Magyarország valamennyi borvidékéről összesen 100 fajta bort kóstolhat a betérő vendég a Szőlőszem Szórakoztató- és Egészségfarm borospincéjében Tiszaszőlősön. A pince tökéletesen temperál, így a huszonkét hazai tájegységről származó borok teljes ízvilágukat, zamatukat felfedik a nedűt szakértelemmel fogyasztók előtt.

Van, aki csodálkozik rajtuk, van, aki irigykedik rájuk, akad, aki bosszankodik miattuk – de talán senki sincs, aki ne ismerné el azoknak a futóknak, kerékpárosoknak, kerekes székeseknek a teljesítményét, akiknek a kedvéért néhanapján hosszabb-rövidebb időre lezárnak egy-egy fővárosi útszakaszt.

Habár a mondabeli Csörsz király valószínűleg nem létezett, de a róla elnevezett – a kutatások szerint a Kr. utáni IV. században keletkezett – sáncrendszer maradványai még mindig láthatók az Alföldön.

Másfél kilométernyi kötélcsúszda, százhetven akadály, mászófal, vízi dodzsem – egyebek mellett ez vár azokra, akik próbára teszik ügyességüket, bátorságukat a zamárdi kalandparkban.

„A szív, mely Egerért dobogott, legyen az egrieké” – az egri bazilika Bécsben 1847-ben elhunyt építtetője, Pyrker János érsek utolsó kívánságára szívét a székesegyház kriptájának központi részén helyezték el, s ma is ott őrzik az épület falai között. A barokk város nem csak meghatározó egyházi épületét köszönheti az 1827-ben kinevezett főpapnak: ő volt az, aki két héttel Egerbe érkezése után elkezdte a vár rendbetételét.

Az utcán sétálóknak kívülről talán fel sem tűnik, belülről azonban pazar látványt nyújt a pápai zsinagóga. Még ma is, pedig évtizedek óta leginkább csak raktárként használják. Egykor ez volt a hazai zsidóság harmadik legnagyobb temploma, ami nem is csoda, hiszen a XIX. században a pápai izraelita hitközségnek 2700 tagja volt. Ez volt a város akkori lakosságának egyötöde. A zsidó hitközség még 1748-ban alakult meg a város hűbérurának, Esterházy Ferencnek a támogatásával. A zsinagóga egy évszázaddal későbbi építkezéséhez pedig a gróf leszármazottja, Esterházy Pál járult hozzá: százezer téglát adományozott az építőknek. A pápai zsinagógát 1846-ban a frissen megválasztott rabbi, Löw Lipót szentelte fel, méghozzá magyar nyelven.

Százöt év telt el azóta, hogy Székesfehérvár szívében megépült az Árpád fürdő. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy műemlékké nyilvánítsák a szecessziós stílusban épített egykori városi közfürdőt, de ahhoz is, hogy a húsz éve bezárt létesítmény az elmúlt két évtizedben valóságos romhalmazzá váljon. A fehérvári polgároknak érzelmi okokból is fontos volt, hogy a lepusztult Árpád fürdőt felújítva visszakaphassák.

Különleges hajót avattak fel tavaly a Tisza-tavi Poroszló Csicsman kikötőjében. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával, a kikötőt működtető kft. beruházásával egy olyan speciális kialakítású, felszereltségű kiránduló-kishajót tettek vízre, amely a fogyatékkal élők igényeit is figyelembe veszi – így nekik is élményszerűen tudják bemutatni például a Tisza-tavi Madárrezervátum természeti értékeit.

A magyar zenés színház históriájának temploma egy zseniális prózai színésznő hajdani otthona, a nagy művész nevét viselő Bajor Gizi Színészmúzeum.

Évente negyedmillió látogató keresi fel a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot. Így ezzel a harmadik legforgalmasabb hazai állatkertnek számít az országban. Nemcsak a Balaton közelsége vonzza a vendégeket, hanem az egyre színvonalasabb szolgáltatások is. A fejlődés leglátványosabb jele: folyamatosan bővül a fedett létesítményeknek a köre.

Pálháza és Rostalló között közlekedik Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávú vasútja. Az első, hét kilométer hosszú szakaszt még Károlyi László gróf építtette a pálházi fűrészmalom, valamint a kőkapui vadászkastély között 1888-ban. Az akkori rönkszállító vagonokat lovak vontatták, ezért is volt a neve „lóüzemű görpálya”.

Látványos föld alatti pincerendszer húzódik három kilométer hosszan a barokk város, Eger alatt, a Hatvani kaputól a Rácz kapuig: a vízátfolyások miatt a tufából kimosott mész cseppkőszerű képződményeket alakított ki a járatokban, de az emberi erő alkotta oszlopos csarnok, s a szerteágazó pincék is adnak okot gyönyörködésre. Nem véletlen, hogy 2007-ben az ország hét csodája közé választották ezt a látnivalót – akkor igazi lokálpatriótaként az egriek minden erejüket mozgósították a sikerért.

A Tisza-tó nem csak fürdőzésre, horgászásra, vízi sportok űzésére alkalmas, a vadregényes környék miatt igazi paradicsoma a túrázni szeretőknek is. Ebben az évben – a Magyar Turizmus Zrt. szakmai koordinálásával – újabb eszközök beszerzésével fejlődhet a Tisza-tavi Túraközpont Hálózat: a kölcsönzőkben már lehet bérelni nordic walking túrabotokat és távcsöveket is. Utóbbival közelebb kerülhet a Tisza-tavi tanösvény látványos élővilága, s ritka, védett madarak, vízililiomok, békák, halak akadhatnak utunkba.

Fekete Harkály tanösvény elnevezéssel új, öt km hoszú bemutató-útvonalat alakított ki a Zselici Tájvédelmi Körzet erdeiben a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. A Kaposvár közeléből induló túra részvevői a zselici erdők „mindennapjaiba” nyernek bepillantást.

Közel egy évtizede áll már Cserszegtomajon egy fából készült, harminc méter magas kilátó. Ez a torony azonban nem csak egy a sok közül: a páratlan panoráma mellett szívszorító történettel is megajándékozza a turistákat.

Nemcsak Magyarországon, de egész Európában páratlan természeti képződmény található a Balaton északi partján, Zánka és Monoszló között, a Káli-medence bejáratánál: a 377 méter magas Hegyestű. A környező bazaltkúpok közül azzal válik ki, hogy az északi oldalát korábban a bazaltbányászat során lefejtették, így az ötven méter magas bányafalon láthatóvá vált az öt-hatmillió évvel ezelőtt itt működött bazaltvulkán belseje.

A kulturális tanösvényen, Abádszalók, Jászberény, Jászkisér, Karcag, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Rákóczifalva, Tiszaföldvár, Törökszentmiklós és Szolnok egyedi kulturális örökségét, a jász és a kun hagyományokat különleges formában mutatják be. Minden állomáson akadálymentes, érintőképernyős információs berendezések szolgálják a térségbe érkezők tájékoztatását, s kiépítenek egy kedvezményekre jogosító mágneskártyás beléptető rendszert is.

Motorcsónakkal, jachttal, sétálóhajóval közel sem lehet olyan szerteágazóan és mélyen felfedezni a vízi világot, madarakat, gyíkokat, siklókat, halakat, hódokat vagy épp cickányokat, mint kenuval, kajakkal, netán hagyományos facsónakkal. A tiszafüredi Kormorán kikötőből indulva például eredeti halászladikokkal szakavatott vezetők navigálják az érdeklődőket a Tisza hullámain.

Baja egyik szimbóluma, a turisták kedvelt célpontja a Duna és a Sugovica torkolatánál emelt Türr István-kilátó, ahonnan a legszebb látvány nyílik a két folyóra és a gemenci erdőre.

Európa legnagyobb ártéri erdeje a Gemenc. A 370 négyzetkilométeres erdő a Duna két partján, a Sió torkolatától a déli országhatárig húzódik. Gemenc több száz éve híres vadászterület, ahol koronás fők vadásztak. Többször járt itt Ferenc József, II. Vilmos német császár, XIII. Alfonz spanyol király. Főképp a kapitális gímszarvasok vonzották a vadászokat. Gemenci szarvasbika trófeája eddig háromszor lett világrekord, legutóbb 1986-ban, amikor Bleier József karapancsai fővadász lőtt ki egy 14 és fél kilós trófeát. Ez a példány még ma is ott van az abszolút világranglista 3. helyén.