Érdekes könyvet olvastam át nemrégiben: Bitó László legújabb munkáját, mely a „Névtelen evangéliuma” címet kapta.

Akinek szerencséje van, elcsíp egyet az ünnepi kéteurósból. (Óriási szerencse talán nem is kell hozzá, mert kilencvenmilliót készítettek belőle.) A megrögzött gyűjtők már tudják, hogy most harmadszor adnak ki évfordulós fémpénzt – ezúttal azért, mert éppen tíz éve jelentek meg az euróérmék és -bankjegyek.

Tovább növeli részesedését az egyre nyereségesebb orosz AvtoVAZ részvénytársaságban a Renault-Nissan.

Már nemcsak az őt kritizáló diplomáciai, kormányzati körökkel folytat levélváltást az Orbán-kormány álláspontját és intézkedéseit indokolva és védve, hanem a sajtóval és elismert szakemberekkel is.

Nagyon leleményes a magyar nyelv, amikor a rosszindulatú, mérges emberre azt mondja: rosszmájú. Biológiai alapja is van ennek, hiszen a máj a szervezetünkbe került idegen kémiai anyagok, mérgek kiürítéséért felelős. Ha ezt a feladatát valami oknál fogva nem teljesíti tökéletesen, veszélybe, olykor életveszélybe kerülhet az ember.

Torlódás van a pénzügyi közutakon. Egyszerre derül ki, hogy akadt egy eredménytelen államkötvény-aukciónk; hogy a szaúdiak (akikkel Orbán „percek alatt lerendezte” úgymond a dolgot) egy vasat nem vettek, a kínaiak meg annyit (de nem most), amennyiről pironkodás nélkül nem is lehet beszélni. 1-3 milliárdot, de nem euróban, hanem forintban.

Bár a 2011-es esztendőt jócskán megsínylette a szállodaipar, ám a legtöbb helyen tavaly év végén is sikerült kiadni a szobák többségét a szilveszteri hétvégére. A felkapott helyeken lévő szállodákban, hotelekben már december elejére elkeltek a 2-3 napos szilveszteri csomagok.

„Még a jogállami, konszolidált viszonyok között is az adatvédelem és az információszabadság területén képes tovább élni a jogok kikényszerítésének az a szenvedélyes akarása, amely a demokráciát megelőző hőskort annyira jellemezte” – idézte Sólyom László egykori köztársasági elnököt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság január 2-án hivatalba lépő vezetője.

A ma esti kormányzati ünnepség operaházi helyszíne kétségkívül sok mindent kifejez. Az új alkotmány bevezetését – ami hivatalosan a rendezvény indoka – kísérhetné örömünnep országszerte: rendezvények, mulatságok, tűzijáték – bármi, ami a nép számára is nyitott és tömegeket mozgat meg. Ha a kormánypárt retorikájából indulunk ki, akkor pontosan ennek kellene történnie.

Schmitt Pál szerint a magyar nyelv bajban van, Schmitt Pál a magyar nyelv ápolását hangsúlyozza, a köztársasági elnök – egy blogger meghatározása szerint „a nemzet golyóstola” – a magyar nyelv őrzőjeként mutatkozik meg, ezért év közben gyakran buzdít a nyelv ápolására. Jól teszi. A nyelv nagyon rossz állapotban volt az elnök pártjának színre lépése idején – az elmúlt nyóc évben pláne! –, de aztán sokat javult a helyzet. Ha nincs Schmitt Pál, mára valószínűleg kihalt volna.

Évértékelő tájékoztatókat és felszólalásokat tartottak a pártok a 2011-es esztendő utolsó plenáris ülésén. A Népszabadság a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit arról faggatta: mire büszkék 2011-ből, mit szégyellnek az elmúlt évből, és mit tartanak elsődleges feladatuknak jövőre.

Hidegben fűteni kell, meg az étkek megfőzéséhez is tűzre van szükség. Van, ahol a szűkölködők az erdőkből hordják-lopják a tüzelőt, és akadnak helyek, ahol annyira közel, alig egy-két méterre a felszín alatt találhatók kiváló kőszenek, hogy egyszerű eszközökkel ki lehet ásni onnan a remek tüzelőanyagot. Ha ezek a lelőhelyek ráadásul kevésbé civilizált, a hatóságoktól távol eső térségekben találhatók, a hozzá nem értő kitermelés környezeti károkhoz, sőt katasztrófákhoz vezethet.

Korábban Martonyi János külügyminiszter, nemrégiben pedig Prőhle Gergely helyettes államtitkár nyilvánította a magyar nagykövetek első számú feladatává a kormány megvédését a nemzetközi sajtóból érkező kritikával szemben.

Testeket és lelkeket gyógyít – a saját testével és lelkével is. Kurimay Tamás pszichiáter igyekszik nem hazavinni a munkáját, de ez néha vágyálom marad.

Ma is épp olyan furcsán hangzik, mint három esztendővel ezelőtt: Dél-Amerikában rajtolt el az afrikai városról, Dakarról elnevezett legendás, bő három évtizedes múltra visszatekintő „sivatagi show”. Pedig azután, hogy 2008-ban – a versenyzőkre Mauritániában leselkedő terrorveszélyre hivatkozva – lefújták az afrikai ralit, a szervezők csak „átmenetileg” költöztették Dél-Amerikába a versenyt. Az ideiglenes helyszín azonban mindinkább állandónak tetszik, hiszen a szervezői fogadkozások ellenére, miként 2009-ben, 2010-ben és tavaly, úgy az idén is elmaradt a nagy visszatérés Afrikába. Vasárnap Mar del Plata argentin üdülővárosban tartották a viadal hivatalos rajtját.

Mind a két manchesteri csapatot csapás érte az angol labdarúgó Premier Liga óév végi, újévi fordulójában: a United a sereghajtó Blackburntől kapott ki hazai pályán, míg a City a 93. percben megítélt – kiáltó leshelyzetből esett – góllal vesztett Sunderlandben.

Sorozatunkban a sporttal hivatásosan nemfoglalkozó kollégáink írnak a legnagyobb szenvedélyükről. Ami persze erősen összeköti őket – mi mással? – a sporttal...