés után arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a fővárosiak - akiket közelebbről érint a BKV munkabeszüntetése - másként ítélik-e meg a helyzetet, mint a nem budapestiek. A Szonda Ipsos a tegnapi számunkban ismertetett kutatását egy 500 fős budapesti reprezentatív mintán is elvégezte. Az eredményekből kiderül, hogy komolyabb eltérés nincs a kérdésekre adott válaszokban - a sztrájkról és "környékéről" közel azonosak a vélemények a most közölt budapesti és a tegnap megjelent országos felmérésben.

A közszolgálati televízió Az este című műsora, valamint lapunk megbízásából készített felmérést a koalíciós válság fogadtatásáról a Szonda Ipsos. Kedvező változásban reménykedik a megkérdezettek 41 százaléka, 36 pesszimista, 23 százalék nem tudja - pártmegoszlás szerint pozitív fordulatban leginkább a Fidesz hívei bíznak.

Előre hozott országgyűlési választásokra számítanak a Szonda Ipsos által végzett közvélemény-kutatásban megkérdezettek. A Magyar Televízió és a Népszabadság megbízásából készített felmérésben a válaszadók 37 százaléka képzelte el így a koalíciós válság megoldását. A kutatás eredményeit a Magyar Televízió Az este című műsorában ismertették.

A népszavazás után, akárcsak pártja, Orbán Viktor is előbbre lépett. Négy pontot emelkedett a népszerűségi indexe, s így a második legnépszerűbb politikussá vált. A Fidesz elnökét a listán a köztársasági elnök előzi meg, közvetlenül mögötte a házelnök található.

A rendszerváltás óta még egyetlen pártnak sem volt akkora rokonszenvtábora, mint jelenleg a Fidesznek, amely a választókorú népességben 39 százalékon áll, a biztos pártválasztók körében pedig 67 százalékon. Az MSZP hasonló számai: 16, illetve 24 százalék - a Szonda Ipsos adatai szerint.

Jelentősen eltérő adatokat mértek a közvélemény-kutató és elemzőcégek a vasárnapi népszavazással kapcsolatban, a Marketing Centrum 33, míg például a Publicus Intézet 68 százalékos részvétellel számol. Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy a kétmillió igen szavazat, ha szűken is, de meglesz.

Bár február végén a választókorú népesség fele azt ígérte, hogy elmegy szavazni március 9-én, a korábbi közvélemény-kutatások tapasztalatai alapján (többen hajlamosak előzetesen aktívnak mutatni magukat, mint amennyien ténylegesen azok lesznek) vélelmezhetően kisebb lesz a részvétel.