A koszovói kormány csütörtökön üdvözölte azt a határozattervezetet, amelyet az EU és Szerbia dolgozott ki a koszovói-kérdés megoldásáról, és amelyről a nap folyamán szavaz az ENSZ Közgyűlése.

Kompromisszumra jutott a szerb kormány és az Európai Unió az ENSZ Közgyűlésében szavazásra bocsátandó Koszovó-határozat szövegében - jelentették be szerdán Belgrádban.

Szerbia hajlandó megvitatni bizonyos változtatásokat az ENSZ-ben szavazásra bocsátandó határozattervezetben, de sosem fogja elismerni Koszovó államiságát - mondta Borisz Tadics államfő.

Hashim Thaci miniszterelnök igazságtalannak és a nemzetközi joggal szembehelyezkedőnek nevezte, hogy Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) állásfoglalása ellenére sem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét.

Új tárgyalásokat sürget a szerb parlament Koszovó jogállásáról, ez azonban hátráltathatja az ország európai uniós csatlakozását - írta a Reuters.

Rendkívüli ülést tart a szerb parlament hétfőn Koszovóról. A testület várhatóan elítéli a hágai Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) a volt szerbiai tartomány függetlenségéről a napokban kihirdetett állásfoglalását.

Belgrád azt ígéri, soha nem ismeri el Koszovót, Pristina viszont azt reméli, további országokkal sikerül diplomáciai kapcsolatot létesítenie a Nemzetközi Bíróság csütörtökön bejelentett véleménye nyomán. A nemzetközi jogász szerint a hágai testület döntésében „jóindulatúan csúsztatott”, álláspontját pedig adott esetben fel tudják használni más, elszakadásra áhítozó területek is.

A román külügyminisztérium szerint az ICJ maga állapította meg, hogy a hozzá intézett kérdés nem vonatkozott a függetlenséget kimondó nyilatkozat következményeire. Spanyolország is kiadott egy hasonló értelmű közleményt.

A pénteki európai lapok szerint a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) előző napi döntésével, melynek értelmében Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal, a balkáni ország mérföldkőhöz érkezett, de a lehetséges következményeket illetően eltér a véleményük.

Nem ellentétes a nemzetközi joggal, hogy Koszovó 2008. februárjában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét – ismertette tanácsadó véleményét a hágai Nemzetközi Bíróság, amellyel egyértelműen a pristinai álláspontot támogatta a belgrádival szemben. Ez utóbbi az egykori tartomány elszakadását jogba ütközőnek tartja.

Nem tétlenkedik a hazánkban is igen aktív Nemzetközi Valutaalap (IMF): a földrengés sújtotta Haiti adósságából elengedett 268 millió dollárt. Egyszersmind 60 millió dollár körüli hitelt nyújt az országnak és 109 millió eurósat Koszovónak.

Újra kell tárgyalni a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) előtt Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök ügyét - döntött szerdán a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező ENSZ-bíróság fellebbviteli tanácsa.

Gyakran volt címlapsztori, fotósok hajszolták, Arigona Zogaj azonban nem filmsztár és nem is úgynevezett „celeb”. A 18 éves koszovói albán származású lány azért lett híres, mert választott hazája, Ausztria nem kért belőle. Annyira, hogy Arigonát – két fiatalabb testvérével és édesanyjával együtt – az osztrák hatóságok nyolcéves jogi huzavona után kitoloncolták. A család már meg is érkezett Pristinába, ahol – Michael Spindelegger, a néppárti külügyminiszer szerint – vízumkérelem esetén számíthatnak az osztrák nagykövetség támogatására.

Július 22-én nyilvánít véleményt az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) arról, hogy jogszerű volt-e Koszovó függetlenségének 2008-ban történt kikiáltása - közölték szerdán Hágában.

Robbanás történt pénteken az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában egy szerb tiltakozó megmozdulás helyszínén; a detonációban egy ember életét vesztette, tizenegyen megsebesültek.

A koszovói kormány magánkézbe kívánja adni a két éve függetlenné vált egykori szerb tartomány posta- és távközlési cégének 75 százalékát.

Hatalmas katolikus templom épül Pristina belvárosában. Az óriási betonváz otrombán tornyosul az apró, hamis DVD-ket, ruhákat kínáló boltok, büfék, hangulatos kávézók fölé. A templom építésére még Ibrahim Rugova, Koszovó néhai elnöke, az erőszakmentes passzív ellenállás híve tett ígéretet, ő is tette le az alapkövet. Ahogy országszerte oly sok mindent, a templomot is az albán származású Teréz anyáról nevezik majd el. Nem messze tőle egy szögesdróttal védett, lassú pusztulásra ítélt szerb ortodox templom vakolatlan téglateste áll. Még Szlobodan Milosevics, egykori jugoszláv és szerb államfő az utolsó pillanatban próbálta meg ide építtetni a XX. század végén.

Egy órán át nézett farkasszemet egymással több ezer albán és több száz szerb az etnikailag megosztott észak-koszovói várost, Mitrovicát összekötő híd két oldalán. - Szégyellje magát Magyarország! Elismerték ezt a terrorista, iszlamista államot! - mondja fenyegetően egy szerb férfi, mikor megtudja, honnan jöttem.

Ultimátumot intézett a koszovói távközlési hatóság (RAT) a Koszovóban működő szerbiai telekommunikációs cégekhez. Eszerint 30 napjuk van arra, hogy leszereljék átjátszóállomásaikat, és kivonuljanak a zömmel albánok lakta volt szerbiai tartományból.

A szerb rendőrség őrizetbe vette egy banda kilenc tagját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy koszovóiakat csempésztek az Európai Unióba, és közük lehet a tavaly a Tiszába fulladt koszovóiak kicsempészéséhez.