A washingtoni Fehér Ház szerint nem változtatja meg az amerikai álláspontot a teheráni nukleáris dossziéról Mahmud Ahmadinezsad iráni államfő George Bush amerikai elnöknek írt levele, mivel nem oszlatja el az iszlám köztársaság atomfegyverkezési ambícióival kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat.

Akármi is van a levélben, radikális változást indíthat el Washington és Teherán rossz viszonyában.

Az Európai Unió szerdán felfüggesztette Szerbia és Montenegróval a stabilitási és társulási szerződésről szóló tárgyalásokat; a két küldöttség jövő csütörtökön így már nem is találkozik.

Csak Irántól függ, lesz-e "iszlám" atombomba. Ha az Izraelt rendszeresen elpusztítással fenyegető Mahmud Ahmadinezsad tényleg ezt akarja, a külvilág képtelen lesz megakadályozni. Ehhez ugyanis le kellene radírozni Iránt a térképről, ami nem fog megtörténni. Lassan fel kell magunkat készíteni a gondolatra, hogy potenciálisan atomtámadás célpontjává válhatunk - bár Teherán soha nem lesz abban a helyzetben, hogy valóban bevesse a fegyvert. Az a szó legszorosabb értelmében vett öngyilkosság lenne.

Az iráni nukleáris program ügyének diplomáciai megoldása mellett áll ki Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője abban a nyilatkozatában, amely vasárnap jelenik meg a Bild am Sonntag című német lapban.

Az általánosan ismert képlet szerint a hidegháború időszakában Amerika számára Európa védősáncot, az öreg kontinens számára pedig az Egyesült Államok védőernyőt biztosított a szovjet birodalommal szemben. Ezzel kapcsolatosan a jelen megértése szempontjából alapvetően két kérdés merül fel. Egyrészt, hogy a védősánc-tematika vajon mennyire volt kizárólagos (vagy akár csak domináns) tényező az Újvilág európai szerepvállalása mögött, másrészt hogy kontinensünk a védőernyőért milyen árat fizetett (és fizet).

Újvidéken a schengeni fal újabb téglájáról beszélnek, ám a szerbiai magyarok mégis megúszhatják a majdnem száz százalékos drágulást.

Hullámzanak a viták az iráni bejelentés után, mely szerint sikeresen dúsítottak uránt, s azt a jövőben ipari méretekben szeretnék tenni. Teherán minden leállításra vonatkozó felszólítást visszautasított. Tegnap rövid látogatásra Iránba érkezett Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A látogatást korábban eldöntötték, vagyis közvetlen kiváltó oka nem a bejelentés volt.

Az iráni nukleáris program olyan, mint egy vízesés, nem lehet megállítani - jelentette ki egy magas rangú anonim teheráni tisztségviselő.

A Nemzetközi Atomenergia-ügyökség (NAÜ) főigazgatója az urándúsítás felfüggesztésére szeretné rábeszélni Iránt; Mohamed el-Baradei szerda éjszaka érkezett Teheránba, hogy az ország atomprogramjáról tárgyaljon. Baradei a teheráni repülőtéren nyilatkozva elmondta: azért utazott Iránba, hogy a nemzetközi közösség követeléseinek (teheráni) teljesítéséről és bizalomerősítő lépésekről tárgyaljon, beleértve az urándúsítás felfüggesztését is. Baradei reményét fejezte ki, hogy újraindulhatnak az iráni atomprogramról szóló tárgyalások.

Emelkednek a tétek az iráni nukleáris program körüli küzdelemben. A legmérsékeltebb megfigyelők még mindig a szavak csatájáról beszélnek, de kétségtelen, hogy a szavak mögött egyre inkább jelennek meg a "fizikai érvek" is.

A belarusz rezsim 31 vezető tisztségviselője, köztük Alekszandr Lukasenko elnök nem kaphat vízumot az EU tagállamaiba, s további ellenlépésekre is számítania kell – így döntöttek hétfőn, Luxemburgban az uniós külügyminiszterek. 

Lehetőség, korántsem bizonyosság - brüsszeli kiszivárogtatások szerint elképzelhető, hogy a Palesztin Hatóságnak folyósított uniós pénzek ideiglenes felfüggesztéséről döntenek az EU-külügyminiszterek.

Az Európai Uniónak nincs közös külpolitikája. A franciák és a hollandok leszavazták az alkotmányt. Most már az Unió fellegvárát, az egységes piacot támadják a nemzeti érdekek nevében.

Nem kizárt, hogy elhagyta Szerbiát a srebrenicai népirtás miatt körözött Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok a Politika című belgrádi napilap értesülései szerint.

Nemzeti egységkormány létrehozását sürgették Irakban az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott közleményükben.

Képzeljük el a következő helyzetet: egy nyilvánvalóan elmebeteg diktátor által irányított ország a világ szeme láttára tömegpusztító fegyverek előállításába fog. Izrael elpusztítását nyíltan, reális opcióként fogalmazza meg, de a szabad világ többi része sem lehet nyugodt. A közelmúltból tudjuk, hogy az illető ritkán fenyeget alap nélkül, aktívan tesz a gyűlöletért, saját kisebbségeit és ellenzékét is előszeretettel gyilkoltatta s kínoztatta meg börtöneiben. Az ENSZ-szel játszadozik, a kompromisszumkész EU-t kiröhögi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel nem hajlandó együttműködni. Ám a fegyverzetellenőrök műholdas felvételek és beszerzési listák alapján abból indulnak ki, hogy létesítményeiben urándúsítással foglalkozik. Ismerős? Abszolúte. Ezt látjuk ma is: Irán esetében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül Irán nukleáris tevékenységének ügye, amivel új szakaszba lép - talán nem túlzás így fogalmazni -, a világ meghatározó része és a perzsa állam egyelőre szerencsére inkább csak szavakban megtestesülő, de robbanásveszélyes konfrontációja.

Iraki nehézségei dacára az Egyesült Államok továbbra is kész megelőző csapást mérni azokra az államokra, amelyek fenyegetést jelentenek rá nézve, ezek közül Irán lehet a legveszélyesebb - idézte a The Washington Post a Fehér Ház egy új, az amerikai nemzetbiztonsági stratégia kérdéseivel foglalkozó dokumentumából.

Elsősorban európai uniós kérdéseket vitatott meg Sólyom László köztársasági elnök és Jacques Chirac francia államfő pénteken a párizsi elnöki hivatalban tartott találkozóján.