Hiller István módosító javaslatának elutasításával zárta le az Országgyűlés Kulturális bizottsága a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény részletes vitáját. Azaz változtatás nélkül megy az Országgyűlés elé az a törvényjavaslat, amely egyharmados képviseletet biztosít az MMA részére a kultúra pénzeinek jelentős részét szétosztó NKA-ban.

Eredményekben gazdag vudu szertartásokat, avagy vidám, zenés-táncos mexikói halottak napi tömegrendezvényeket idéz e heti műtárgyunk, ez a megkapó nyakékezet.

Európa egyik legismertebb bölcsészével, az éppen Magyarországon tartózkodó Jan Assmann-nal beszélgettünk a menekültügy ­miatt legtöbbször felmerülő kulturális kérdésről: tulajdonképpen tényleg veszélyezteti-e az iszlám a zsidó-keresztény Európát.

L.Simon László szerint, ha a bevándorlás ebben a tempóban folytatódik, akkor már a mi életünkben bekövetkezik az iszlamizálódás Európában. Az államtitkár jövőképe szerint először a nagyvárosok helyhatósági választásain nyernek majd a muzulmán közösségekhez tartozó jelöltek, később az önkormányzati, tartományi és végül az országos testületekben is többséget szereznek, és meg akarják majd változtatni az alkotmányos rendet. Példaként említette a többnejűség engedélyezését és a liberális demokrácia vívmányainak eltörlését. Hogy mindez ne következzen be, két tanáccsal látta el hallgatóságát: mindenki vállaljon minél több gyereket, és ne hagyja elveszni a szakralitást. „És ha ez a kettő megvan az életünkben, szaporodunk, gyarapodunk, növekszünk, reprodukáljuk önmagunkat, a termelőerőket megújítjuk, és van hozzá kovászként működő identitás, akkor meg fogjuk tudni menteni mindazt, amit még európai értéknek hívunk” – zárta a gondolatot.

A Békeharc egyik legkegyetlenebb ütközetében, az úgynevezett szocialista munkaversenyben tanúsított heroikus helytállásért szoktak volt ilyen kitüntetéseket kapni a korabeli éltermelők.

„Az életben egyszer minden elmúlik. Azok a bizonyos pillanatok is. A kérdés, hogy amikor ott vannak, észrevesszük-e őket." Hozleiter Fanny „Mosolyka" egymás után adja az interjúkat a mozi előterében, ahol nem sokkal korábban tervezett filmje előzetesét mutatták be. Keze közben folyamatosan férje tenyerén pihen. A kívülálló számára ez is egy olyan pillanat, amelyről azt kívánnánk, sose múljon el.

„Csak a friss és éles fájdalom képes elérni bármit is” – írta Tove Jansson 1942-ben, s mintegy önkéntelenül bizonyítva elméletét, 1944-ben, a feldúlt Finnországban rajzolni kezdett egy mesét. Különös figurái azóta az egyetemes popkultúra részévé váltak. Olyan szervesen illeszkednek a skandináv mindennapokba, mintha sok száz év óta benne volnának.

Alig pár száz érdeklődő ment el a hazai popszakma legjavát felvonultató koncertsorozatra, amelyet a gyermekéhezés felszámolásáért rendeztek meg. A Nemzeti Minimum elnevezésű egész napos rendezvényen közel száz előadó vállalta, hogy egy fellépés erejével hozzájárul a gyermekéhezés elleni küzdelemhez. A szervezők a közönség soraiba olyan gyerekeket és fiatalokat is toboroztak, akik egyébként sosem jutnának el egy koncertre. A fizetős közönség  viszont az ezer forintos, alacsonynak számító jegyár ellenére távol maradt. 

Péntek délután Gödöllőn, a királyi kastélyban rendezik a Kulturális Örökség Napjainak megnyitóját. A hétvégén, szeptember 19-én és 20-án háromszáznál is több helyszín nyitja meg kapuit és több mint 650 programmal, sétákkal, tárlatvezetésekkel és máskor nem látható épületrészek bemutatójával várják a látogatókat.

Arra azért nem lehetett számítani, hogy sorskérdéseket tesznek majd föl az Alexandrov együttes műsorában.

A Müpában akár napi kétszer is zongorát hangol kollégáival Mácsai János. A zenetörténész és hangszer-restaurátor nemcsak megmutatja, miből áll ez a munka, hanem mesél zongorában felejtett tárgyakról is. A Nol Presszóban szó lesz a Bogányi-zongoráról, nárcisztikus önélményadásról, a kritikust kritizáló zenészről és arról is, az abuzálásról szóló Sipos-ügy hogyan hatott a gyerektáborok életére.

Augusztus 8-án Ránki Dezső, Klukon Edit és Ránki Fülöp háromzongorás koncertjét, 15-én pedig Törőcsik Mari és Érdi Tamás Chopin- és Pilinszky-estjét élvezhetik a Varnus Xavér Balatoni Zenei Fesztivál keretében. A névadóval a fesztivál mellett művészbarátságokról, hallgatói szuverenitásról és arról beszélgettünk, ki kapna ma tapsvihart a pesti utcán: a tévés vagy a muzsikus?

„Megtévesztő, rosszhiszemű gerillaesemény” – a Petőfi Csarnokot üzemeltető cég vezetősége így jellemzi egy közleményben a szeptember 17-től 20-ig tartó, „Mindenki menjen a PeCsába!” elnevezésű zárófesztivált, amelytől el is határolódnak egyszersmind.

Októberben jön az új Bond-film, amely visszatér a gyökerekhez, megint összeesküvők szervezete ellen kell megmenteni a világot. Sam Mendes rendező közben bejelentette, hogy nem ér rá többé a 007-essel foglalkozni.

Az EMMI reagált szerdai cikkünkre.

Mától megtekinthető Szent Hedvig ereklyéje a diósgyőri vár kápolnájában. Az ereklye Krakkó városából érkezett Magyarországra.

A Forster Központ szerint vezetőinek személye nem tartozik a nyilvánosságra. A kulturális örökségvédelem központi állami szerve nem kívánta lapunkat „személyzeti kérdésekről” tájékoztatni. A kérdés azért merült fel, mert híreink szerint olyan elnökhelyettes érkezett az intézményhez, akinek az MSZP-kormány alatti vezetői működésével kapcsolatban a Fidesz gyanús összefonódásokról beszélt.