Siófokon a Szűcs utca 4. szám alatt, egy vitrinekkel teli helyiségben nem érvényes az "Úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra" szólás. Mert a Tojásművészeti Kiállítás majdnem kétezer - Kovácsné Töreki Katalin gyűjtötte és vásárolta - tárgya között még véletlenül sincs két egyforma.

Nem nehéz elképzelni, hogy egy fiatalember szemet vet egy csinos lányra, és a Vas megyei Csöngén lévő evangélikus templom karzatáról szemez vele. Csakhogy a történet nem manapság, és nem mással esett meg, hanem Petőfi Sándorral, aki 1839 nyarán vendégeskedett a szomszédos Ostffyasszonyfán. Akkor lett szerelmes a csöngei nyugalmazott huszárőrnagy, Csáfordi Tóth Ferenc lányába, Rózába, és hozzá írta verseit.

Miért pont a kocsi ne lenne magyar találmány? A szekér magyar változataiból magyar kerékgyártómesterek fejlesztették ki - még Mátyás király idejében. A nevét pedig egy Komárom megyei községről, Kocsról kapta, itt volt ugyanis az egyik pihenőállomás Buda és Bécs között.

Ha minden jól megy és marad a napsütés, a húsvét valódi tavaszünnep lesz. A gyerekeknek úgy is, ők már napok óta nyuszikat fabrikálnak, festenek. És persze készülnek a tavaszi szünetre. A szülők is persze. Akárki akármit is mond, ez príma alkalom, hogy kiszakadjunk a hosszúra nyúlt tél rosszkedvéből.

A törökök által csak az Égei-tenger gyöngyszemeként emlegetett Ízmir egy hajókkal és jachtokkal teli nagy tengeröbölben található. Az ország harmadik legnagyobb városát időszámításunk előtt 3000-ben alapították, és kulturális sokszínűségéről híres. A hegyekkel körülvett tartomány kozmopolita; élénk környezettel lepi meg a látogatókat: vásárok, galériák, színházak és számos történelmi város várja az érdeklődőket.

A töretlen ívű karrierek igen ritkák. Lám, a mostanában szitokszóként is használatos gáz is miképpen tündökölt még 1826-ban, Kappel Frigyes pesti bankár Bálvány utcai házán kültéri világításként - és hová jutott napjainkra. Mindenesetre múzeuma van a budapesti Köztársaság téren, amit mindközönségesen csak gázmúzeumként emlegetnek.

A Bükk-hegység négy évszakos turisztikai látványossága a Szalajka-völgy az azonos nevű patakkal, a vízesésekkel, pisztrángokkal és épített nevezetességeivel. Már nem csak az erdei levegő és a csörgedező csermely vonzza a kirándulókat Szilvásvárad gyönyörű környezetébe.

Ha a sajtó azt a szót használja: "Kreml", akkor legtöbbször az orosz kormányt, a hatalom központját érti rajta. A vörös fallal körülvett, sok száz éves erődítmény azonban nem csupán Putyinról és Medvegyevről szól. Az orosz történelem számos emléke és fontos helye található itt meg, amelyek a látogatók előtt is nyitva állnak.

A vándorszínészet klasszikus ekhós szekere fogadja a látogatót a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum kapujában. Efféle járművön érkezett 1815-ben a városba a magyar színjátszás egyik első sztárja, Déryné Széppataki Róza, aki majd kétszáz esztendőre megalapozta a miskolciak színházszeretetét.

Csodálkozhatnak a visszajáró turisták, ha felszállnak Bécsben az egyes villamosra, amely eddig igazi városnéző járműként is működött, hiszen körforgalomban közlekedett a Ringen. Most, ha nem figyelnek, a Práterben köthetnek ki, vagy az egyik külvárosi kerületben, az 1899-ben épült, 67 méter magas hagymakupolás Víztoronynál.

Az eldugott délcseh kisváros, Moravsky Krumlov várát valószínűleg csak miatta látogatják. A szláv eposz 20 megdöbbentő méretű festményét Alfons Mucha ugyan Zbiroh kastélyában festette, mégis itt leltek otthonra a hatvanas években. A tizennyolc évig készült, a cseh nemzet és a szlávság történetét feldolgozó festménysorozaton kívül a mester kiemelkedő alkotásai máshol is tetten érhetőek Csehországban és szerte a világon.

Hosszú nyelű fakanállal, mézzel és répával etetni a barnamacikat a veresegyházi Medveparkban, jelzett turistautakon felkapaszkodni a Börzsöny csúcsára, a 938 méter magas Csóványosra, végigsiklani a téli-nyári bobpályán, lubickolni az esztergomi Aquapark élményfürdőiben, megcsodálni Magyarország első fővárosa, Visegrád műemlékeit, Zoránt, Sebestyén Mártát, Paya Beát és kamarazenét hallgatni a Szentendre Tavaszi Fesztivál estjein - sok más mellett ezek lehetnek a programjaink, ha a közeli hetekben a Dunakanyarba látogatunk.

Félúton Bécs és London, Nizza és Koppenhága között - az elzászi főváros Nyugat-Európa igazi középpontja, és erre büszke is. A negyedmilliós Strasbourg, Franciaország hetedik legnagyobb városa az első páneurópai szervezet, az Európa Tanács székhelye, itt találjuk az idén ötvenéves Európai Emberi Jogi Bíróságot, szomszédságában az Európai Parlament lenyűgöző új épülettömbjével, és itt rendezik meg az áprilisi NATO-csúcsot is.

Magyar turisták ritkán jönnek a svédországi Malmőbe. Ha tudnák, hogy ezzel legalább harminc százalékkal csökkenthetnék egy koppenhágai kirándulás költségeit, biztosan többen vállalkoznának rá. Malmö Sturup nevű nemzetközi repülőterére Budapest 1-ről rendkívül olcsó, fapados repülőjáratok közlekednek, ami Koppenhága Kastrup repteréről nem mondható el. A svéd kikötővárosban a szállás is alig fele annyiba kerül, mint a dán fővárosban.

A XIX. század derekától sok-sok évtizeden keresztül a Soroksári út volt a magyar malomipar fővárosa. A hatalmas épületek ma - jócskán átalakítva - lakóházként, irodaházként szolgálják a jelent, egyiküket, a legtovább üzemben lévőt pedig a múlt esztendőben le is bontották.

A téli leállást követően március elsején megnyílt és előre láthatóan novemberig fogadja az idén a látogatókat az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

Békés megye névadó városa - mi tagadás - nem esik a fő turistamozgások útjába. Vasúton pár éve még a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vonalon fekvő Muronyról induló vonatokkal volt elérhető, ezt a járatot azonban megszüntették. Megközelíthető viszont a 4-es úton Törökszentmiklósig, aztán a 46-os úton Mezőberényig, onnan már csak kilenc kilométer. Rajta át vezetett korábban a 47-es Debrecen-Szeged út is, de ez is arrébb került, a helyén most a 470-es jelzésű aszfaltcsík álmodik a régi forgalomról.

A Duna északi partján van Komárom ősi része, amelyet egykor Révkomáromnak is neveztek, s amelynek számos utcája és tere őrzi ma is a magyar múlt és kultúra nagyjainak nevét. Emléktáblák, szobrok idézik Csokonai Vitéz Mihály, Klapka György, Egressy Béni, Széchenyi István, Lehár Ferenc, Selye János, Bartók Béla kötődését a városhoz, s különösen Jókai Mór kultusza eleven.

A tegnap zárult Utazás kiállítás egyik programpontja volt a kulturális turizmus. Talán az utazásszervezők is rádöbbentek, hogy nem csak napfény, meg tenger, s még csak nem is hófödte hegycsúcs van egyedül a világon.

A két háború között még csak a nyaktörést vállalva, csörlős kosarakban, harminc méter magas lötyögő létrákon, kötélhágcsón lehetett feljutni a szerzetesek szigorú, zárt világába. Ma főszezonban óránként indulnak a turistabuszok Athéntól északkeletre, a Pindosz-hegységbe, a thesszáliai fennsíkra, a "kolostor-köztársaságba". Pontosabban abba a néhány szerzetesrendbe, amely a Meteorák vidékén még egyáltalán működik.