A szakadék szélén álló kolumbiai békefolyamat kulcsembere, Juan Manuel Santos elnök kapta az idei elismerést. A díj gesztus és bátorítás.

A fizika után – ahol egy kissé szárazabb, anyagtudományi szakterületre hullott idén a díjeső – a kémiában igazán trendi irányzatot jutalmazott a Nobel-bizottság: Jean-Pierre Sauvage francia, Sir J. Fraser Stoddart brit és Bernard L. Feringa holland kutató kapta megosztva a díjat a molekuláris eszközök tervezéséért és szintéziséért.

Az anyag értelmezéséhez segített közelebb jutni az a három brit születésű, Amerikában dolgozó kutató, akik az idei fizikai Nobel-díjon osztoznak.

A sejtek azonosítják a selejtes részeket, és azokat újrahasznosítva dobják el. A folyamat részletes bemutatása Nobel-díjat ért Oszumi Josinorinak.

A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

Két magyar írónak is van esélye az irodalmi Nobel-díjra, amelyet október 6-án adnak át Stockholmban.

A Nobel-díjas ír költő példájából tanulhatnánk: a hozzánk hasonlóan megosztott Írországban az ő tisztelete közös nevező a szekértáborok között.

Skandallum a tudományos világban: az orvosi Nobel-díj-bizottság két tagját egy csalás kapcsán lemondásra szólították fel.

Szerzőnk, a Múlt és Jövő szerkesztője hosszú munkakapcsolatban volt Kertész Imrével. A március 31-én elhunyt íróról írt sorai után közöljük egy 2009-ben készült interjújának részleteit, amelyben a Nobel-díjas író a magyar irodalommal való kapcsolatáról is beszélt.

Életének nyolcvanhetedik évében meghalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író, akinek Sorstalanság című regénye megváltoztatta a XX. század meghatározó történéséről, egy megvetett néphez tartozónak nyilvánított embercsoport szisztematikus kiirtásáról vallott közfelfogást. Teljesen újat mondott az emberi életről, örömről, megmutatta, hogy a zsarnokság természete nem változik, legföljebb a szenvedés mértékében vannak különbségek, és azt, hogy az ember a legszörnyűbb szituációkban is megtalálhatja az örömöt, sőt a boldogság pillanatait.

Kutatók régóta feltételezik, hogy az Alzheimer-kóros betegek lassan elvesző emlékei nem tűnnek el végleg, csak a hozzáférés válik lehetetlenné ezekhez az emléknyomokhoz. Úgy tűnik, hogy egy Nobel-díjas tudósnak a Nature című lapban most megjelent eredményei valóban ezt a teóriát bizonyítják.

Nem vonják vissza a tudós Nobel-díját - értesült a Magyar Nemzet. Lorenz még 1973-ban részesült a kitüntetésben a szociális viselkedési minták terén végzett kutatómunkája miatt.