„Halálosan unja" a politikát, és nem akar többé politizálni, de a jelenlegi „súlyos helyzetre" való tekintettel és a „Franciaország iránt érzett kötelességtudatból" visszatérne a közéletbe – jelentette ki egy interjúban a francia exállamfő.

Amióta tavaly tavasszal megbukott, a magát „fiatal nyugdíjasnak” tartó Nicolas Sarkozy csupán egyszer állt a nyilvánosság elé: a múlt év végén a szír ellenzék nemzetközi támogatásának a kiterjesztésére szólított fel.

A tavaly megbukott államfő ellen nyomozati titok megsértésének gyanújával indult vizsgálat Párizsban, a Karacsigate-botrányként emlegetett korrupciós ügyben.

A Népi Mozgalom Uniója (UMP) tagjainak referendumot írnak ki arról, hogy megismételjék-e az elnökválasztást, amely a patthelyzetet eredményezte.

Felesége, Carla Bruni legalábbis valószínűtlennek tartja, hogy a volt francia államfő újra a politika színpadára lépne.

Vasárnap Francois Fillon exkormányfő és Jean-François Copé volt költségvetési miniszter jelentkezett be a Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnöki tisztéért Franciaországban. A volt kormánypárt nem nagyon tud kilépni Nicolas Sarkozy árnyékából.

Franciaországban az új elnök sem hozott változást: a hatóságok Francois Hollande hivatalba lépése óta is töretlen lendülettel számolják fel a kelet-európai romák sátortáborait és utasítják ki a menekülteket – ugyanúgy, ahogy Nicolas Sarkozy alatt tették.

A gyanú szerint a mentelmi jogát júniusban elveszítő francia exállamfő illegálisan jutott kampánypénzekhez a 2007-es elnökválasztás előtt.

Kívánja-e ön, hogy továbbra is Nicolas Sarkozy legyen a Francia Köztársaság elnöke? – akár így is feltehetnék a kérdést az elnökválasztás mindent eldöntő, második fordulójában.

Hosszú, túl technikai, kemény, Hollande-nak kedvező döntetlen – ezekkel a kifejezésekkel jellemezték a csütörtöki francia lapok az elnökjelöltek előző esti tévévitáját, amelyben négy nappal a második forduló előtt Nicolas Sarkozy konzervatív államfő és szocialista kihívója, Francois Hollande mintegy három órán át mérkőzött meg egymással.

Nicolas Sarkozy és ellenfele, Francois Hollande feszült hangulatú pengeváltásokkal teli televíziós vitát folytatott négy nappal az elnökválasztás második fordulója előtt.

A szélsőséges Nemzeti Front vezetője elárulta, ő maga üres szavazólapot fog az urnába dobni vasárnap, de ezen túl szavazói lelkiismeretére bízza, kire adják voksukat a francia elnökválasztás második fordulójában.

Az újraválasztásáért küzdő francia elnök szerint gyalázatos hamisítvány, a szocialista ellentábor szerint viszont „ügyészért kiáltó súlyos vád” az hétvégén közzétett dokumentum, amely szerint Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátor 50 millió euróval finanszírozta volna Sarkozy 2007-es kampányát.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF volt vezetője a karrierjét tönkretevő New York-i szexbotrány kirobbantását a Nicolas Sarkozyhez és az UMP párthoz kötődő politikai ellenfeleinek tulajdonítja a brit Guardian napilapnak adott interjújában.

Újraválasztása érdekében Nicolas Sarkozy kész lerombolni azt a betonfalat, amely a konzervatív erőket Franciaországban hagyományosan elválasztja a szélsőjobboldaltól - erre a következtetésre jutott a francia baloldali ellenzék és a média egy része azok után, hogy az elnökválasztás május 6-án esedékes második fordulója előtt a mandátuma megújításáért harcoló államfő szemmel láthatóan kezdi körüludvarolni a Nemzeti Front csaknem 6,5 milliós szavazótáborát.

Valószínűtlennek látszik, hogy a francia elnökválasztás első fordulójában 18 százaléknyi szavazattömeget szerző Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke arra buzdítaná híveit, hogy a második fordulóban Nicolas Sarkozyt támogassák majd.

Recseg-ropog az Európai Unió – most éppen ez egyik alappillérét igyekeznek kiverni belőle az alapítók, a németek és a franciák.

Nemcsak a franciákat, de az egész világot is meglepte Marine Le Pen szereplése az elnökválasztás vasárnap tartott első fordulójában: ami a szavazatokat illeti, a Nemzeti Front elnöke lazán túlszárnyalta apja 2002-es történelmi sikerét.

Francois Hollande, ez a gömbölyded, puhány „könyvelő” megverte és két hét múlva még egyszer megverheti a dinamikus, minden ízében profi Nicolas Sarkozyt – derült ki a francia elnökválasztás első fordulója után. Marine Le Pen, a szélsőséges Nemzeti Front jelöltje meglepően jó eredményt produkált, amiből viszont a jelenlegi államfő profitálhat.

Bevándorlás, gazdaság, és éppen ő maga – ami a francia elnökválasztás három fő témáját illeti, Nicolas Sarkozynek talán csak az elsővel kapcsolatban sikerült megütnie az újraválasztásához szükséges hangot. Az utolsóval folytatott harcban viszont úgy tűnik, kezd látványos kudarcot vallani.