Tovább módosulnak az adómódosítások: a multik megkapják az általuk kért illeték-amnesztiát, a kis cégeket és a kényszervállalkozókat viszont tovább fenyegetik a házipénztár miatt.

Százmilliós nagyságrendű az az összeg, amely megspórolható a sport úgynevezett költségvetési háttérintézményeinek átalakításával - közölte lapunkkal Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára annak kapcsán, hogy január elsejétől megkezdi működését a NUSI.

Az MTA megfelezte kutatócsoportjait. A korábbi 171 helyett 79 maradt. Az össztámogatás viszont változatlanul évi 1,75 milliárd forint lesz. A források koncentrálását célzó döntéssel kiváló szakemberekről és sok százmilliós vagyontárgyakról is lemondott az Akadémia.

A történelmet a jövőbe nézve éljük, de a múltba tekintve írjuk. Visszatekint Medgyessy Péter is Hat év közpénzügyei című írásában (november 21.), amiből megtudhatjuk: számára a 2002-es év "a makroközgazdász és a politikus lelkiismereti vívódása volt". Akkor a költségvetést évi 700 milliárd forinttal terhelő jóléti osztogatással a politikus győzött. Most, 2006-ban a közgazdász megpróbálja ingatag érvekkel átértelmezni a múltat.

Nem alkotmányellenes a külön díjazás nélküli munka elrendelése a pedagógusok számára - így döntött tegnap a taláros testület. A fegyveres szervek nyugdíjkorhatárt elért dolgozóit azonban nem lehet minden további vizsgálat nélkül fölmenteni.

Újabb három, a Gyurcsány-csomagot érintő beadványról döntött az Alkotmánybíróság (Ab) kedden - jelentette be a bíróság elnöke, Bihari Mihály. A közoktatási törvényt, a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló jogszabályt, valamint az áfatörvény módosítását támadó beadványok közül az első két esetben egy-egy rendelkezést megsemmisített a testület, de összességében nem állapított meg alkotmányellenességet.

Egyre jobban béklyóba kötik a magyar gazdaságot a béreket terhelő magas adók és járulékok, amik olyan "szocialista vívmányokat" finanszíroznak, mint az alacsony nyugdíjkorhatár és az ingyenes egészségügy. A bruttó bért és járulékait 100 százaléknak véve hatvan százalék az elvonás mértéke, és csak negyven százalék a munkavállaló által szabadon elkölthető nettó bérjövedelem. Ha hozzáveszszük, hogy ezt még a vásárláskor fizetendő áfa is terheli, akkor az elvont jövedelem aránya már messze meghaladja a gazdaság szereplői által elviselhető és a magyar gazdaság fejlettségének megfelelő szintet. A munkaadók és a munkavállalók - ha úgy tetszik, cinkostársként - csak egyet tehetnek: a drága bérköltségeket olcsó számlaköltségekké transzformálják!

December 31-ig tart a Sulinet Expressz-roham. A program félig-meddig teljesítette a 2003-ban meghatározott céljait: a számítógépállomány jelentősen nőtt, az internetelterjettség kevésbé.

Az MSZP szerint az SZDSZ megszegte a koalíciós megállapodást azzal, hogy nyugdíjügyben elfogadta a Fidesz módosító indítványát. Az ügy kapcsán tetemre hívott Kóka János - akiben a kormány álláspontján felülkerekedett a "szabad demokrata lelkiismerete" - úgy látja: az eddig megjelent, 150 milliárd forintos becslésekkel szemben a módosítás 2012-ig "csak" 30 milliárdot von el a költségvetéstől.

Miközben Tamás Gáspár Miklós szerint a teljes összeomlás felé halad az ország, Bauer Tamás jó irányba mutatónak tartja az elmúlt fél év kormányzati intézkedéseit - a baloldali liberális értelmiség két ismert alakja mindezt azon a sajtóbeszélgetésen fejtette ki, amelyet a Gyöngyösi Liberális Klub szerdai, jubileumi rendezvényét megelőzően tartottak a mátraaljai városban.

Megtartotta első munkaülését szerda délután az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ad hoc bizottsága - tájékoztatta Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára az MTI-t.

Magyarországon ma aligha lehetne megszervezni egy általános sztrájkot. A szakszervezetek megosztottak, nincs elég tagjuk, kevés a hitelük, a munkavállalók pedig nem elég szolidárisak egymással. Mivel nem volna elég erő egy nagy sztrájkra, marad a tárgyalásos út hangsúlyozása. A mindenkori kormány és a munkáltatók úgy ülhetnek le tárgyalni immár másfél évtizede a munkavállalók képviselőivel, hogy utóbbiaknak alig van mivel nyomatékot adni a követeléseiknek. A leginkább kiábrándító pályát a legnagyobb szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ futotta be a rendszerváltozás óta. Azzal, hogy vezetői a Horn-kormány idején beültek a parlamenti többségi frakcióba, néhány hónap múlva pedig különösebb ellenszegülés nélkül lenyelték a Bokros-csomagot, hosszú időre magukra hagyták a piaci szférában dolgozókat. Az MSZOSZ vezetőit a rendszerváltó évek kommunistázása, a szakszervezeti vagyon lenyúlása körüli harcok, a pártpolitikai alapon szerveződött konkurencia szinte hozzábilincselte a szocialistákhoz. Jellemző, ahogyan a Horn Gyula által megvezetett Nagy Sándor gondolkodott: be kell menni a kormányba, mert kedvező változásokat csak a végrehajtó hatalom birtokában lehet elérni. Nyilván egy percig nem gondolta reálisnak, hogy szakszervezeti vezérként ki is kényszeríthetné mindazt, amit gazdasági miniszterként megvalósítani remélt.

Nem ígért a kormányfő a szakszervezeteknek, ők pedig nem fenyegettek az MSZOSZ hét végi kongresszusán. A kormány és a munkáltatók bérajánlatát azonban elutasították. A szövetség új vezetőjévé Pataky Pétert választották.

Országos közös sztrájkbizottságot alakítanak és minden törvényes eszközzel készek megvédeni a dolgozók érdekeit a városi közlekedésben tevékenykedő szakszervezetek, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a korkedvezményes nyugdíjazás új szabályzását - közölték a Városi Közlekedési Konferencia képviselői az MTI-vel csütörtökön.

Kétórás figyelmeztető ágazati sztrájkot hirdet december 15-re, munkakezdésre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) - jelentette be Kerpen Gábor elnök szerdán Budapesten. A sztrájk elől nem hátrál meg a szakminisztérium, a tárgyalásoknak a pénzügyi realitásoknak szabnak határt - reagált a szaktárca államtitkára.

A kormány elfogadta a gáz- és távhőtámogatás új rendszerét, amely 2007 január 1-jén lép hatályba - közölte Danks Emese kormányszóvivő pénteken. Hangsúlyozta: a támogatási rendszer igazságosabbá válik, és csak az fizet a gázért, aki használja. "Ezentúl nem annak adunk többet a közösből, aki többet fogyaszt, hanem annak, aki valójában rászorul" - mondta, hozzátéve: megszűnik az általános támogatás. A kormány számításai szerint a rendszerben kétmillió család kap gáz- vagy távhőtámogatást.

Nem tett bérnövekedést jelentő újabb ajánlatot a kormány képviselője az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, ezért a szakszervezetek egységes sztrájkbizottság megalakításával reagáltak. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, beszüntetik a munkát.

Egységes sztrájkbizottságot alakítottak a közszolgálati szakszervezetek, miután a kormányoldal nem tett újabb javaslatot a béremelésre - jelentették be az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) csütörtök délelőtti, rendkívül rövid ülésén.

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a házipénztár-adóról szóló törvényt - közölte az Ab sajtófőnöke hétfőn. A testület állásfoglalása szerint a házipénztári készpénzállomány nem tekinthető az arányos közteherviselés alapját képező jövedelemnek, illetve vagyonnak - tette hozzá Sereg András.

Közmunka végzéséhez kötné a kormány a rendszeres szociális segélyek folyósítását. Az önkormányzatok kérésére kezdeményezett változtatásokról Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője közölte, hogy a segély "nem kellemes társadalmi hatásokat váltott ki", hisz egyes családok rendkívül nagy összegű juttatásban részesülnek, míg mások minimálbérért dolgoznak. Jelenleg 153 ezer család kap rendszeres szociális segélyt.