Két kilométernyi pálya, kétszáz szerelvény, közel ezer épületmakett, ötszáz négyzetméteres alapterület – ez számokban Európa egyik legnagyobb, Keszthelyen látható vasútmodell terepasztala.

A rendszeres lovaglás során mozgékonyabbá válnak az ízületek, a ló és lovas közös mozgása javítja a mozgáskoordinációt, megnyugtat, közvetve pedig növeli agyunk teljesítményét.

Eredetileg erdészeti feladatokhoz, faanyag szállításához készült, de már évek óta turistákat is szállítanak a Göcsej jó részét behálózó kisvasúton. A gyönyörű vidéken robogó kisvonatokkal a térség majd összes látnivalója megközelíthető. Az ország egyik legforgalmasabb erdei kisvasútjának számít a Lenti és Kistolmács között vezető keskeny nyomtávú vonal: volt olyan év, amikor húszezernél is többen váltottak jegyet az itt közlekedő szerelvényekre. Nem csoda: a 32 kilométeres szakaszon döcögő vonatok – amellett, hogy a gyönyörű göcseji tájakon vezet útjuk – „összekötik” a térség látnivalóit, kirándulóhelyeit, így szinte minden megállónál volna ok megszakítani az utazást.

A föld alatti külső és belső kazamatarendszer, a lőoktató terem, a haditechnikai park, egy kenyérmúzeum, s két történelmi állandó kiállítás is megtekinthető a komáromi monostori erődben.

A Hajdú-Bihar megye déli részén, a magyar–román határhoz közel fekvő Berettyóújfalu városa – egykor Csonka-Bihar vármegye székhelye – ritka kincset rejt: a település főterén épült református templomban látható a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc egykori orgonája.

Az Európában fészkelő ötszázféle madárból háromszázat figyelhetünk meg a Tisza-tónál. Felsorolni is nehéz, melyek ezek – inkább fogjuk a látcsövet, és induljunk el meglesni őket.

Magyarország legmélyebbnek tartott pontja mellett kiránduló és pihenőhelyet alakítottak ki a Szeged melletti Tiszaszigeten, mire kiderült, hogy van mélyebb pont is. Szerencsére az is a közelben.

A Dél-Tirolban eredő, 749 kilométer hosszú Drávát Közép-Európa legtitokzatosabb, legvadabb, legkiszámíthatatlanabb folyójának mondják szerelmesei. A Dráva igazi horgászparadicsom, a visszajáró pecások kétméteres harcsákról, rekordméretű balinokról és süllőkről mesélnek.

A Duna szépséges-szép visegrádi kanyarjában olyan jeles elődeink is gyönyörködhettek már, mint IV. Béla, Károly Róbert (aki ott látta vendégül cseh és lengyel uralkodótársát), Zsigmond és Mátyás király. Szinte ugyanazt látták, mint amit látunk manapság.

A tarpai Nagy-hegyen még a tulipánok is másképp nyílnak – állítják tavasszal az ott élők, és más illata van a szilvának, szőlőnek. Hiába kérdeznénk, mikor érdemes oda ellátogatni, úgyis azt mondják: az év, a nap bármely szakában. Mert mindig tartogat valami meglepetést.

A monoki főutcán, egy sötétsárgára színezett épület falán emléktábla hirdeti: ebben a házban született Kossuth Lajos1802. szeptember 19-én. Az épület utcai részét Andrássy István gróf uradalmi tiszti lakként építtette 1780 és 1782 között, copf stílusban. Ezt kapta meg később szolgálati lakásként Kossuth László, Kossuth Lajos édesapja mint ügyvéd, jószágigazgató és gazdatiszt.

Egymást érték a turisztikai fejlesztések a Kis-Balatonnál az elmúlt években, így most minden eddiginél jobban megismerhető a páratlan állat-és növényvilágáról híres vidék.

A tihanyi apátság pontosan úgy működik, mint a legismertebb itáliai katedrálisok: egyszerre számít turistacsalogató látványosságnak és szakrális térnek. Ezt a kettősséget ma már gond nélkül képesek kezelni, pedig a nyári főszezonban a Balaton miatt óriási a zsúfoltság. Az apátság népszerűségét az adja, hogy egyszerre számos funkciót tölt be. Egyrészt a magyar történelemben játszott szerepe miatt az ország egyik leglátogatottabb egyházi múzeuma, a balatoni kirándulóhelyek legnépszerűbbike, a település működő katolikus temploma különböző kulturális rendezvények színhelye, egyúttal a Korzenszky Richárd perjel által vezetett bencés szerzetesi közösség otthona.

A Magyar Vasúttörténeti Parkban nemcsak a régi mozdonyokat, kézihajtányokat, vasútmodelleket, fordítókorongot láthatunk, hanem – ilyen-olyan módon –mindezeket kipróbálhatjuk, magunk működtethetjük is.

Ha a Sárospatakra látogató turisták elfáradtak a számtalan történelmi és kulturális emlék, épület megtekintésében, a szellemi megterhelés után jólesik megmerítkezni a Végardó fürdő termálvizében. A strandfürdő 38 fokos gyógyhatású termálvize sok értékes ásványt tartalmaz, kálcium-magnézium, nátriumszulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolják.

A XIX. században a János-hegyről – a legenda szerint – Pozsonyig lehetett ellátni.

A Mecseket 270 barlang lyuggatja át, a föld alatti járatok némelyike alig pár méteres, a leghosszabb barlangnak, az abaligetinek másfél kilométernyi a járatrendszere. Utóbbiban, vagy a pécsi Tettyén nyíló mésztufa barlangban utcai ruhában is végigsétálhatunk, a víz által létrehozott vájatok többsége azonban el van zárva a látogatóktól,mivel azok leküzdéséhez profi szerelés és főleg szaktudás kell.

Siófok hallatán a legtöbbeknek alighanem a Balaton és az Aranypart ugrik be, de akad azért más is, amiről nevezetes a város. Itt született Kálmán Imre zeneszerző, akinek életét, pályafutását az egykori szülőházában kialakított emlékmúzeumban ismerhetik meg az érdeklődők.

A győri Vízisí Kábelpályát a hazai wakeboard-fanatikusok töltik meg elsősorban. A nemzetközi szabványoknak megfelelő, 800 m hosszú, négyszög alaprajzú pályán egy slider, egy picnictable és két kicker szórakoztatja az érdeklődőket. A működési sebesség általában 30 km/h. A 10 méter magasan futó kábelt villanymotor hajtja, így teljesen környezetbarát.

Lánctalpas harckocsik, sugárhajtású repülőgépek, kétéltű járművek, ágyúk – komoly fegyverarzenállal találja szemben magát az, aki ellátogat a nagyatádi haditechnikai parkba.