Vajon mi köze egy hispániai vértanúnak a magyar borhoz? Meglehet, csupán annyi, hogy a Vince név némiképpen összecseng a vinum szóval, amelynek jelentése: bor. Mi mindenesetre a borok védőszentjeként tiszteljük, és névnapja, január 22-e az első boros ünnep a naptárban.

Nagyanyáink metszett kristálykelyhekbe töltötték, a dzsentrivilág bohém figurái a primadonna cipőjéből kortyolták, mi hosszú, tulipán alakú poharakban kínáljuk vendégeinknek. Ünnep alig van nélküle, az új év meg tán el se jönne, ha nem köszöntené a pezsgőspalackok vidám durrogása szerte a világon.

Ha karácsony, akkor hal. Általában ponty – halászlének, rántva vagy rácosan –, ritkábban harcsa vagy süllő, még ritkábban pisztráng.

Ó, azok a fahéjillatú téli esték! A városokra nehéz köd telepszik, tompulnak a hangok, a fények, de az illatok érzékeny fonalát követve könnyen rálelünk a tél édes fűszerére.

Sok van, mi csodálatos, de az aszú azért mégiscsak más! Mélyen ragyogó barnás arany színe, gazdag illata, sokrétű íze összetéveszthetetlen – pedig évjáratról évjáratra, pincéről pincére változik: ahány tokaji (bor) ház, annyi aszú.

Filmjei rengeteg fesztiváldíjat szereztek, de azt kevesen tudják, hogy Szász János színházrendezőként is az egyik legjelentősebb kulturális „exportcikkünk”.

A gyár vezérigazgatója, Péterné Marosy Katalin 2008 májusa óta tölti be pozícióját. Az építészmérnöki diplomája mellé MBA-végzettséget is szerzett vezető titkon mindig remélte, hogy egyszer majd bekapcsolódhat a nagy hagyományokkal rendelkező üzem irányításába. Ebben nem csupán pécsi származása és a tradíciók iránti elkötelezettsége motiválta, hanem a családi érintettség is. Szépnagyapja ugyanis Zsolnay Vilmos testvére volt.

Hajnali három óra, koromsötét, de a telepen indul az élet. Először a pasztőrös érkezik, az ő munkája nélkül nem kezdődhet a reggeli műszak. A nádudvari székhelyű, 100%-os magyar tulajdonú élelmiszer k . 2007-ben alakult. A jelenleg 170 főt foglalkoztató vállalat életébe Volosinovszki János ügyvezető igazgató engedett bepillantást.

Kerekded formák, vidám színek, fantáziadús megoldások. Ha megkérnénk egy kisgyereket, hogy rajzolja le kedvenc autóját, biztos, hogy valami ehhez hasonlót rajzolna.

Eljött az október is. Javában tart a szüret, cuppognak a gumicsizmák az ázott földön. Egy kis napfény pedig de jó lenne még.

Lorántffy Zsuzsanna irigylésre méltó asszony lehetett. Noha gondból jutott neki éppen elég, a fáma szerint boldog házasságban élt Rákóczi Györgygyel, aki előbb borsodi főispánként, majd erdélyi fejedelemként szolgálta a hazát.

Mondják, hogy a nők kedvence, de férfiban se nagyon akad olyan „borínyenc”, akit hidegen hagy a merlot csábereje. Ez az ízig-vérig bordeaux-i vörös varázslatosan hajlékony, titokzatos és kitárulkozó egyszerre. Maga a növény igényes és érzékeny: csak ott terem szépen, ahol jól érzi magát. Kegyeiért sokan versengtek, ápolgatták, dédelgették, így ma már az egyik legelterjedtebb kékszőlőfajta a világon. Borának színe telt rubin, íze fiatalon érett málnára emlékeztet, valódi teljességét azonban csak az új fahordós érlelés után mutatja meg. Ha éretten szüretelték, a tölgytől szinte teljesen átlényegül, kiteljesedik, lekerekedik, cserzőanyag-tartalma simogatóan bársonyossá szelídül.

Ősszel a nap színe is megváltozik. A nyári verőfény helyett lágyan omló arany szegélyezi a dombhajlatok lusta ívét. Az esték egyre hűvösebbek, s a löszfalak között kanyargó úton kicsit megül a hajnali pára.

Presser Gábor megálmodta, sokak lelkes munkája által megszületett: mára lassan mindenkinek természetes, hogy szeptember második vasárnapján a Magyar Dal Napját ünnepeljük – idén például tíz vidéki városban és a főváros tizenhat színpadán.

A házasság például attól lehet jó, ha az érintettek saját egyéniségüket fel nem adva érzékenyen figyelnek, hatnak egymásra, és a legjobbat hozzák ki egymásból. Valahogy így van ez a házasított boroknál, vagyis a küvéknél is.

Hogy ki a sommelier? Híd két világ között. A borokról többet tud, mint egy borász, az ételekről legalább annyit, mint egy kiváló séf, az étterembe betérő vendégről pedig nagyjából mindent.

Tokaj-hegyalja földrajzi középpontjában, egy kedves völgyben találjuk a borvidék egyik borászati és gasztronómiai fellegvárát, Tolcsvát.

Festői tájak, élő hagyományok, tizenhat település, közel kétezer hektár szőlő, szubmediterrán klíma, kitűnő borok.

Hajdanában, amikor az ég a földdel összeért, élt Nagyharsányban egy boszorkány, és vele tündérszép leánya, Harka. A szépségre egy napon maga az ördög vetett szemet.

Hogy Dél-Itáliából vagy a Szerémségből jött, ma már senki sem tudja. A lényeg, hogy otthonra lelt Magyarországon, és 1623-tól már Tokaj-hegyalja szőlőjeként említik a források.