Két törvényt is módosítana a kormány, hogy megfeleljen a roma gyerekek iskolai szegregációját tiltó előírásoknak. Ezek szerint a kötelezettségszegési eljárás mégsem Brüsszel bosszúja, mint ahogy azt eddig szajkózták.

A külgazdasági és külügyminiszter lapunknak adott interjújában azt állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárban az Európai Tanácsban nem szavazta meg a felszólítást a menekültek mielőbbi áthelyezéséről, vagyis közvetve a kötelező menekültkvótáról. A testület most levélben cáfolt.

Utolsó figyelmeztetésnek tekinthető levelet kapott a Minszterelnökséget vezető Lázár János az Európai Bizottság regionális főigazgatóságától. A levélben az EU illetékesei kemény kritikát fogalmaznak meg az uniós pályáztatási és pénzosztási rendszer kormány alá gyűrése miatt: amíg az Orbán-kabinet nem állítja helyre az objektív és átlátható döntéshozatalt, akkor az összes EU-támogatás folyósítása leállhat.

A legfontosabb tanulság talán mégiscsak az, hogy hiába próbálták állami milliárdokból felpiszkálni a legalantasabb ösztönöket, az ország többségére nem hatott a hergelés. Másfelől ha voltak még illúzióink arról, hogy bizonyos határokat azért Orbán Viktor sem akar átlépni, ezek most szertefoszlottak. 

A sikertelen népszavazás oka, hogy a rossz minőségű politikát elutasító választók elszántnak nemet mondtak az aktuális hatalomra – ezt állatja az Eötvös Károly Intézet.

A milliárdokból folytatott állami kampány ellenére érvénytelen lett az Orbán-kormány menekültkvótáról tartott vasárnapi referenduma. A választópolgárok 43,9 százaléka ment el szavazni, ráadásul 6,33 százalékuk érvénytelen szavazatot adott. A kormány emberei ettől függetlenül próbálják győzelemnek beállítani az eredményt, Orbán Viktor alkotmánymódosításra készül, míg az ellenzéki pártok a kormányfő bukásáról beszélnek. Kövesse velünk élőben!

Hatalmas győzelemnek tekinti az érvénytelen népszavazást a miniszterelnök, aki ennek nyomán alkotmánymódosítást kezdeményez, és azt ígéri, küzdeni fog Brüsszellel. A miniszterelnök diadalmas beszédében egyszer sem említette meg, hogy érvénytelen lett a referendum.

Fél hatig a részvételi arány csupán 39,88 százalék volt, 2008-ban a szociális népszavazáson 46,34. Biztosnak tűnik, hogy érvénytelen lesz a népszavazás, már csak az a kérdés, hogyan fogja ezt győzelemként értékelni a kormány. Ezt a tudósításunkat már lezártuk, ide kattintva azonban továbbra is percről percre követheti a népszavazással kapcsolatos fejleményeket.  

Charles Gati a magyar–amerikai viszony megromlásának okairól és arról, miért nem vállalkozik Putyin vagy Orbán lelkiállapotának elemzésére.

Az idősebb korosztály életét több kormányzati intézkedés segíti – tudatja az EMMI, hangsúlyozva, hogy az elmúlt négy évben a nyugdíjak reálértéke 8,4 százalékkal nőtt. Ezt a kisnyugdíjasok is tudják?

A kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit - állapította meg csütörtöki határozatában a Kúria. A bíróság egyúttal a népszavazást szervező kormányt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.

Korábbi vállalásait figyelmen kívül hagyva költ keveset Magyarország nemzetközi segélyezésre. Pedig a menekültáradat feltartóztatásának biztos eszköze a helyi segítségnyújtás.

Alig 300 ezren vannak, mégis sok múlik a külhoni választópolgárokon október 2-án. Ha nem lesznek olyan aktívak, mint 2014-ben, akár meg is akadályozhatják a referendum sikerét.

A brit nagykövetség után Németország, Franciaország és Svédország budapesti missziója is tiltakozott a kvótanépszavazásra készített hangulatkeltő kampányfüzet ellen.

Immár Magyarországon van a paksi bővítési tender elmaradása miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárás lezárását előkészítő levél: a Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője által nyilvánosságra hozott szöveg szerint az Európai Bizottság speciális feltételekkel engedélyezi az orosz Roszatomot helyzetbe hozó beruházást. Ez azonban nem a vége, inkább csak a kezdete a jogi procedúrának.

A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges intézkedésekről, több milliárd forintos fejlesztésekről döntött a kormány. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg.

Nyilvános és átlátható eljárásban válassza ki a kormány azt a három embert, akit a strasbourgi emberi jogi bíróság új magyar bírájának jelöl – ezt szeretnék elérni civil jogvédő szervezetek. A pályázóktól pedig azt kérik, hogy hozzák nyilvánosságra pályázati anyagukat.

Milliárdokat veszít a főváros azzal, hogy csatlakoznia kell  az állami kukaholdinghoz. Már most kevesebb jut a közterületek takarítására.

Bevett gyakorlatnak tűnik, hogy nemzetközi jogi fórumokba megbízható kádereket juttatna be a kormány. Most az igazságügyi államtitkárt küldik az unió bíróságába.