Az elnök októberben még azt mondta, ha országa elveszíti a legjobb besorolást, ő maga „halott”.

Továbbra is slágertéma a külföldi sajtóban a magyar kormány tevékenysége, illetve a magyarországi gazdasági-politikai folyamatok értékelése. Meghatározó orgánumok foglalkoznak velünk, és jórészt kritikákat fogalmaznak meg.

A francia elnök szerint "egyértelműen két Európa létezik", amióta Nagy-Britannia az európai állam- és kormányfők múlt heti brüsszeli csúcstalálkozóján nem támogatta a költségvetési szigor harmonizációjára vonatkozó uniós megállapodást. Nicolas Sarkozy erről a Le Monde című francia napilap hétfő délutáni számában megjelent interjúban beszélt.

A konzervatív exkormányfő, Dominique de Villepin a francia televízióban jelentette be, hogy megméreti magát a jelenlegi államfővel szemben a jövő évi elnökválasztáson.

Nagy-Britannia ellenkezése tett keresztbe a huszonhetek megállapodásának és az eurózóna megerősítését célzó szerződésmódosításoknak. A több mint kilenc órán át tartó tárgyalások során az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem sikerült megállapodniuk az eurózóna megmentésére hivatott egységes pénzügyi paktum kereteiről, ezért a közös pénzt használó 17 ország kormányközi szerződéssel halad tovább a fiskális unió felé, amihez minden tagállam szabadon csatlakozhat.

Nicolas Sarkozy francia államfő szerint ha pénteken Brüsszelben nem születik megállapodás az eurózóna gazdasági kormányzásáról, Európának nem lesz "második esélye".

Fogyni kezdett az csütörtökön kezdődő Európai Tanács csúcstalálkozóját megelőző optimizmus szerda este, miután úgy tűnt, az álláspontok megkeményedtek. Ekkorra körvonalazódott, milyen ötletek lesznek majd a tárgyalóasztalon, de egyikben sem lesz könnyű a megegyezés. Azt ígérik, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök addig nem állnak fel pénteken a csúcsról, amíg nem tudnak „erőteljes” egyezséggel a világ elé állni. Hosszú hétvége elé néz az EU.

Kiszélesedett és az utóbbi időben egyre gyorsuló ütemben erősödik az euróövezetet csaknem két éve szorításában tartó bizalmi válság – mondta a Standard & Poor's egyik vezető szakértője.

Automatikusan büntetnék a túlköltekező uniós államokat. Ha nem mennek bele, akkor csak az eurózónára vonatkoznak majd a Merkel és Sarkozy által megálmodott új szabályok.

Míg a nagyhatalmak vezetői lázasan dolgoztak az euróválság megoldásán a novemberi cannes-i G20-csúcson, két óriáspanda sorsa is terítéken … lett volna. A nagy bejelentésre maga Nicolas Sarkozy készült.

Betelt a pohár Angela Merkel és Nicolas Sarkozy számára, ezért berlini lapértesülés szerint a német kancellár és a francia államfő az euróválság megoldása érdekében villámgyors ütemben drasztikus intézkedésekhez folyamodna, és szükség esetén egyfajta elitklubot hoznának létre az euróövezeten belül.

– Európa a 22-es csapdájában vergődik – mondja Ulrike Guérot, az Európai Külpolitikai Tanács berlini irodájának vezetője. Pont akkor lenne szükség szorosabb integrációra, amikor kiderült, hogy a mostani intézményrendszer sem képes reagálni a válságra, amikor a dezintegrációs trendek felerősödtek.

A Zöldek és a szocialistáktól balra álló erők egyaránt meg akarják kérni az árát Francois Hollande-tól azért, hogy a fél év múlva esedékes francia elnökválasztás második fordulójában a szocialista jelölt mellett sorakoztassák fel – összességükben akár 10-15 százalékot is kitevő – szavazóikat, Nicolas Sarkozyvel szemben.

A Paris Match című francia magazin adta hírül csütörtökön, hogy az elnök középső, Jean nevű fia és felesége második gyermeküket várják.

Sarkozy és Obama véletlenül kiszivárgott beszélgetésében a francia miniszterelnök Netanjahut hazugnak, Papandreut pedig őrültnek nevezte.

– Nem bírok ránézni, egy hazug – mondta Nicolas Sarkozy franciául. – Lehet, hogy felfordul tőle a gyomrod, de nekem minden nap meg kell vele birkóznom – válaszolta Barack Obama.

Igencsak ideges reakciókat váltott ki Párizsban a görög népszavazás lehetősége. A CAC 40 több mint 4 százalékot esett, s Nicolas Sarkozy Angela Merkellel készül beszélni délután. Eközben a párizsi embereket nem nagyon rázzák meg a fejlemények, legalább is egy reggeli piacon dolgozó eladókat a kérdés nem nagyon hozta lázba.

A három legfontosabb kérdésben – miként vonják be a magánhitelezőket a görög adósságállomány csökkentésébe, hogyan tőkésítsék fel a bankokat, és hogyan növeljék a 440 milliárd eurós európai stabilitási alap (EFSF) hitelkapacitását? – kedd este is mély ellentétek osztották meg az euró zóna tagjait, holott ma este Brüsszelben újra találkoznak egymással az unió és a valutaövezet állam- és kormányfői az „átfogó megállapodás” kidolgozására. Négy napon belül másodszor. (A pénzügyminiszteri tanács délelőtti ülését viszont törölték.)

Az európai lapok bőséges terjedelemben foglalkoznak a vasárnapi csúcs féleredményeivel. Egyöntetű beszámolók szerint a bankoknak 108 milliárd euró pótlólagos tőkére lesz szükségük, elsősorban Görögországban és Portugáliában, de milliárdos kiegészítésre szorulhat például a francia BNP Paribas, a német Deutsche Bank és az olasz UniCredit is – attól függően, hogy Athén magánhitelezőivel milyen megállapodásra lehet jutni. A Bloomberg úgy tudja, hogy a bankok, a nyugdíjalapok, a biztosítók már negyvenszázalékos leírásra is hajlanak, de a németek hatvan százalékot követelnek, így valószínűleg kiegyeznek ötvenben.