Ha az Európai Unió Bírósága Magyarország számára kedvezőtlen döntést hoz, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni – ezt mondta a Magyar Nemzet kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök kedden. Árnyalja a képet, hogy brüsszeli tudósítónknak jogi szakértők azt mondták: mivel Magyarország és az ügyben szintén érintett Szlovákia sem kért gyorsított eljárást, előfordulhat, hogy az ideiglenes „kvótarendszerről” akkor születik meg a bírósági verdikt, amikor az már nem is lesz érvényben, hiszen a vonatkozó határozatok 2017. szeptemberében lejárnak.

Bevett gyakorlatnak tűnik, hogy nemzetközi jogi fórumokba megbízható kádereket juttatna be a kormány. Most az igazságügyi államtitkárt küldik az unió bíróságába.

Az Európai Bíróság egy német ügyben mondta ki, hogy a szerzői jogok megsértését nem lehet az ingyen internetet biztosítón leverni, legfeljebb csak jelszavas védelemre lehet kötelezni.

Ismét megálljt parancsolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az Európai Bíróság, ezúttal egy másfélmilliárdos bírság ügyében hoztak részben kedvező döntést egy nemzetközi logisztikai cégnek, a Schenkernek.

Kártérítési perek sorát indíthatják az egykor nyerőgépeket üzemeltető vállalkozások az állam ellen, akár százmilliárd forint is lehet a tét. Az ügyvédek többféle megoldást kínálnak az akár évekig tartó eljárások finanszírozására a sikerdíjtól a pertársaság alapításáig.

Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az "Erzsébet étkezési utalvány" rendszer egyes elemei.

Előreláthatóan az év végén dönthet az Európai Bíróság (ECJ) a 120 ezer menedékkérő szétosztásáról szóló uniós kvótarendszer ellen benyújtott szlovák keresetről - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a bíróság elnökére hivatkozva kedden.

Eljárási és anyagi hibák sorát követte el az EU belügyminiszteri tanácsa, amikor a kötelező kvótákról határozatot hozott – ezt állítja a magyar kormány az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresetében. Az igazságügyi miniszter szerint egyébként máris kiderült, hogy a kvótarendszer a gyakorlatban működésképtelen.

A magyar kormányt kellemetlenül érinti, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a verseny nélkül Oroszországnak ítélt paksi nukleáris bővítés miatt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón e tárgyban számos nyelvi fordulattal éreztette felháborodását, de (eddig) egyet nem mondott: hogy a magyar kormány nem fog pályázatot kiírni a paksi fejlesztés egészére.

Az MSZP nem szavazza meg a parlamentben azt az előterjesztést, amely megerősítené a kormányt azon szándékában, hogy a luxemburgi Európai Bírósághoz forduljon az uniós belügyminiszterek döntésével kapcsolatban. Korábban ugyanis 120 ezer nemzetközi védelemre szoruló, harmadik országból érkezett személy unión belüli áthelyezéséről döntöttek.

A brüsszeli kvótarendszer ötéves távlatban egy szegednyi ember betelepítését jelentené Magyarországra - mondta Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke hétfőn az Országgyűlésben. A kvóta kötelező betelepítést jelent, azt a magyar kormány jogtalannak tartja, és szeretne az Európai Bírósághoz fordulni emiatt.

Pár hónappal ezelőtt még kevesen gondolták volna az amerikai Szilícium-völgyben, hogy egyszer egy fiatal osztrák jogász okoz majd fejfájást az amerikai nagyvállalatoknak. 

Egyenesen a nemzeti szuverenitást félti a menekültügyi kvóta bevezetése miatt a kormány, miközben a nemzetközi jogász azt állítja, az unió ezzel nem von el semmilyen tagállami hatáskört, hiszen a menekültek között amúgy sem válogathat senki. Tehát egyetlen ország sem döntheti el, az üldözöttek közül kit enged be és kit nem.

Az Európai Bíróság (ECJ) érvénytelenítette azt az egyezményt, amely az Európai Unió és az Egyesült Államok közti adatforgalmat szabályozza.

Valószínűleg nem a Dunamenti Erőművet jelenleg tulajdonló kormányfő-közeli MET-től, hanem az egységet 2014 előtt birtokló francia GDF Sueztől kellene visszakövetelni azt a milliárdosra tartott összeget, amit 2004 után az akkori magyar állam jogtalanul csorgatott át az erőműhöz.

Magyarország uniós csatlakozása után az állami MVM tiltott állami támogatást fizetett a Dunamenti Erőmű számára a közöttük még a csatlakozás előtt megkötött, túl magas tarifára beállított áramvásárlási szerződésen keresztül – állapította meg ma másodfokon is az Európai Bíróság. Az emiatt ellenzékből még rezsicsökkentést követelő Fidesz érdeklődésének központjából az ügy már kikerült, így az adófizetőknek vagy az áramfogyasztóknak ebből már aligha származik hasznuk.

Sajó Andrást választották meg három évre az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnökhelyettesévé - közölte honlapján a strasbourgi székhelyű testület.

Az Európai Bíróság által felkért főtanácsnok szerint mind a SZÉP-kártya, mind pedig az Erzsébet-utalvány kibocsátásának módja szembemegy az uniós szabályokkal. Ha ezt mondja ki az uniós kötelezettségszegési eljárás, a 300 milliárdos piac egykori szereplőinek akár a kártalanítását is előírhatják. Mindez a cégeknek zsebbe vágó, az átlagemberek számára viszont változást aligha jelent.