Az új világviszonyok közepette új magyar külpolitikára van szükség, amely pragmatikus, képes a gazdasági érdekek érvényesítésére, és ennek az alapjait le is tették az elmúlt hónapokban - mondta Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén. A külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett arról is beszélt, hogy a római nagykövet valószínűleg Paczolay Péter lesz.

A Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó választási szabályok vitája rámutatott, mekkora törésvonal van az Alkotmánybíróság régi, még többpárti konszenzussal megválasztott, és új, pusztán a kétharmad akarata által delegált tagjai között. A budapesti voksolást alapjaiban módosító törvény egyetlen szavazattal ment át az AB rostáján, de hamarosan három bírót is új fog felváltani.

A Fővárosi Közgyűlés „sem nem választott, sem nem fővárosi”, legalábbis ha annak tagjai az Alkotmánybíróság (AB) által hétfőn szentesített szabályok szerint nyerik el a mandátumukat – ezt állítja különvéleményében Bragyova András alkotmánybíró. A döntést egyébként a testület több más tagja is ízekre szedte, mert úgy látják, az önkormányzati választási törvény Budapestre szabott rendelkezései súlyosan sértik a választójog közvetlenségének és egyenlőségének elvét.

A Velencei Bizottság tiszteletbeli elnökévé választotta Paczolay Pétert, Magyarországot képviselő korábbi tagját - közölte a bizottság a honlapján, a testület múlt hétvégén tartott 96. plenáris ülésének döntéseiről beszámolva.

Az Egri Törvényszékre látogatott a román és a magyar Alkotmánybíróság elnöke. Paczolay Péter és Augustin Zegrean arról nyilatkozott, hogy határozottabban kell fellépniük az alkotmányosság érvényesüléséért.

Az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre: a testület hatáskörének szűkítésével, alkotmánymódosítással vagy a határozatok tiszteletben tartásával – fogalmazott Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.

Az Alkotmánybíróság (AB) az elmúlt évben is világossá tette, hogy a törvényhozás alkotmányos működésének őre, rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges eszközökkel és használja is azokat - mondta Paczolay Péter elnök.

A köznevelési törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Pedagógusok Szakszervezete. Az érdekvédők szerint nem csak a korábbi Alkotmánnyal, hanem a januárban életbe lépett alaptörvénnyel is ellentétes a kifogásolt jogszabály.

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint a testületre vonatkozó megváltozott szabályozás következtében munkájuk depolitizálódhat, és az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába terelődhet. Az új szabályok ugyanakkor továbbra is biztosítják, hogy az Ab a törvényhozás kontrollja legyen.

Nem válhat a hatalmi önkény eszközévé az alkotmány - erre figyelmeztetett az Alkotmánybíróság korábbi és jelenlegi elnöke, Sólyom László és Paczolay Péter egy szakmai konferencián.

A történeti alkotmányt nem lehet visszahozni, a jogfolytonosságot jelenleg a címer és a himnusz, mint szimbólumok őrzik - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján szombaton Budapesten.

Sok száz beadványt egyszerűen ki kell hajítania jövő januárban az Alkotmánybíróságnak (AB), megszűnik ugyanis az actio popularis, vagyis az a lehetőség, hogy a jogszabályokat azok alkotmányellenességére hivatkozva bárki megtámadhassa.

„Az, hogy az alaptörvény miként fog a mindennapokban élni, az elsősorban a bíróságok és az Alkotmánybíróság értelmezésén fog múlni, és végül úgyis az alkotmánybírák mondják meg, hogy mi a jog.” Ezt hangoztatta Paczolay Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán tegnap egy könyvbemutatón, méltatva Jakab András alkotmányjogász Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei címmel megjelent kötetét.

Az új alaptörvény értelmezése a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon múlik, hiszen az alkotmánybírók mondják meg, hogy mi a jog - fogalmazott egy keddi könyvbemutatón a taláros testület elnöke. Paczolay Péterrel Tölgyessy Péter alkotmányjogász is egyetértett, aki szerint az alaptörvény hallatlanul meg fogja osztani a magyar politikai közösséget.

Majtényi szerint az Alkotmánybíróságnak cáfolnia kellene azt a hírt, miszerint a testületnek köze van az Alkotmánybíróságról szóló törvény kidolgozásához.

Az alkotmánybíróvá választott politikai jelöltek – ritka kivételtől eltekintve – törvényszerűen hálátlanok az őket jelölő pártokkal szemben – nyilatkozta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróságnak a hivatalában a napokban a parlament által is megerősített régi-új elnöke. Szerinte ennek egyik oka, hogy új posztjukon bizonyítani akarják: rendelkeznek az alkotmánybíráktól elvárt autonómiával.

Folytathatja a munkáját a taláros testület élén Paczolay Péter, miután az országgyűlés ismét az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.

A kormánypárti képviselők és Schiffer András LMP-s frakcióvezető szavazataival az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta Paczolay Péter alkotmánybírósági elnöki kinevezését.

Ellenszavazat nélkül támogatta Paczolay Péter alkotmánybírósági elnöki jelölését az Országgyűlés illetékes eseti bizottsága. A szocialisták szerint ugyanakkor az egész alkotmánybíró-választási folyamat veszélyezteti a demokráciát, mivel a korábbi paritásos helyzethez képest egy 15 fős, fideszes többségű bizottság jelöli a tagokat.