Minden évben május utolsó hétvégéjén ideiglenesen megnyitják a magyar–román–szerb hármas határt, a politikusok beszédet mondanak, a helybeliek ismerőst látogatnak, az idegenek Kádár-, Tito és Ceausescu-retrót is láthatnak. A Triplex Confinium a magyar– román–szerb hármas határ találkozási pontjánál lévő emlékmű. A Triplex egy háromoldalú kő, a trianoni szerződés életbelépése után emelték. Nemcsak az egykori történelmi Magyarországnak, hanem a Trianon után eltelt évtizedek során a határok átjárhatatlanságának szimbóluma is lett. Közelében máig figyelmeztetően magasodik a szerb határrendőrség figyelőtornya. 1998 óta minden évben egy alkalommal, május utolsó hétvégéjén, szombaton és vasárnap megnyitják itt a három ország határát, és a polgárok átmehetnek egymás országába.

Vác száz középkori borospincéje közül a Március 15. tér 19. számú ház alatti a leghíresebb.

Évszázadok óta csupán turistacsalogató látványosság a szigligeti vár, pontosabban annak megmaradt romja, pedig a középkorban még igen fontos erődítménynek számított a Balaton északi partján, ahol ellenőrzése alatt tartotta a Badacsonytól Keszthelyig húzódó területeket.

Horgászok, jet-skisek és fürdőzők paradicsomává vált az utóbbi években a Vas megyei Gersekaráton lévő tó, ahol több komoly fejlesztés nyomán idilli környezetben pihenhetnek, sportolhatnak a látogatók. Évről évre több turistát vonz a Vas megyében fekvő Gersekarát: a falu területén található ugyanis az Olimpia-tó, amely mára valóságos vízi paradicsommá vált.

Akadnak olyan hegyi túrák, amelyeknek a helyszínére egyszerűen nem illik autóval vagy busszal érkezni. Ilyen kirándulóhelynek számít a Bakony szívében található Cuha-patak völgye is, amit szigorúan vasúton szokás megközelíteni. Mindezt megtehetjük Veszprém és Győr felől is.

Egyedülálló szabadidős programcsomagot kínál Magyarország egyik legfiatalabb turisztikai központja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyen. Az egykori magashegyi sícentrumra alapozva kiépített Zemplén Kalandpark alig néhány hónapja fogad látogatókat, máris népszerű a környéken élők körében.

Néhány évvel ezelőtt, hatalmas összefogással hozták helyre a tiszafüredi zsidó temetőt: a legrégibb, ma is olvasható sírkő még 1773-ból való. A legöregebb és legszebb sírkövek népi barokk stílusúak, és nem egy közülük egyedi, másutt nem található. Ezek a leghíresebb füredi rabbi, Jungreisz Náthán sírja fölött álló kis, klasszicista stílusú épület körül láthatók. A temetőben mintegy 700 barokk és klasszicista sírkő található, a legkorábbi magyar felirat dr. Menczer Ignác járási orvos kisfia, az 1856-ban elhunyt Lajos sírján olvasható. A XIX. század végéig dominánsan héber, illetve héber betűvel írt jiddis feliratok, később már vegyes, héber, jiddis és magyar feliratok voltak a köveken.

A Pécs fölé magasodó Jakab-hegy délnyugati szélén találjuk hazánk talán leglátványosabb természetes kilátóját, Zsongorkőt. Ez a kilátó tulajdonképpen egy kőterasz a szinte merőlegesen égnek szökő hegyoldalban, ami alatt csaknem 150 méter mélység tátong. A vörös homokkő teraszról – tiszta időben – 60-80 kilométerre ellátni. Elszántság kell hozzá, hogy kimerészkedjünk a terasz szélére, s akinek tériszonya van, az aligha mer nekitámaszkodni a kilátó vékony acélkorlátjának. Ám a bátraknak szédületes és borzongató panoráma a jutalma, no és persze az, hogy elmondhatják, legyőzték a mélység okozta zsigeri szorongást.

Egyetlen középkori vár áll még Fejér megyében: a Székesfehérvár és Mór között található csókakői vár. Az is romjaiban. A vár tövében húzódó mai 81-es főút korabeli elődje nem más, mint a tihanyi apátság alapítólevelében szereplő Fehérvárra vezető hadi út. („Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”.)