A kormány gazdaságpolitikájáról rendezett vitaestet csütörtökön Bécsben a WIIW osztrák kutatóintézet Cséfalvay Zoltán államtitkár, Surányi György bankár, az MNB volt elnöke, Oblath Gábor közgazdász és Magyar Kornélia politikai elemző részvételével.

Több forrásból is cáfolták lapunknak, hogy Surányi György lehet a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.

Orbán Viktor a Népszabadságban egy évvel ezelőtt Téves diagnózis, téves terápia címmel megjelent, Surányi György által jegyzett írást dícsérte délelőtti sajtótájékoztatóján. Simor András MNB-elnök a cikkre adott válaszát a miniszterelnök "pokrócnak" minősítette.

A gazdasági válságban gazdasági csúcsvezetői posztot betöltőket szólaltattak meg a tegnap bemutatott, Álomcsőd című interjúkötet szerzői, Martin József Péter és Várkonyi Iván gazdasági újságírók. Simor András jegybankelnök szerint az ő figyelmeztetéseiknek nem volt hatása.

A pártpolitikai csatározások oly mértékben tematizálják a gazdaságról, költségvetésről, azok állapotáról és a lehetséges kitörési pontokról szóló szakértői vitákat, hogy nincs könnyű dolga annak, aki ezekben a vitákban stabil, tényszerű tájékozódási pontokat keres. Nem ígér sok jót a kampánytaktikára szolgáló, „tényfeltárásnak" álcázott ellenzéki akciósorozat sem, amely leginkább a már nyilvánosságra hozott, ismert és visszaigazolt pénzügyi és gazdasági adatok politikai átértelmezését célozhatja.

Nem a jegybanki devizatartalékok elégtelennek gondolt mértéke miatt szenvedte meg a 2008 őszén kirobbant válságot Magyarország, a problémát a magyar gazdaság versenyképességre alig ösztönző szerkezete jelenti - válaszol lapunk pénteken megjelenő számának hasábjain Oszkó Péter pénzügyminiszter Surányi Györgynek, akinek elemzése január végén jelent meg a Népszabadságban.

Mindenekelőtt a devizatartalék elégtelen szintje miatt kényszerült Magyarország az elsők között külső segítségért, nemzetközi hitelért folyamodni 2008 őszén, a globális pénzügyi válság kirobbanása után. A magyar kormány, a jegybank, a magyar és a külföldi elemzők azonban a magas államadósságban és a fedezetlen devizahitelek állományában jelölték meg a sérülékenység legfőbb okait. A téves diagnózist téves terápia követte. A költségvetés hiányát a válságban indokoltnál nagyobb mértékben igyekezett csökkenteni a kormány, mert ezt szorgalmazta elsősorban a jegybank, de részben a nemzetközi intézmények is ebbe az irányba igyekeztek terelni a folyamatokat. Ennek nyomán azonban csak elmélyült a gazdasági krízis. Magyarország azért vált az elsők között áldozattá, mert a korábbi évek hibás stratégiája következtében alacsonyra süllyedt devizatartalék-szint miatt a jegybank majdnem lefegyverezve szemlélte az eseményeket. Nagyon összeszűkült, de megmaradt mozgásterében is szinte lebénult. Végső hitelezői szerepét még olyan szinten sem tudta ellátni, mint a környező országok jegybankjai. Ortodox gondolkodásmódja megakadályozta abban is, hogy újszerű eszközöket vessen be, s megkönnyítse a magánberuházások finanszírozását. Így a rossz szerkezetben és az eredetileg meghirdetett túlzott költségvetési kiigazítással együtt a monetáris politika is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság a szükségesnél nagyobbat zuhant.

Amíg Nyugat-Európa növekedése nem áll helyre, addig a közép-kelet-európai országok helyzete megpecsételődött, mert a korábban bevált beruházás- és exportorientált gazdaságpolitika nem valósítható meg - jelentette ki Surányi György volt jegybankelnök.

Surányi György nem kívánja kommentálni a személyéről szóló, az ő esetleges kormányfőjelölti felkérésére utaló sajtóhíreket.

Van egy hatékony kormányunk és egy hatékony jegybankunk, a kettő együtt nagy kárt tud okozni - jegyezte meg nem kevés malíciával Surányi György. A volt jegybankelnök a Ybl Klub gazdaságkonferenciáján élesen bírálta a Magyar Nemzeti Bank elmúlt időszakban tett lépéseit. Amelyek közül nem egy hozzájárult, ahhoz, hogy itthon nem hogy enyhüljön, hanem ellenkezőleg mélyüljön a válság.

Magyar "csoda" címmel nagy jelentőségű, a szakmai közvéleményt sok tekintetben felkavaró cikket tett közzé Surányi György a Népszabadságban (január 20.). A hatáskeltés erejét mérhetjük egy képzeletbeli mennyiségi mérőszámmal: a gondolatok súlyával. A spektrum egyik szélén a gondolatszegény, másik szélén pedig a jelentős tartalmat hordozó, új szempontokat felvető, közhelyekkel szakító, tudományos törvényszerűségeket alkotó módon felhasználó, további gondolkodásra, vitára ösztönző írások állnak. Nos, Surányi Györgynek az elmúlt több mint fél évtized gazdaság- és monetáris politikájáról készített átfogó értékelése, vagy inkább kritikai tanulmánya minden bizonnyal e skála erős végén áll. Aki nem ismerte vagy elfelejtette, írásából megtapasztalhatta hozzáértését, elhivatottságát, rokonszenves személyes vonzódását elemzésének tárgyához. Írásának igazi jelentőségét az adja, hogy ugyan a múltról beszél, de valójában a legmegfelelőbb monetáris politika alapelveiről szól.

Lassan el kell dönteni, ki legyen a jegybank új elnöke, ám a jelöltről valójában semmit sem tudni. Nevek repkednek, politikai csatáról hallani a háttérben, miközben a szabad demokraták - most először nyilvánosan - feltételeket szabtak.