Információink szerint ma a kormány elé kerül annak a kérdése, hogy – korrigálva a Széll Kálmán Terv megszorításait – megemelik-e 53 milliárd forinttal a gyógyszerkasszát.

A szocialista Korózs Lajos úgy gondolhatta, nem mindenkinek egyértelmű, mennyire felháborító az a vegzatúra, amely a rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata körül zajlik. Ezért beemelte a képbe a vészkorszakot.

Bár június 4-én lejárt a Széll Kálmán tér átépítésére kiírt komplex műszaki tervpályázat, a tender még nem zárult le. Az indulókat ugyanis hiánypótlásra szólították fel. A közbeszerzési pályázatot kiíró Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a tender jelenlegi szakaszában nem kívánt több információt adni az ajánlattevőkről, de bízik abban, hogy ez hamarosan sikeresen lezárul, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a BKK jóváhagyása után megköthetik a szerződést.

A kormány 2013-ban jelentősen többet vár az "energiaellátók jövedelemadójától", összességében mégis kevéssé sarcolja a szektort – derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből. Az, hogy ebből mennyit forgat vissza például energiahatékonysági vagy megújulóenergiás célokra, egy csökkenő tétel kivételével nem világos.

Miközben elvileg még javában folynak az egyeztetések a bankokkal a tranzakciós illeték mértékéről, a jövő évi költségvetés tervezetében a kormány a nemrég ismertté vált, az eredetinél jóval nagyobb elvonással, 283 milliárd forint bevétellel számol. A bankadó is megmarad, de feleződik.

A Széll Kálmán Terv 2.0 további tízmilliárdos megszorítást írt elő a gyógyszerkasszának, miközben már az eredeti keretet is 20 milliárddal túllépték.

Azt elfogadták a bankok, hogy a kormány bevezeti a pénzügyi tranzakciós illetéket, mostantól csak az a kérdés, hogy végül ki fogja megfizetni ezt.

A tranzakciós illeték Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő korlátjának eltörlése ellenére sem változtat a tervezett költségvetési bevételek mértékén a nemzetgazdasági tárca.

A kormány elképzelései szerint a pénzintézeteket terheli a januárban bevezetni tervezett pénzügyi tranzakciós illeték, de a parlamenthez múlt pénteken benyújtott törvényjavaslat arról árulkodik, hogy az illetéket csak a lakosság és a vállalatok pénzmozgásai után állapítják meg és vonják le, a bankok egymás közti műveletei nem illetékkötelesek.

Július elsejétől élesíti a kormány az új ellátási rendet, de a betegek szabad mozgását a rendszerben januárig bizonyosan nem korlátozzák. A kormány a Semmelweis-tervvel eredetileg teljesen megakadályozta volna, hogy a betegek a térséghatárokon átívelően kezeltethessék magukat, de az eddig elkészült részletszabályokban ennek alig van nyoma.

Óriási mázli, hogy a Barroso–Orbán-megállapodás a francia és görög választások előtt született meg. Ennek hiányában ugyanis a védtelenül maradt forintot komoly sokkhatás érte volna – vélik a Pioneer Alapkezelő stratégái.

A végső fogyasztók felé mozduló adóteher, valamint az ágazati különadók egy részének továbbélése a társasági adózás rendszerében – röviden így összegezhetők a kormány által tegnap elfogadott, az adórendszert érintő módosítások.

Kövér László szerint "már túl vagyunk a nehezén, megcsillant a fény az alagút végén a Széll Kálmán Terv második fejezetével, amit a kormány bejelentett".

A kormány a szegény emberekkel fizetteti meg sikertelenségének, gazdaságpolitikai kudarcainak az árát - így értékelte a Széll Kálmán-terv új változatában szereplő három adónem bevezetését az MSZP.

A Jobbik szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentése az adóváltozásokról azt jelenti, hogy "újabb fékeket kap a magyar gazdaság, és a kormány újabb terheket tesz a magyar emberekre" – reagált Volner János frakcióvezető-helyettes.

A cégek nem vethetnek ki pótdíjat csak azért, mert valaki sárga csekken szeretne fizetni – döntött a kormány, amely azonban a maga részéről az ilyen befizetéseket is megadóztatná.

Tüntetést hirdetett május 12-ére a Jobbik tiltakozásul a Széll Kálmán Terv 2.0 "brutális megszorításai" ellen. A demonstráció érdekessége, hogy az Orbán-kabinethez köthető intézkedéscsomag elleni megmozdulást az MSZP székházánál kívánják elkezdeni.

Valóságtól elrugaszkodott fikció - így jellemezte az LMP szakpolitikusa a Széll Kálmán Terv 2.0 oktatással foglalkozó fejezeteit. Az ellenzéki párt ugyanakkor bízik abban, hogy a Réthelyi Miklóst váltó Balog Zoltán a "sarkára áll", és az oktatás vagy a társadalmi felemelkedés kérdéseiben a kormány politikáján belül is meghatározó álláspontot fog képviselni.

Még nem dőlt el, ki és milyen adót fizessen a pénzügyi műveletek után, pedig a kormánynak csak másfél hónapja van a törvény elfogadására.