A vizsgált időszakban a kormányzati véleményhez képest eltérő álláspontot képviselő szereplők nem jelentek meg.

Lavinát indított el a kanadai médiahatóság, amely elmeszelte a zenekar negyedszázados számát, a Money for Nothingot.

Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. A 12 pont elsője világosan kijelöli a szólásszabadság helyét a magyar történelmi hagyományban. 1848 mellett, többek között 1956-ban is elsöprő erejű volt a szólás és a sajtó szabadságának igénye. Ez az örökség mindannyiunkat kötelez.

A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát – áll az alkotmányban. Mostantól törvény írja felül e paragrafust. A köztársaság továbbra is elismeri, de már nem védi a sajtószabadságot. A kormánypártok megszavazták a törvényt, amely politikusok megbízottjait hatalmazza fel arra, hogy a média bármely szereplőjének sorsa felől döntsön.

Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya.

Ez a törvénytervezet remekül össze van rakva – mondja a médiajogász. Hinnem kell neki, mert nem értek hozzá, amúgy viszont a két kezemen meg tudom számolni, hányan bogarászták végig azt a médiatörvényt, amelynek biztosra vehető mai elfogadásával a parlament Fidesz–KDNP-s kétharmada ledöfi – nem csak – a sajtószabadságot. Ha bárki a szememre vetné a bogarászás hiányát, hadd emlékeztessem: ha a halálbüntetés eltörlése ellenére az akasztásunkra készülnek, fölösleges a kötél minőségét vizsgálni.

„Mi vagyunk a magyar jogállamban felnőtt első generáció, ne mi legyünk az utolsó!” – írták transzparensükre a minap Budapesten tüntető egyetemisták.

Hétfőn a törvényhozásban folytatódtak a médiatörvény körüli politikai csatározások, az ellenzék kivonult az egyik szakbizottság üléséről. Továbbra is a kormánypártok forgatókönyve szerint alakulnak az események.

A MaNcs és az ÉS után egyszerű médiafogyasztók is tiltakoznak a sajtó megregulázását célzó fideszes törvénytervezet ellen - elvileg minden internetes barátjuk számára látható lépéssel.

Börtönnel fenyegetik az indiai hatóságok a világhírű írónőt, Arundhaty Royt, mert nyilvánosan kiállt a Kasmír függetlenségét követelő lázadók mellett.

Amióta „a kommunizmus bűneinek” a tagadását is törvény bünteti, a holokauszttagadás büntethetőségének egykori szorgalmazói visszalapozhatnak Boccaccióhoz. Érdemes volt-e korlátozni a szólás szabadságát, ha az ördög szakállának egyetlen szálát érinteni is kárhozattal – jelen esetben az alkotmányos jogok végzetes sérelmével – jár?

Nem tagadható meg egypolitikai hirdetés sugárzása pusztán azért, mert abban a cigánybűnözésre is utalnak – mondta ki az OVB. Miután az Alkotmánybíróság igen tágan határozta meg a véleménynyilvánítás szabadságának határait, az alkotmányjogász szerint a testület nemigen dönthetett másként. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió egyaránt a Legfelső Bírósághoz fordult az OVB határozatával szemben.

Mi a legnagyobb gátja a szólás szabadságának az interneten, és te mit tennél, hogy át tudd lépni? – kérdezte a Google a budapesti Közép-európai Egyetem konferenciája előtt. A válaszadók a kormányokat, a szolgáltatókat, a jogvédettséget, a cenzúrát (Kína), sőt magukat az internetező embereket nevezték meg a háló korlátozójaként.

Elkészült a magyar médiatörvénykezést vizsgáló nemzetközi jogi szakértői elemzés, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság képviselője még július végén rendelt meg - értesült a Vasárnapi Hírek.

A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével – így szól a készülő médiaalkotmány egyik új passzusa, amelyet L. Simon László fideszes képviselő javasol beemelni a jogszabályba.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint a romániai politikai hatalom soha nem tapasztalt nyomást gyakorol a sajtóra, és felkéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait, hogy a kormányban és a parlamentben álljanak ki a sajtó védelmében - olvasható a szakmai szervezet nyílt levelében.

Magára szabadította a szakmai szervezeteket a médiatörvényről ülésező parlamenti bizottság. Igaz, amit tőlük „kaptak”, semmi ahhoz képest, amit az európai újságíró-szervezet mondott Brüsszelben.

Ami eddig igen volt, ezentúl legyen nem – ha ma így módosítja a parlament az előtte fekvő média-szabálygyűjteményt, akkor még megmentheti a totális változásra szavazók voksának a becsületét. Ha nem ez történik, azt kell mondanom a szavazófülkék forradalmárainak, hibáztak amikor áprilisban kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesznek. Ha erre azért mégsem számítottak, akkor gondoljuk végig, mi készül itt rájuk hivatkozva.